szombat, április 9

miau

az biztos, h normális nem vagyok. az biztos. csak azért bejönni a blogba, h jelezzem, voltam ma is neten, gyűjtöttem pszichoanalízisről és pszichológiáról, és olvastam és okultam, és még mindig Jung a menő, de inkább. Mivan? Csak azt nem tudom, minek, még mindig fogalmam sincsen hogyan tudnék én eljátszani egy olyan 60-80 éves vámpírt, ráadásul, ugye nincs szövegkönyv, imprózni kell, és a szupererőimet elhagytam olyan 3 évesen. Ilyen korban, ha ember maradt volna, igen bölcs is lehetne akár. Sőt. A képességeihez mérten - ugye-ugye, kislány, belőled nem csinálnának vámpírt, nem vagy hozzá elég ambíciózus és okos és tehetséges.

Hogy utálom, ha valaki bármilyen kicsit is negatív kontextusban beszél rólam és a tehetség fogalomról. Még akkor is, ha a konzulens mondja, h van hozzá tehetségem, csak egy kicsit lassan indulok be. Mondhatnám, van tehetségem, de nyomtatóm, elég jó gépem az nincs. Meg szorgalmam se.

Tényleg, a héten vmikor láttam Pink Floyd klippet a VH1en. A számot nem ismertem fel, csak olyan ismerős volt a dolog, meg a zene, és tippeltem PFre is, aztán a kiírás még igazolt is. De inkább megyek haz, ennek így semmi értelme.

Nincsenek megjegyzések: