jajj. jajj. jajj.
tulajdonképpen. és pont most fogok hazamenni, és nem lesz sehol senki és még fél7ig itt ülök és most nem jó. (talán ne hallgass Cure-t, oké?)


de akár.

tegnap... tegnap sétáltam a margitszigeten, hülyevagyokén, hogy korábban nem? A kék óra vagy mi, alig valaki, kerékpárosok, futók, egy-egy pár, kezdődő köd, ilyesmi. Tűnődés a labirintusokról és kertekről, meg arról, h jó lenne médzsnek lenni, szívem szerint kihagynám az elveszettek horrormúltját, a vámpírok vérivását meg a farkasok átváltozását - a valóságot akarom tanulmányozni, megfogni, megérteni és formálni. :ach:

különben meg, most inkább mennék már aludni. rossz értelemben valószínűtlen minden.