Időnként fejbe vág a szinkronicitás. Vagy mi. A véletlenek nincsenek, vagy vannak, de minek hatalma.
Persze nyilván az történik, hogy az agyunk érzelmi kapcsolódás és elvárás esetén sokkal intenzívebben talál mintákat a mintátlan univerzumban, de ettől már létezővé válnak a minták, hiszen ezek a saját fejünkben és csak egy olyan absztrakt térben léteznek, ami csak a fejekben van. Tehát ugyanolyan valóságosak, mint bármi más -illetve, mint amennyire bármi mást valóságosnak találhatok. Fine line, indeed...
--

amúgymeg várom a telefont, vagyaz emailt, vagy akármit, ma nekem eléggé mindegy, hogy mi lesz - nyilván ez nem így igaz, de ma kiakadhatok, hiszen este emberek között leszek, sokak között vagy valami ilyesmi, és ott jobb a dráma is.

de különben ez az egész a levegőben van, nem tudom, miért, és hogyan, de.

most csendben kellene lenni, különben ránk omlik az egész.

kezdődjék a tánc! mondta a papagáj és belerepült a ventillátorba.