Erő, az kéne. (Gyors összefoglalása az esti bambulásos gondolatfolyamatnak). Spirálokban közlekedünk (bízunk benne, hogy azok, és nem egyszerűen körök), én például visszaérkeztem oda, ahol taláán mintha már lettem volna korábban: rendszer, listák, pipálgatás. Nyilván nem most, az elmúlt pár napban jutotottam ide, de most már kezd összefogott igényként jelentkezni, hogy rendszeresség legyen az életemben.
Volt egy időszakom, amikor részben tudatosan romboltam a láncokat, gondolatkorlátokat, amiket az ilyen rendszerek okoznak, akkor eszméltem rá, hogy szabad következetlennek lenni, szabad kihagyni órát-gyakorlást-akármit lelkiismeretfurdalás nélkül. Akkoriban nem volt köztes megoldás, nem hiszem, h meg tudtam volna ezt úgy oldani, hogy észben tartom és fontosnak ezeket a "kötelező" dolgokat, béna párhuzamként az úszást tudom említeni, kapaszkodóval nem tanulunk meg (anélkül viszont egy idő után biztos megfulladunk, legkésőbb akkor, amikor már a lebegésre is képtelenek vagyunk).
Szükségem van ezekre az érmefordításokra, és, hiába tudom, hogy nem két oldal, hanem finom skála, és a közepét kell eltalálni - sokkal érzékletesebb az, amikro a cél az érme éle, de jobb híján az érme forgatásával is hasonló hatás érhető el.

És akkor most próba.