Zenei bejegyzés

megint mind.in.a.box-ot hallgatok reggelenként. így, idő elteltével azt kell mondjam, h annyira mások koncerten, mint így, hogy nem is nagyon idéződik fel bennem a koncert, ahogyan ezt hallgatom. pedig általában az szokott lenni, hogy valahogy ráépül a koncertélmény a hallgatott zenére, és soha többé nem lesz ugyanaz. Vagy csak lassan halványul az élmény.
Adrian Hates személye például lapjaiban meghatározza a Diary of Dreams-hez való hozzáállásomat. Amikor 2004-ben (?) elmentem Bécsbe a koncertjükre, akkor még csak pár hete ismertem a zenéjüket. (Asszem kicsit kezdem hosszúnak érezni az eddig eltelt időt...) Azóta az egészhez hozzátartozik a a kisugárzás, az a Jelenlét a színpadon - a bécsi tremere zenekar :D Kitűnően lehet depresszióba esni a zenéjükre - bár az eddigi legütősebb még mindig az Antimatter, szinte rituálisan elszürkül a plafon, és ködb burkolózik a szoba, amikor meghallom a visszhangosított hangokat.

Közben már Ayreon megy, a 01011001 albumról ismerem a legtöbb számot - naná, Anneke énekel rajta... Erről jut eszembe, tegnap volt egy elég bozalmasan kivitelezett énekórám (Zoltán szerint cirka másfél évvel ezelőtti teljesítményt nyújtottam), azon énekeltem a Somewhere-t - mostmár tényleg rászánok mondjuk szombaton időt, hogy megtanuljam rendesen, mert magamnak még csak-csak átírom a számokat, de duettben már nem ártana pontosnak lenni.

Forever we are

Forever we learn

Forever we live a lie

Forever slipping by

And forever we flee

Forever we'll be

Forever is but a dream

Forever is but a scream

And Forever we try

Forever we die

A spell alive for all

Possessed for life

Not enough...

Longing, hoping, waiting

Never enough