tegnap... ma hajnalban még blogot fogalmaztam fejben (hahh, a folytatódó monológok és dialógok biza, de a blogban még megmaradnak ugyebár), ma reggel meg minden fáradt sejtem meggyőződésével tudtam, h este nem megyek sehová, és ugyan hullámokban tör rám az álmosság (meg a józan ész még sikolt, hogy de holnap meg főnikszbuli), de ez a harc még nem dőlt el. majd este.

furcsa volt hazamenni, az agyam képes hatalmas váltásokra, úgy tűnik, átmenet nélkül. vagy nyilván eltolom az átmeneteket valahova máshova, ahol nem olyan feltűnő.
(a placebo klippekről meg megint meggyőződésemmé vált, h olyan pasim kell, hogy legyen, aki alkalomadtán festi magát, legalábbis a szemét kihúzza feketével. vannak elvárásaim az élettől, ehh.)

Tegnap a funtineli jó volt, rátelepedett a karácsony vagy vmi ilyesmi, mert próba közben még volt elnevetett jelenet is. Ezúttal ne felejtettem el egy változást sem, büszke is vagyok, a meghajlást a normál kereteken belül bénáztuk el, az aranytíz az első félév legkényelmesebb színháza (a vidékeket leszámítva, de az más). Aztán ettünk a harmadévvel mekiben meg Komával boroztunk zárásig, megint megállapítottuk, hogy, aztán ködben hazamentem. Bármennyire gyönyörű a 11. kerület, meg a fák a macsaköves út (emléke) felett, meg a borostyán a házak falán utánozhatatlanul, a rétem kompenzál. A bal oldalán a fák között este már-már erdő, és földre léphetek, nem betonra, köd van, fű, néhol fagyott hófoltok.

(a 80as évek wave-punk arcát szeretem.)

Ja, megtudtam még a múlt héten, hogy macska vagyok, de az utolsó életemben (ach, goth). És nem vagyok plüssállat (és valóban, még goodbájkitti sem).

Szombat este megnéztem a Tront a CDfűben, messzi gyermekkoromból visszhangzott a történet, és akkor azért csoda volt számomra az egész, még olvastam is, megminden. Úgyhogy most is letörölhetetlen vigyorral figyeltem, h a programok megpróbálják eltalálni egymást, a programozók a gonosz cégvezető ellen beszélgetnek, és még a csaj is zseni. Én szeretnék még ilyen filmeket. Sokat, amik talán még okosabbak is.
Szocializálódtam, csekkoltuk egymást ...ProtokollGésával, asszem mindketten pipát raktunk egymás neve mellé. Jó választás.

De nem ezeken gondolkodtam. Azt majd egy másik, pár órán keresztül írt bejegyzésben teszem meg, ha még egyáltalán eljutok addig.