péntek, augusztus 8

Itthoni kalandok X

Azt hiszem, megértem anyámat - figyelem, történelmi fordulópont. Már ami a pánikszerű rendrakásait illeti. Most egyedül vagyok apámmal és öcsémmel, és a héten ugye rontottam el majdnem a mosógépet, aztán eldugult a WC (nemsokára jön a szerelő, jahajj). De ezek még semmik. Öcsém még elmosogat reggelente (amit meg kell ismételnem, mert pár pohár még koszos marad), de, ha én nem rakom el a kaját este, akkor kint marad éjszakára. Ha nem porszívózok, akkor senki (hálistennek, enni kell, ergo apám lemegy boltba, ha én nem. Meg a szerelőt is ő hívta.)
De. Amiről nem tudok, arról miért nem szólnak legalább, miszerint a sütőben a hétvége óta van valami kaja?! Valami fura szagot éreztem a konyhában, de jobb híján a kukára fogtam (amibe azért nem dobtam ki kaját a héten, de ki tudja). Aztán villanykörte fej felett... sütő? Hümm. Valami van odabent. Amit majd csak azután csekkolok, h működik a WC. Ja, nem azért, h legyen hova hányni :D.

No. Jelentem, a tejet is nekem kell elraknom ;)

És megnéztem a Máltai sólymot, meg elkezdtem a Carpenter féle Vámpírokat, de azt ma fejezem be. De ezekről később, jöjjön már a szerelő.

Nincsenek megjegyzések: