Asszem, írnom kéne beszámolót, különben elfelejtek mindent.
Ez volt jópár évee az első olyan őszi találkozó, amin kvázi végig ott voltam. Utoljára Tatán voltam végig, halvány emlékeim álmoscsoszogásról szólnak végig egy iskola folyosóin. Meg arról, h Ankalimon beült nézni a csingi játékot. Azóta csak egy-két napot voltam lenn, esetlegesen, részlegesen, vagy azért, mert nem volt kedvem menni, vagy azért, mert előadás jött közbe.
Idén előre jelentkeztem, és minden nap lent voltam, egészen mezei résztvevőként. Jó volt, hogy én döntöttem el, mikor megyek le szombaton - kellett az a nap, a pihenés, a honlapfaragás, a zombiölés, aztán meg utazni egyedül a vonaton. Szeretek vonatozni, főleg sötétedés után. Kiutazni a világból.
Egyértelműen a többiek társasága volt a jó a találkozóban - jó volt érezni a ragaszkodást, az igényt a beszélgetésre, jó volt közösséget érezni, nem ilyen általános emtétéset, hanem sokkal személyesebbet.
Jó volt hajnalig beszélgetni, álmosságtól részegen rajzfilmslágereket énekelni, részegen tortát díszíteni, jó volt örülni azoknak, akik csak rövid időre jöttek le. Jó volt reggel kávézni a büfében, rétesért menni, forraltbort inni, este a kocsmában angolul beszélgetni, vagy nevetni Petr random magyar mondatain, táncolni prodigy-re, sminkelni és öltözködni a bulira. Végre előadni az előadást, sétálni egyedül a ködös éjszakában, ugrálni rettenetes zenékre, beszélgetni, meismerni, újra megismerni, estébé.
A szervezett programok töredékén vettem csak részt, és az is soknak bizonyult. Ugyan végül élveztem, de nem volt annyira értelme részt vennem a rendi tevékenységben, és időnként kifejezetten troll voltam, ezúton is bocs, Peredhil, Mil. Ok, a kontakttánc óra jó volt, azóta is izomlázam van. És emelni még mindig szeretek.
A bulik jók voltak, karaokézni nyilván szeretek, és meglepően sokan tudnak énekelni, és ez jó. Az utolsó esti bulin rengeteg kortárs szar popzene ment, nagyságrendekkel több, mint eddig - valami eglszséges egyensúlyt kéne már találni, mert mondjuk felesben mehetett volna az elmúlt két évnél régebbi zene is. De ez csak a szokásos nyívásom, szimplán nyomasztó, hogy a zenei ízlésemmel kevés olyan embert találok az ismerősi körömben, aki szeret is bulizni arra a zenére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése