Szipp.
Ilyenkor azért elkap a nosztalgia. Meg némiképp a büszkeség is, geekek voltak és lesznek, és vannak, akik szilveszterkor is szerepjátszanak :D

És mobilos képből is lehet mit kihozni.

És már túl régen nem találkoztam sem Blintékkel, sem Nazgúllal, közös gíkségről nem is beszélve.

Már nem tudom, mit akartam először írni, ami a képet ihlette ide. De, azt hiszem, nem lényeges.
Kiesnek az idők, egyesével, vagy éppen megszámlálhatatlanul, mert folytonosan végtelen ugyebár, valamikor régen más voltam, máshogyna jöttek ki a szavak, most pedig mindig olyan... zöld. Borostyános fal, vagy autóból látható falombok, mindegy. Valahogyan meg akarom ragadni a túloldalt, ami az érzékelés és szavakon túl van, és megpróbálom bebörtönözni a kész fogalmakba. Ezért a tündérek, ezért a vámpírok, ezért.

Indigohoz meg valóban aranyos sztorit találtam ki, kicsit már sajnálom, mert live-ban tulajdonképpen mindegy ilyen mélységben. Az általában nem erről szól.

--

amúgy k szar kedvem van, nemtommiért. nyilván csak. egynek azért örülök, mert volt időm plázagótulni, szereztem 3 pár fülbevalót egypénzért (fekete koponya, kereszt meg pók), ezekért most örülök a divat ilyetén fordultának. Elgondolkodtam a dobókockafüzéren is, de olyat talán inkább készítek, és inkább tízoldalúból. Mert az egyedibb. Ja, a Művészmoziban meg zseniális dolgokat láttam, kis biztosítékokból, meg hasonló jellegű, elektromos szerkezetekből kiszedett mütyürökből álló fülbevalókat. Sajnos nem voltak olyan színűek, amilyet viseltem volna, úgyhogy ilyenből is sk kell.
Szvsz utoljára három-négy éve gyártottam magamnak ékszert, amikor csavaranyát fűztem fel fülbevalónak.