In the name of Jesus… what have we done… no one to save you… we all die alone… we are better off dead. 7:36. Ma délelőtt be kell menem netre, információt gyűjteni és szerkeszteni. Collapse…. We all fade away in one single blust… ááááj fíl séjf… A reggeli óra. A reggeli óra. Valami. Valami. Egy vers. Valami örök. Ha elkészítem a mai dokuanyagot, akkor ugye?! Akkor akkor. I can’t find shelter in this world… I’m searching for another word where I feel safe (fe-e-el safe). Icon of Coil. És Suicide Commando a mai reggeli adag. A függönyön keresztül fér be. Who designs me this way… empty my head please give me a chance… I don’t wanna be an android anymore. Elharapták a torkomat. Szombat óta száraz az arcbőröm, úgy érzem, egy mosolytól szétszakad. Each appr. one million people die from suicide… ha ennek vége, elindulok.
Alalala. S. A Gyáripar jut eszembe, ketten, hárman táncolunk, szemben a hangfal, mert ezt a számot már ismerem és szeretem. De csak ezt. Olyan félig üres minden. Igen, olyan. One dead one try are you sure that you really wanna try… do you really want to die… és erről persze kedves pszichopata jut eszembe. Fél év után. One dead every forthy seconds.
Ápr.5 .
Such a sweet child she waaas… salallallallalalala. Megint nincs n betű. Kellemetlen. De nagyon ám! Bizony. De miért történik ez velem. Itt és most. Ja, amúgy háziházi.
Márc. 31. Csütörtök
Let me rape you satisfy my needs… ehh. Vegyünk savas fürdőt. Itthon. Mármint itthon vagyok. az éhség, álmosság bizonytalanság és elégedett öröm között. Körbevettek engemet.
A szerepjáték, mint mindig, kiharapta életemből a maga részét, majdnem készen vagyok a tündérruhámmal, csak a szárnyakat kéne kidekorálnom. Lehet, h egyszerűenaláíratom, vagy… vagy másik. Node ahhoz kell külső tanács, nem bízom magamban meg a beteg ötleteimben.
Zöldhajú megmutogatta kedvesének a szobánkat meg a fényképeit, meg a tanuló nővérét, jó, mert így nem mert beszólni az éppen aláfestőzenéként hallgatott Better off dead-re. Pedig, jogos lett volna.
Tegnap a pörköltkészítés közben majdnem Xként reagáltam Sophie helyett. Rohadt vámpírok, megint készülnek kicsinálni egy halandót, csupán számításból. Annyira nem vagyok vámpírnak való, amennyire… perverz egy játék. Még emlékszem az első bálomra, ahol mozdulni sem bírtam pár másodpercig a döbbenettől, hogy körülöttem mindannyian vámpírok. Az ilyen pillanatokért éri meg játszani. Amikor tényleg ott vagyok, mint egy színdarabban, mint egy szerepjátékban. Sajnos ez ritka élmény ilyen szinten. Sajnos? Hehh. Perszeperszepersze, eszképizmus magas fokon.
Márc. 30. Szerda
Nem megy a blogspot.com, pedig most lett volna miről elményckednem. Hahha, ne röhögtess, poseur, te nem tudsz olyat. Tele van a net olyanokkal, akikből nem felejtették ki összeszereléskor az agyat, ne feledd. I can’t get you out of my head… I stare but there’s nothing to see… megint DoD-ot hallgatok, még mindig, örökké. Belekevertem egy kis Aslan Faction-t, hogy pattogva menjek be matekot tanulni, vagy legyen, ami a vérkeringésemnek meg a szinuszcsomómnak adja az ütemet, most éppen nem tudom. Eltűntettük a helyesírási hibákat. Nem, azokat nem. Azokat tényleg nem. …and I need my chemicals…
Nincs sok hátra a poszterbemutatóhoz, még kicsi a görcs, de lesz ez még nagyobb is, főleg, ha nem sikerül dűlőre jutnom, kit választok. Furcsa, de jó 8ra bemenni órára, végig emberek közt, fák közt, levegőben, félhomályban. Mintha lenne értelme, rendes, összeszedett, nem pedig a kukákból kihalászott, gyáriparban talált csipkemaradékokból összerakott. Iaiaiaiaia. Nem, Cthulhu… kutulu, bizony, szóval ő nem jön. Sohasenem, Alyr, kezdek nagyon sok szófordulatot onnan is, innen is, széthullik a nyelvünk… you take the blue pill, the story ends you wake up in your bed. Nem, nem akarok megsüketülni, még, köszönöm. Most jó.
Ma kapom a lentrők felfele pillantásokat rendesen, csipkerövidruha alől neccharisnya a feketeharisnyán, no meg a Dorothycipőm, piros, ojjé. Alice ruhám. Szegény Alice. Szerintem meglepőbb Sophie Col. jelenléte, mint Alice-é, és ritkább is, de most majd aztán jól. Hehe, vannak egyértelmű okok is, amiért lehetek a pörkölt jobbik felén, de nem ilyen egyszerű. Pookah sem azért lettem. Leszek. Csak néha a belső igények találkoznak egy szemcsillanással.
Hagyjam, h átáramoljon rajtam? Mint egy folyékony úthenger? Ó, igen. Köszönöm. Now, sit, sucker and beg for mercy I saved your life a million times… hülye vámpír magyaráz kiszemeltjének. Inkább ír X, mert van ihlete.
Ápr.5 .
Such a sweet child she waaas… salallallallalalala. Megint nincs n betű. Kellemetlen. De nagyon ám! Bizony. De miért történik ez velem. Itt és most. Ja, amúgy háziházi.
Márc. 31. Csütörtök
Let me rape you satisfy my needs… ehh. Vegyünk savas fürdőt. Itthon. Mármint itthon vagyok. az éhség, álmosság bizonytalanság és elégedett öröm között. Körbevettek engemet.
A szerepjáték, mint mindig, kiharapta életemből a maga részét, majdnem készen vagyok a tündérruhámmal, csak a szárnyakat kéne kidekorálnom. Lehet, h egyszerűenaláíratom, vagy… vagy másik. Node ahhoz kell külső tanács, nem bízom magamban meg a beteg ötleteimben.
Zöldhajú megmutogatta kedvesének a szobánkat meg a fényképeit, meg a tanuló nővérét, jó, mert így nem mert beszólni az éppen aláfestőzenéként hallgatott Better off dead-re. Pedig, jogos lett volna.
Tegnap a pörköltkészítés közben majdnem Xként reagáltam Sophie helyett. Rohadt vámpírok, megint készülnek kicsinálni egy halandót, csupán számításból. Annyira nem vagyok vámpírnak való, amennyire… perverz egy játék. Még emlékszem az első bálomra, ahol mozdulni sem bírtam pár másodpercig a döbbenettől, hogy körülöttem mindannyian vámpírok. Az ilyen pillanatokért éri meg játszani. Amikor tényleg ott vagyok, mint egy színdarabban, mint egy szerepjátékban. Sajnos ez ritka élmény ilyen szinten. Sajnos? Hehh. Perszeperszepersze, eszképizmus magas fokon.
Márc. 30. Szerda
Nem megy a blogspot.com, pedig most lett volna miről elményckednem. Hahha, ne röhögtess, poseur, te nem tudsz olyat. Tele van a net olyanokkal, akikből nem felejtették ki összeszereléskor az agyat, ne feledd. I can’t get you out of my head… I stare but there’s nothing to see… megint DoD-ot hallgatok, még mindig, örökké. Belekevertem egy kis Aslan Faction-t, hogy pattogva menjek be matekot tanulni, vagy legyen, ami a vérkeringésemnek meg a szinuszcsomómnak adja az ütemet, most éppen nem tudom. Eltűntettük a helyesírási hibákat. Nem, azokat nem. Azokat tényleg nem. …and I need my chemicals…
Nincs sok hátra a poszterbemutatóhoz, még kicsi a görcs, de lesz ez még nagyobb is, főleg, ha nem sikerül dűlőre jutnom, kit választok. Furcsa, de jó 8ra bemenni órára, végig emberek közt, fák közt, levegőben, félhomályban. Mintha lenne értelme, rendes, összeszedett, nem pedig a kukákból kihalászott, gyáriparban talált csipkemaradékokból összerakott. Iaiaiaiaia. Nem, Cthulhu… kutulu, bizony, szóval ő nem jön. Sohasenem, Alyr, kezdek nagyon sok szófordulatot onnan is, innen is, széthullik a nyelvünk… you take the blue pill, the story ends you wake up in your bed. Nem, nem akarok megsüketülni, még, köszönöm. Most jó.
Ma kapom a lentrők felfele pillantásokat rendesen, csipkerövidruha alől neccharisnya a feketeharisnyán, no meg a Dorothycipőm, piros, ojjé. Alice ruhám. Szegény Alice. Szerintem meglepőbb Sophie Col. jelenléte, mint Alice-é, és ritkább is, de most majd aztán jól. Hehe, vannak egyértelmű okok is, amiért lehetek a pörkölt jobbik felén, de nem ilyen egyszerű. Pookah sem azért lettem. Leszek. Csak néha a belső igények találkoznak egy szemcsillanással.
Hagyjam, h átáramoljon rajtam? Mint egy folyékony úthenger? Ó, igen. Köszönöm. Now, sit, sucker and beg for mercy I saved your life a million times… hülye vámpír magyaráz kiszemeltjének. Inkább ír X, mert van ihlete.
Márc. 26. Vasárnap
És működik az n betű. Én ezt nem értem, de nem baj. Juno Reactor – Masters of The Universe. Azt hittem, végre legefszem aludni ma délután, elvégre álmos vagyok, begyógyult szemekkel ébredtem, és amúgy is. Húgom jobbra a kistévébe, én egy másik képernyő. És felébredt. Meglátjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése