...dead children call my name...
ez megy. nem tanultam a délelőtt semmit, mézeskalácstésztát kell gyúrbni, boltba menni, ilyenek. és fázom, duplarétegben.
LEPes készülődés pörög föl.

hehh. király szervezés, még fizethetek is azért, h szervezek. ja, ráadásul kajamonopóliumot szeretnénk a rendezvényre, ami az amatőrséget tekintve elég meredek. simán elég lenne, h finoman jeleznénk, h aki megteheti, az inkább a büfénkben vegye a kaját. a kajabehozatali tilalmat talán az éttermek számára tartogassuk. tudom, h ez azért van, h ne legyen nagyon veszteséges a rendezvény, de ennyi erővel egy gyűjtőládát is ki lehetne rakni, vagy az otthoni kajával versenyképes cuccot összeállítani, figyelembe véve a fél napokat átutazó vidékiek igényeit.
hörr.

tanulj már, te hülye, ne filózz az élet értelméről kommentekben, mert agyon leszel csapva vala. :csavarkulccsal fejbe vágja magát párszor: csúnya zombi, gonosz zombi!

beindítom az agykerekeket, irány hegesztést tanulni, harmadikán van az első vizsga. (anyám, gépelemek vajjon 9 vagy 11? mert 9re emlékeztem, de az hét közepe, 11 is rémlik, az meg már valami csütörtök, és reálisabb. hümm. meg kell néznem. mindenesetre 9ére készülök el, és jó lesz.
csihajja.

it's all right it's all right it's all right it's all right.... she moves in mysterious ways...

ez meg a mostani kedvencem. ja, az előző a régiek közül való. amikor még pinkfloydot és u2-t hallgattam ledzeppelinnel felváltva.
vhááá. zseniális. szerettem kiskoromban a Batmant meg a Superment filmben. (Képregényként csak hegedűórák előtt volt alkalmam olvasgatni, és nem ragadott meg annyira).
tanulni kéne (aztán ebédelni, jut eszembe, az előbb még csak krumplit hámozni voltunk a konyhában) így lenne jó az élet, délelőtt itthon a gép előtt, felváltva némi házimunkával (ma lementem boltba a hámozás mellett, ennél több ne nagyon legyen), délután meg mehessek próbákra. Vagy játszani, vagy akármilyen hobbi és munka.

vhehh. nem figyelek.

Az elmúlt napok eseményei:

Szellemharcos húgom tortát adagol. Vicces kedvében volt a megivott pálinkától, ezért szellemes lett. (:főbelő:)
A tortát meg én raktam össze bolti hozzávalókból, és kivételesen a recept szerint működtek a dolgok.


A karácsonyfa este. Kis fát terveztek anyuék, ezért rakták a komódra. A nagy fát is. Nem baj, mert így nagyobbat zuhan.

Utólagosan gyógyuló Áldott Karácsonyt. Számoljátok az ablakokból látható fákat esténként. A gyerekek örülnek a Karácsonynak, a nagyobbaknak sajna eszükbe jut mindenféle nonkomformista elképzelés arról, h mennyire jól össze lehet veszni ilyenkor mindenkivel, szal hallgassunk az okosabbra.

No, megvolt a kötelező karácsonyi nyálpost.

hátha. jellemző, reggeli utáni lépésben bekapcsoltam a gépet, és blogolok. kezdek félni az egyetemi feladatoktól.
...you are lost, you can never go home...
tanulni kell, tanulni. meg ilyesmi.
az álmaim egészen nyomasztóak. nem rémálmok, csak... kínos helyzetekbe kerülök azzal, h hagyom magam sodortatni az eseményekkel. Álmom közben a szokásosnál is határozatlanabb vagyok, és (közben a lacuna coil féle enjoy the silence megy) ... na mindegy. elveszett a mondat másik fele.

pár dolog hiányzik mostanság. a csomó a gyomromból biztosan nem. a zene eszembe juttat mindenféle bulikat, meg paradox módon gótzene hallgatós szerepjátszásokat.

az meg még mindig zavar, hogy nem tudok mit kezdeni számomra fontos emberek lelki bajaival. próbálom, persze. vannak halvány érzéseim arról, milyen okok vannak nálam a háttérben, mik máshol, de egyrészt nem bízom bennük, másrészt, nos pont ezek azok, amikkel nem tudok mit kezdeni. Ezek kábé olyan tények, mint egy hegy, nem lehet elhordani, max megkerülni. És egyelőre nem találok ösvényt, csak homokozólapátot.

és rájövök, h fogalmam sincsen, mit tehetnék. és ez kezd dühíteni.

ja, karácsony van. két harisnya, egy alapozó, egy fekete törölköző, meg egy zokni az anyagi haszon. éhgyomorra üt a pálinka ebéd előtt, hideg van kinn, és nem ártana foglalkozni az egyetemmel lassan.

http://www.albartus.com/motas/

ezzel igen sok időt eltöltöttem anno. jó kis játék :D
agyalós, logikázós, kiszabadulós.

juhhéjj, megkaptuk a kritikát. itt .
a másikokról is van a blogon, de érthető okból ezt linkelem. Ha figyelembe veszem azt, hogy a kritika írója szemlátomást nem fogadja be könnyen a vámpíros dolgokat, akkor tulajdonképpen dicséret. Fejlődés, miegymás.
Az nem állapot, h ez a második post, amiben az előadásunkról lelkendezek. Sokkal jobbat szeretnék. A nézők számára közérthető drámaiságút, erőteljeset, érdekeset, estébé. Van ötletem. Két régi, meg egy új. Sőt, mégegy, bár azt annó még emtétés körökbe terveztem, de talán itt is lehetne. Max felkérem Ladist, hátha van ráérő ideje (ami nincs).
Nem kell félni, nem azt jelenti a fenti mondat, hogy mindezt meg is valósítom. Legalábbis nem egyszerre. És a LEPig nem kezdek semmi ilyesmibe.
és megyek sütit készíteni, mert nem hagynak békén.

ehh. ahelyett, h aludnék.

Tegnap lement az előadás - jelenleg még nem dolgoztam fel, hogy kezdhetek a LEP miatt gyomorgörcsöt kapni, nem kell már a vámpíros miatt...
Azért ezt a parát nem kívánom senkinek a fellépés előtti délutánról: két óra csúszás technika és szereplőhiány miatt, utolsó pillanatban eszünkbe jutó, hiányzó kellékek, amiket pont az az ember hozott, aki ebben a verzióban már nem szerepelt, majdnem teljesen elmaradó szereplő, ilyesmi.
Ritkán vagyok olyan ideges, hogy emelt hangon szóljak rá egyetlen személyre (csoporttal üvöltözöm, de az más, oda kell a hangerő :D), ezúton is bocsánat attól, akire ingerültem szóltam próba közben.
A három darab közül a Gregort nem láttam, visszajelzések alapján tipikusan amatőr volt - amit hangokból hallottam, az alapján is. A NecroCleo nekem tetszett. Az elején kifejezetten megölültem a szereplők stilizált mozgásának, ha az összes szereplő végig így mozgott volna, akkor ütősebb lett volna. A zene persze önmagában is ütött :D (ha jól emlékszem, volt ott Suicide Commandó is, vagy vmi hasonló). A világításuk profi volt, a díszleteik és a jelmezek is.
A mienk jó háromnegyedóra sminkelés és öltözés után kezdődött, és kapásból azzal indítottunk, hogy a munkavilágítást elfelejtették lekapcsolni a bejárat mellett a felolvasósok - a mi fényezőnk Ű(Drímőr személyesen) pedig a terem másik végében volt, így nem tehetett semmit. Ennek ellenére eddig pozitív visszajelzéseket kaptam, rettegve várom a kimondhatatlan nevű kritikusunk véleményét.
Márk meglátása szerint rövidek voltunk, ami bizonyos szempontból megint pozitív(nak is fel lehet fogni).
Egy gond van ezzel. Megint úgy érzem, kéne még darabot rendezni/írni az ArtMacabre-nak.

fáj a fejem attól az mmorpg-től, amit megpróbáltam. nem, azt hiszem, feleslegesen töltöttem le. Szép, megminden - de nem tudott igazán felrázni a gondolat, hogy most akkor üthetem a szörnyeket egy nagymellű, hosszúlábú, ezüsthajú csaj képében (én ebből csak a hajszínt választottam :P) . letölröm nemsokára asszem, és lesz megint hely a gépemen. meg amúgy is.
ha jó fej blogger lennék, írnék róla screenshotokkal, dehát nem vagyok az. Meg nem is mentettem képet. Belegázoltam a tengerbe, és nem tudtam kijönni belőle...

Ma megvolt egy nagy próba, az egyik főszereplő - ezúttal az egyetlen férfi - két órát késet -.-
Addigra letisztáztuk, ergo csak neki kellett beleilleszkednie. Még nem megy teljesen tökéletesen, de legalább remény van rá, h holnap összeáll jóra.

inkább megyek aludni.

ehhehh. valóban elszállok az idővel. le kell jelentkeznem a szerdai vizsgámról, mert a fogorvossal egy időbe sikeredett.

Dru még mindig nem jelzett vissza a szerdai próbával kapcsolatban, pedig egyre sürgetőbb lenne... szeretnék jó előadást. akkor is, ha Chris szerint művéres haknit találtam ki. (de mért nem mondtad az elején?) a szörnyű az, hogy a mostani, csökkentett létszámú próbán érezték a többiek úgy, h ez szól is valamiről - pedig én végig úgy tudtam, h erről szól, amiről most.
Nem szeretnék sok plusz szereplőt. Pontosítok: legszívesebben azt mondanám, h a pénteki vámpírszámmal adjuk elő. De Áfinak én mondtam előtte, h oké, házigazdáskodjon (úgysem mondhatom azt, h ne), ezek után nem lenne jó, ha kizárnám. Meg, azt hiszem, szervesen beleépíthető a darabba. Louise-ban már nem vagyok biztos. Nincs kedvem jelmezt és karaktert és mozgást kitalálni neki, elég lesz magamnak. Azt hiszem, ma a korai elalvás előtt agyalok rajta pár kört.
Bármennyire is próbálom tagadni, nagyon rosszul esett a darab leminősítése. És baromira nem érdekelnek a mögötte lévő politikai érdekek. Senkinél nem szentesíti a cél az eszközt. Még barátoknál sem.

Visszanéztem a Főnixes ellenőrködésem két percét Zsuzsi jóvoltából, aki felvette az új fényképezőgépén (amit persze azonnal kipróbáltam, kevés sikerrel). Túlságosan kapkodok. Nem sikerült rendesen becsípődnöm az ajtóba. De amúgy tetszik :D Még mindig rengeteg manírt érzek magamban, rossz és felesleges gesztusokat, a pótcselekvésekről nem is beszélve.
Kellenek ezek az előadások. A családi légkör a büfétől az öltözőkig terjed, és egy olyan kolléga zárt be Andrissal együtt az üveges szekrénybe, akinek ugyan tavaly adtam ajándékot, mert őt húztam, de csak a betlehemes próbák közben kerültünk beszélőviszonyba vele. Egy kicsit kezdem unni, hogy rendszeresen lúzer szerepeim vannak D: Szeretnék végre olyan női főhősnőt alakítani, aki jellemfejlődésen megy keresztül, és az ő sorsától függ a darab értelmezése - ergo az egész világ. (Nem, Idril nem ilyen. Csak beszél sokat.)

hjahhajj. nem mondom, h nem vagyok álmos, fáradt, kimerült... mégis, feltöltődtem mindenféle energiákkal. Szeretk így elfáradni nagyon, két napos próbasorozat és előadás után. Ezért érdemes élni. LEPek , táborok után is így érzek általában. Egyszerű a képlet: bizonyos fajta energiakiadás+siker= jó érzés.
Azért aludnom kéne - hiába érzem úgy, h nem tudok mitkezdeni fene nagy szabadidőmben, azért...

Az Art Macabre jelenség (ez az est címe :)
2006. december 21. (csütörtök) Merlin Színház Kamaraterem
beugró: 1000 HUF
1052 Budapest, Gerlóczy u. 4
térkép


19:00 Gregor

Franz Kafka Átváltozás című regényének szabad adaptációja, a szükséges változtatásokkal. Ebben az új világban Gregor Samsa nem utazó ügynök, hanem pornószínész; családja nem kispolgári család, hanem medialitással átitatott mikroközösség; a cégvezető sem cégvezető, hanem a készülő filmek (Samsa pornómozija és a család életéről szóló valóságshow) producere. (Meglepetésként Gregor hugának álmában megjelenik a magyar médiavalóság két ikonikus figurája is - élőben.)

Rendező: keiretsu
Szereplők:
Gregor – keiretsu
anya – Emke
apa – Kovács Ferenc
hug – Teufel
cselédlány – Niniel
pornórendező – Marvin
1. pornósztár – Fragile
2. pornósztár – louise
1. álomtündér – Kismocsok (VV2)
2. álomtündér – Ritus (VV2)

VISUAL: az Art Macabre első pornómozija
starring: ez titok, ott kiderül ---- muhahaha

kb. 20:00 NecroCleo

Cleopatra kedvenc udvaronca társaságában remekül szórakozik, a szolgálólányt azonban ki nem állhatja, megtesz mindent annak érdekében, hogy megkeserítse életét. Amikor leszáll az éjszaka a királynő bizarr hóbortjának kezd el hódolni, és megmutatkozik eltitkolt másik arca. A rosszindulat és a beteges szenvedélyek azonban nem maradhatnak büntetlenül...

Rendező: Soraja
Szereplők: Soraja, Lulu, Lucy, Michelle, Evy


20:30 a Prae irodalmi folyóirat felolvasóestje (ami számunkra szünet az átöltözéshez)


kb. 22:00 Akarsz örökké élni?

„Holdfényben elsuttogott öröklét, és Téged választ álmaid vámpírhercege. Túl szép, hogy igaz legyen – sajnos igaz. Az álmok néha valóra válnak. Az álmok.”

Rendező: Gillz
Szereplők: Gillz, Áfi, Emke, keiretsu, Maria, Cayenne, Dru, Fragile, louise
Zene: 9th

(a legvégében az összetétel változott, Cayenne nem lesz, és lehet, h még lesz változás, de lehet, h nem :D)

ma ezzel kezdtem.
és ezt találtam...

ó te jó ég. azt hiszem a kedvec Depeche Mode számom eleve - és Lacuna Coil. Ebben a stílusban nagyon szívesen énekelnék. Így. Ilyet.

tulajdonképpen.
vastag pulcsiban fagyongok a gép előtt, anyám naponta minimum egyszer megjegyzi, h takarékoskodni kell a fűtéssel, de azért nem csukja be maga után az ajtót.

gátlástalan és szélsőséges dolgozatot írtam, a reklám bekebelez mindannyiunkat, nyakunkon a cyberpunk, és építjük magunknak az illúziókat. összeszedetlen, csapongó, satöbbi.
a bajom már csak az, h elkezdett motiválni a jó átlag - eddig már van egy négyesem meg egy ötösöm, ami szép. no persze, a gépelemek átlaglehúzó lesz, de abból a kettes is megkönnyebülés lesz. be is kéne menni megnézni a zh-t, h kell-e tanulnom az éjjel.

vháháhááááá
megírtam a 10 oldalnyi háézidolgozatot. holnap kell leadnm, ma még átnéznem kéne.
meg mennem akácfa utcába, meg nyomtatnom, mint állat. hideg van.
wég hqib

visszaolvastam az előző listát.
semmitmondó vagyok.

hiányzik a szerepjáték.

amúgy a sok dolog, amit szeretek:

szeretem a színpadot, amikor üres, és próbálunk rajta
A színházban az öltözőket, a járásokat, és mindent, ami a nézők számára nem elérhető
szeretem a fellépés előtti utolsó másodpercek izgalmát
szeretem, amikor nem emlékszem pontosan, hogyan telik a színpadon az idő
szeretek próbán próbálgatni a lehetőségeimet
szeretek magyarázni, megértetni magamat
szeretek világokat építeni mások számára
szeretek világot építeni magam számára
szeretek mesét mesélni
szeretem, ha a kinyomtatott írásom átlátszik a papíron a leírt világba
szeretem a szélsőséges helyzetek szimulálását játékban, történetben
szeretem azt a pillanatot, amikor rádöbbenek valami szépségére
a ködöt, a köd mögött az őszi házfalakat, borostyánnal
a szobámat
szeretek hidegből melegbe érni
szeretem a forralt bort
a joghurtot
a csokidrazsékat
a gumicukrot
a bármilyen rágcsát, miközben olvasok, netezek, írok vagy szerepjátszom
szeretek olvasni
zenét hallgatni
táncolni
gótbuliban táncolni
énekelni otthon, egyedül
énekelni közönség előtt
szeretek barátok között lenni, akik ismerik egymást
szeretek blogolni a semmiről
szeretem befejezni a házifeladatokat
szeretem a bme épületeit
szeretem a fákat
szeretem a meséket
szeretem bizonyos emberek ölelését
a szerepjátékot, a másnak levést
az álarcokat
a vámpírokata tündéreketa varázslókat
a tudást
a humort
az álmokat.

és még sok mindent (a személyeket meg alapból kihagytam, értelmetlen lenne leírni)

ja, szeretek általánosságokba burkolózni.

ó fákk. még két oldalnyit kéne összekaparnom a CP házidolgozatba. Ami zavar, az csak az, hogy összevissza írok mindenről, és valami hihetetlen módon próbálom a reklám témaköé kanyarítani. egy-egy ötletet háromszor, négyszer leírok különböző helyeken, és kifogytam az ötletekből. Ráadásul hideg van, még egy rétegnyi ruha kéne rám, és mehetek az öcsémért a suliba mindjárt. Annyira nem élvezem - fel kell öltöztetni, miközben háromszor elrohan a lifthez, útközben hideg van.
A buszon ugyan tuti van hely, lévéán végállomás, de semmi nem biztosítja azt, hogy nem ül be elénk valaki - biztosan beül - és ha Marci ideges, akkor megrűngatja az ülést, hogy belereng a busz, miután leállítottam, nekiáll rikoltozni, nyavajogni és hisztizni. Szerencsére nem mindig - de mindig tartok tőle. Aztán persze bedugul a Bartók, és lépésben halad a 73as.
Lerombolunk a buszról, megint hideg lesz, itthon meg nekiáll hisztizni. Mindig. Néha csak a megszokás kedvéért, ami, ha lehet, rosszabb.
Én meg ezen parázok, ahelyett, hogy a házikat írnám, wazz.

próbáltam én hamar lefeküdni aludni, mégis álmos vagyok. nyíííí.

hányingerem van. igazából azóta, öt előtt pár perccel jutott eszembe, h ma még nem ebédeltem. nosza, lanyos őzelék be, aztán rohanás próbára, közbeiktatva egy bérletvásárással, szal olyan háromnegyedkor már az ADSen kerengtem. totál feleslegesen, mint kiderült, mert az emberek el se jöttek, vagy, aki eljött, annak hamarabb leesett, h a többiek nem jönnek.
franc fog külön mászkálni.

egyre végesebb a türelmem.

salalala. sallalalla. gótcopfos, sallala.


ez meg tucc, de akkor keresek gyorsan még zombis számokat :DDD


jajj, ezt szeretm. sőt, tőle többmindent. buliban is.


ez meg a végére, mint művelődés. juhujj

hümm, váltottam betabloggerre, egyelőre fogalmam sincs, milyen különbséget jelent - talán ez a címkézés, itt, alul. hogy ez mire jó az énfajta blog esetében, nem tudom, gondolom, még kaotikusabbá teszi az olvasást. de jelenlegeg DoDot hallgatok, és jó.
...anyway, you freak...
ja, és elolvastam a 75 részes Lucifer képregényt (oks, graphic novell vagy miatosz). fogok róla írni makjd, hogy milyen volt, és miben tetszett/nem tetszett, hogy értelme legyen a címkézésnek, mert akkor oda tudom írni, h ... mitomén. jól van na! a template-embe egyelőre nem kalkuláltam bele a címkéket.
és lassan indulnom kell a fogorvoshoz, omg.

ja a mai nap érdekes lesz. kéne generálnom két termékjavaslatot, úgy ránézésre, és egy szép házidolgozatba összefoglalva leadva holnap fogyasztásszociológiára, és még egy tárgy. meg egy prezentáció, meg... meg nem tudom, tanulni kéne tán. meg persze még egy dolgozat, ami igencsak necces lesz. még decemberben el kell készülnöm a háikkal, az egy darab 3ds animációt kivéve, mert arra hagyok időt.

a scriptes feladatokra kéne időt hagynom :P
meg a próbákra.
meg az ajándékkészítés/vásárlásra.
vháhh. itthonra van már egy ötletem. sehova máshova.

visszaolvastam egy blogot, láttam megint több dimenziót. persze, egy határon túl csak azokat az információkat tudom beépíteni, amik valahogyan hozzám is köthetőek, vagy ismerek onnan valamit, de ez nem baj.
ebédért menet azon gondolkodtam, amolyan blogba illő összefoglalóként, hogyan is gondolkodom a két? és fél? éve történtekről. Most már nem döbbent meg az idő, ami azóta eltelt, talán ez is jelent valamit. És szerencsémre nem is érzek bűntudatot - pedig azt ugye szoktam, profi vagyok benne. Hiába, nekem tökéletesnek kell lennem, a saját fogalmaim szerint. Még emlékszem a vonatútra, ahogy az álmosság ködén keresztül próbálok nem odafigyelni a telefonbeszélgetésre, próbálom az előző hajnal emlékei közül kirekeszteni a kínos eseményeket, amikkel semmit sem tudok kezdeni. Próbálok arra koncentrálni, amit nyertem (amiről azt hittem, h nyertem vele). És mosolygok. Talán még könnyek is vannak, de azt az ásításra fogom. Aztán már vidéken telefonálok, egyszer Chrisszel, mert bizonyos hírek rettentő gyorsan elterjedtek, és én nem számítottam erre az egészre, hogy valaki máshogy intézi a dolgait, mint én. De elmondom, ami történt. Aztán egy másik telefonbeszélgetés, sokkal kínosabb, és elegem van belőle. Abból, hogy én megtettem azt, amit szerintem tudtam ez ügyben, őszintén megmondtam az álláspontomat, és nem kicsit érzelmizsarolásnak érzem a helyzetet - lehet, h igazságtalanul, de jobb a dühbe rejtőzni, mint a buta nézésbe. Nem tudok mit kezdeni a helyzettel. Nem vagyok megoldás; amit én annak gondoltam, nem működött.
A beszélgetés lényegi tartalma már hónapokkal azelőtt is ugyanez volt. Egy új tényező lépett be a képbe - ha nem említettem volna a lehetőséget, h bekövetkezhet, akkor sem... áhh. Nem tudom, h szükségem van-e önigazolásra, azt hiszem, csak szeretek történetet mesélni, még úgy is, h nem írom le konkrétan.

Aztán, kezemben a kajatartályokakl, azon is elmélkedtem, Drímőrig az összes félig meddig létező kapcsolatom egy gimnáziumi szerelmen kívül mind a "nem kifejezetten normális" kategóriába tartozott. (a kifejezetten nem is igaz lehet, szvsz a többségük így is gondolkodott magáról). Volt ott "bukott angyal" komplexus, kifejezetten... deviáns (bár vele nem jöttem össze, de majdnem, akár, (jó, erre igazából kevés esély volt, de az illúzió)ha nem jön meg a józan eszem :D), mit akartam? Nem, egyik sem emtétés. Az emtété nem viselte volna el őket, és fordítva.
Viszonylag jól le tudom írni az animusomat. Nem, nem publikus, csak abszint mellett - de úgy sejtem, ha emberként megtestesülne, akkor a halálnál rosszabbat tenne velem. Életben tartana. De szerencsére ennyire archetipikus ember létezhet - ergo van menekvés az emberek elől. Önmagunk elől nincs.
A közhelyfolyamot berekesztem az ebéd kedvéért, megjegyzem, szeretnék továbbhaladni ezen az úton, amit mostanság kezdtem el, és egyre hatáozottabban haladni rajta, miután tényleg kitaláltam, h mi is ez.

Így jártam, utalgatásokból az kitalálhatja a gondolataimat, aki tudja mről beszélek, a többieknek meg marad egy pár gaz. meg a szeknek az fáradtsága, bizony.

ez az a dolog amit nem értek. és nem tudom, h egyáltalán kell-e.
csak az az értelmetlen gondolatmenet, h miért pont itt, még, és most. Tulajdonképpen ez a kérdés foglalkoztat már azóta, hogy először felmerült bennem, születhettem volna más életbe is.

ghost of a rose

a hajdani rózsa név csupán, pusztán neveket markolunk...

és nem értem, nem értem. mert amit megértek, azt fel tudom idézni. azt megjegyzem. talán látok egy összefüggést, és nem akartam elfelejteni, ahogyan az álmok is abban a különleges ködben vannak, ahol minden sokkal tisztább.

csupán az irigység, h nem lehetek egyszerre minden ember, mittomén.

de, hogy honnan jönnek ilyen elmebeteg gondolataim... damilokkal kötözzük magunkat a szavainkhoz, és azt hisszük, a valóság mozgatja a damilokat.
ja, mert a damil ipari. mert műanyag. és körbe lehet vele tekerni a fogalmakat.
és megettem képregényolvasás közben a mikuláscsomagomat, még ez is szomorúsággal tölt el
ez a pillanat, amikor lehet legyinteni, h ja, gillz megint sandmant olvasott.

ezt (és a többi számokat) szoktam hallgatni sandmanolvasás közben. szoktam volt. mindegy. most kezdtem újra nézegetni, és újra nyááál. ja, Vimpár, a perfect circle-t bátrabban ajánlom, mint a within temptation-t :D és majd szóljál néha, h hozzak sandmant neked.

robin mesélte
a választ meg itthonra:

hű. nem emlékszem :P nem tudom, h amikor halottszagú volt egy ház, amit nyomoztunk, az ideszámít-e (szvsz nem), igazából az ugrott be, amikor harmadikosztályban suliból hazaérve nagymama is ott ült az asztalnál, anyuval együtt, és mondták, h van két rossz hírük. Az egyik az, h egy ismerős gyereket halálra gázoltak, egyik nagybátyám pedig "leesett" a hatodikról. Aznap aztán hallottam a sztorit telefonosbeszélgetésen kívül, miszerint öngyilkos lett, nagymama megy hazafele, és látja a csődületet a gang közepén, odamegy megnézni, és Jani fekszik ott.

amúgy amin gondolkodom az mostanság az, hogy mit kezdjünk az idővel, ami megadatott, megminden. Nagyon befordultam az elmúlt időben, iletve nagyon csak arra koncentráltam, hogy milyen lusta vagyok, mennyire utálom az egyetemet, és a háziírást - kisebb megszakításokkal, mer bevallom, igazából még egy kicsit élvezem is, amikor sikerül azokba a házikba írni - és azt is, amikor tudom, mi az a Swot elemzés.
Nem utolsó sorban egyik lepes darabrészletben főszereplő vagyok, ráadásul végre nem komédiás hakni, hanem komolyanvevős drámai, és már volt próba, amin éreztem a nő problémáit.
Főnixben beszédtechnikán csak egy egyszerű párbeszédet kelett felolvasni, tudatos hangerőváltoztatással, és ... nos ez akár jelenet is lehetett volna. Feszültség meg minden. Jó volt, ezért játszom. Lecsaptam az ellenőr szerepére mozgásórán, ami baromi melós lesz, de állok elébe. Ezen a téren azt hiszem, nem szabad visszahúzódni... nagyon. Scriptes kihívás sajna még feladat híján nem nagyon van, a novellámat meg rossz helyre linkeltem, így nem boncolták a múltkor :P pedig. Pedig szeretném.

ami hiányzik az a kifele cselekvés, az, amikor nem magamért teszek dolgokat. Meglátjuk, mi sikerül, advent van. Karácsony még nincs. Még nincs.
Megyek ebédelni.
Apropó, Zsuzsi, lassan jöhetnél haza :D ha ügyesek vagyunk, kivételesen jó karásonyunk is lehet...

Nem húztam, választottam, mert ez fejez i alegjobban most. Vagyis, inkább ez tetszett a legjobban, és innen a következtetés. Mittomén. Nyilván lehetne más is - még a torony színes képei ragadták meg a figyelmemet, mert azt nyitottam ki elsőre, lehet, h azt húztam? Sebaj.

Kikeresem a leírás... nem. nem gépelek sokat. csak megnézem.

Difficulty in connecting other people in the world. Meg a visszatérő utazó, és milyen igaz is lehet. Akár.

Tetszik, nagyon.

ha minden igaz, most valami rettenetet lehet majd látni :D
meggondoltam, mégsem. fájt volna...

oppardon ezt nem bírtam kihagyni.

Gondoltam mutogatok pár gót tuc-tuc számot. Hogy van ilyen is.
Az általam mostanság hallgatott future-pop izék közül még a Covenant az, amire azt mondom, h tetszik. Néha egészen kiüresedett meg ipari, és az énekhang is pont jó.

A következő már szvsz sokkal popabb tuc, de még ez a kategória:


kicsit azért már túl sok a habvirág lelkemnek az énekhang olyansága. Értitek.

Legvégül meg egy személyes kedvenc. ez már a darkelectro kategória, de tuc.



Asszem jövő szombaton megyünk ilyen buliba :D

megint within temptationt hallgatok. :D
hősies metál (legalábbis az én érzésem szerint), magas, kicsit vékonyabb és és érdekesebb hanggal mint mondjuk Tarjáé. Jobban is tetszik. Íres beütések ezerrel. kórus betétek, mint a Therionban. A számban, ami most megy, az énekes csaj még be is keményít iggazzy metálos hangra, ami jól hangzik. Általában misztikus szintihanggal kezdőik egy-egy szám, az a filmzenés kitartott mély búgó cucc, plusz a filmzenés harmóniák :D aztán gitár meg a néni magasban énekel. Rhapsodyra emlékeztet, de annál asszem egy kicsit változatosabb. Bár ki tudja, mindenesetre könnyen hallgatható zene. Therionnal ellentétben ebben nem hörögnek, ami elviselhetővé teszi.
Igazából erre mondanám azt, h kitűnő fantasy aláfestés.

Suicide Commandoval ellentétben ezt bátran ajánlom bárkinek. Azt hsizem, már unom egy kissé, mégiscsak váltok :D

Zenei reggelünket olvasták.

read my lips and speak at last...

ez a szám... nagyon. hogy linkelnek ezek zenét? :nos:
bár lassan inkább mennem kéne Főnixbe. parázom ám rettenetes az egyetemi lezárásoktól...

egész délután a 3dssel szemben ültem, és anyázok, h nem tudok feladatot választani, mert a honlapra jelszó kell, ami nincs meg.

node, mostmár tényleg el. hazajövök és alszom. szurkoljatok, h tényleg sikerüljön, ne üljek be zombulni gép elé.

havat szeretnék. vagy esőt. mindegy, csak sötét legyen kinn, és köd és minden. túl világos. amúgy is, nem blogolnam kéne, házit alkotni. hehh. alkotni. jó szöveg. de majd csak elsz valami, most gyenge és szomorú vagyok. a második csak hangulat és hirtelen, és talán az elsőből táplálkozik.
meg abból, hogy... hiányoznak a darab-próbák. Az egy dolog, h hetente járok Főnixbe... de... az előadás élménye. na jó, abbahagyom. az is kevés, amit most csinálok?

olvasgatom a reakciókat a blogokon a kágyés választásokkal kapcsolatban. olyan furcsa ez.
félrerakom a kételyeket, egyrészt nem vagyok már aktív emtété tag (mmint ami a tagdíjat és egyebeket illeti), másrészt meg hátha. Különben az emtététől mostanság heves gyomorgörcs jut az eszembe, nem tudom miért. Az biztos, h magamért és az emberekért teszem, ha éha részt veszek valamiben, és nem az mtt érdekében. valamikor érdekelt, de kezdek megint visszasüllyedni az outsiderségbe, ahogy mindig is :P ritkán érzem magam igazán a közösségben.
nah, nem nyavajgok, van házim.

hát.
furcsa ez, mert.
nemtom.

ilyen, és hasonló értelmes gondolataim támadnak rá időnként. fájnak néha a betömött fogaim (ja, szép sorban, pont azok, meg körülöttük az ínyem.)
a furcsa félállapotban vagyok most, a nem kifáradt, cselekedni vágyó, várakozó hangulatban, amikor mégsem teszek semmit. csak gyártom az ehhez hasonló, teljesen értelmetlen mondatokat.
tegnao volt scripttali, kár, h nem lvasták a mási topicba felrakott novellámat, elvégre, de nincsenek nagy elvárásaim igazából. Majd esetleg lesznek, majd esetleg megírom a tegnapi dolog szövegvetületét, mert szinte azonnal megfeledkeztem róla, annyira nem illet az általam ismert világ rendjéb. Meg, persze, nem tudtam mit kezdeni a helyzettel. De nem mesélem el, mert láttam benne drámát, megminden, és inkább megírom valahogy.

asszem most bloodlineozom egy kicsit.

ez csak úgy, hogy legyen.

http://www.mehek.hu/music

barbi te plasztik tündér...

vháháháááá.

Nekiállok reklámzani. Nem árt az. Galád módon a saját darabra kerül ennél a hangsúly, ja, állítólag az már ingyenes belőle, de ez még nem biztos, azért nem írtam oda. Ha télleg ingyenes lesz, akkor ajánlom, megminden, főleg, mert kritikákra is kíváncsi leszek. Volt, akinek az első előadás is tetszett, ez meg elvileg jobb lesz, mert beérik meg minden. Azt hiszem, és remélem legalábbis. És jó volt pepecselni vele.

sok gondolatom szabadult ki. nem jó ez így. egyelőre még csak az agyamban generálóódnak és halványulnak, de atól tartok, kiömlenek a netre. szerencsére túl fáradt vagyok hozzá.
inkább ajánlanám ezt a gyönyörű novembert a figyelmetekbe. egy köd eleve szép, merteltűnteti a valóság szélét, és akár egy jó és szép világ is megbújhat mögötte.
A különleges fényhatásokról nem is beszélve - a fák elbarnult, sárgult levelei soha nem ilyen melegek az ezüstszínű autókhoz képest.
Hagyjuk.
Ez is azokhoz a felfoghatatlan dolgokhoz tartozik, mint a délután látott videóban felhalmozott hullák. Holocaust, ja. Nem az elégetett emberek, nem a beesett hasú, szó szerint bőr és csont halmok szögesdrótok között, hanem a mellettük kabátban és keménykalapban lépkedő emberek.
Ahogy a szépséget, ezt sem értem.

Create Your Own Custom Message

gváá. elolvastam az első anita blake könyvet - most a határán vagyok a vámpír-irodalmból való kiábrándulásnak. Inkább Buffy. Ez... ez fáj. Oké, a koncepció érdekes, meg végre nem WoD, amit igazán értékelek, de ez a macsó női stílus, a keményen visszamondom a frankót dolog nem az igazi. Főleg nem így, nem mindig, nem mindig ugyanúgy. Nem ettől lesz emberi egy karakter. Események gyors egymásutánja, sem a leírások, sem a karakterek nem vesznek rá, h elkezdjek valakiért is aggódni - talán Martin megemelte egy kicsit az elvárásaimat. Persze, valószínűleg kölcsönkérem a folytatásokat, mert ugye hátha, hátha jobb lesz...
Azt viszont ennek köszönhetem, h rájöttem egy igen fontos apróságra a saját vámpíros novellákkal kapcsolatban. Nem egyértelműek a tétek mások számára. Le kell írni azt, amit én már szerepjátékban kitapasztaltam karakterrel. Mert tapasztalattá kell tenni az olvasó/néző számára is - nem elég az átélés, a nézőtérről máshogy látszik.

ÉS aludnom kellene most már.
Még elmondom, hogy ez a november gyönyörű, és egy karakter a fejemben tökéletesen egyetért velem, csak addig nem írom le, amíg oka nem lesz rá. Míg története nem lesz.
Ehh.

fáradtan, de nyugisan, itthon.
pihennem kell holnapig valamennyit.

DoD-Chrysalis

asszem mára megvolt a szórakozás. benézek egyetemre, utána pedig leckét írok. azért néha találok érdekes embereket az imvun. persze ez nem jelent semmit, hiszen nem lesz ebből kommunikáció... nem baj. Hozzám hasonló zenei és egyéb ízléssel rendelkező emberek vannak egészen közel is :D

hjajj. egy hibája van a meglévő cikkek keresésének: felébred az írói/alkotói/mittomén öntudatom, és sajét szavakkal szeretném megfogalmazni ugyanezt. Vháhh.
Mindegy. majd csak lesz valami. elvégre lassan kezd összeállni, miről kéne még vagy 8 oldalt írnom :D

viszont inkább pihentetem, és áttérek egy másik dolgozatra, amihez tényleg gyűjtenem kell.

a predella avant meg zseniálisan tetszik most. pedig.

itt vagyok én is. csetelős vicces. és lehet ügyesen avatart lőni :D

ó jajj, anyám megkérdezte, mikor nem 8ra megyek egyetemre - vháhh. most majd be fog küldözgetni Marcival suliba. ezt eddig is megtehette volna amúgy, valahogy nem bírom a hirtelen jött ötleteit.
valami rettenetesen nehéz volt ébrednem.ma este is zombi leszek, bár ez nem szokatlan. és a fülem még mindig cseng. Nem, NEEEEM KÍNAI!
Semmi kedvem bemenni órára. Ezt hova írtam be? Mert határozottan emlékszem... ja, mélbe. Azt hittem, blogolós dézsa vü...
Szombaton korrekt volt a beszélgetős játszós buli, jó kis társaság - de én már csak geek maradok, akinek a vámpírklánok meg a szerepjátékos sztorik a normál, hétköznapi társalgás részét képzik.

ez a hét is el fog telni. aludni szeretnék.

sikerült jó alaposan megsértenie. király. elegem van.
persze nyilván túlérzékeny vagyok, és dühös.
ehhez a keddi tábormegbeszéléshez sincs semmi kedvem. persze, elmegyek, mert mér ne mennék, de... emiatt valszeg elmarad egy Fornost próba, mert a tábvez meg az egyik csapatvezetőjelölt is szereplő. Ja, meg Kincső is, aki vezetné a próbát.
Több táboros megbeszélésre nem szeretnék menni januárig - pontosabban a LEPig.
Főleg, ha hasonló összeszedetlenség lesz, mint keddne volt. Elegem van abból, h a második mondat után szétcsúszik az egész, és, ha van valami ötlet, azt max egy embernek tudom elmondani (bár az hasznos amúgy), mert senki nem figyel oda.
Csúnya elvárásaim vannak.
A Színitoszból való kiváláson meg még mindig gondolkodom. Egyedül az a 4-5 ember miatt nem mondtam még le, akik járnak rendszeresen. A még 5 ember, akik valami miatt pont nem ér rá, nem érdekel.

Remélem kiadom a dühömet, mert... ehh, biiiztos félreértés. Félreértés minden.

perceken belül indulok egyetemre. novellát olvastam, gyorskritikát adtam, és kezdem úgy érezni, h egyre többet tudok kritizálni. meg merem mondani a véleményemet, tudok okokat találni, érveket a véleményem alátámasztására. és ez jó.
ami nem jó, az az, h rettenetesen lusta vagyok. valami borzalmas mocsárba kötött bele a lábam, de jó régen, és nehéz lesz kimászni belőle. még jó, h azért kapálóztam ellene, így csak lassabban süllyedek. legyünk optimisták. nehezen látokm a billentyűzetet, a bloodlines pedig még mindig történeteket ébreszt fel bennem - erős hangulat.
Ja, megfigyeltem a bevezető filmet, az ágyhoz két bilincs is rögzítve vagyon, meg szétdobált cuccokat is lehet látni, mintha ruhadarabokat is, vagy csak asszociáció, mindenesetre erős a sejtetés a történésekre - de a végén, amikor megkarózzák a delikvenseket, mindketten ruhában vannak, a csaj szemüvegben és hibátlan sminkben. hehh. pedig közben még vámpír is lett belőle.

amúgy a tremere csajnak néha nagyokat libben a szoknyája a mozgásától :lol:

jó lesz ez, idegbaj megminden. kíváncsi vagyok, hányan jelentkeznek ötlettel, megvalósítással, estébé.
most majd kifaggatok pár embert a próbán.

indulnom kéne ki... az öcsémért. jajj, előre érzem, h végigüvölti az utat. hajamból ki fogom mosni az ezüst festéket, lassan ideje lenne. ma is elúszik egy nap, bár őrülten kapaszkodom a faágakba, de csak béna rózsákta gyártottam 3dsben. valami sziromhullás animációt szeretnék csinálni, azt hiszem, esetleg majd víz és vér is csordogálhat. Nem tudom, meglátom, mit lehet.
a házidolgozatoktól sokkal jobban félek, hiszen... fogalmam sincs, honann tudok én annyi oldalt írni a semmikről. sokfajta semmiről, ráadásul.
no, egyelőre nem parázom, bakancsot veszek, oszt indulás.

Blue - The Birthday Massacre

ijesztős videoklip, és tegnap láttam a viván, megawattban, hogy leesett az állam.
asszem érdemes végignézni.

ahelyett, h írnék a KalandozóKarneválról anyám.

szal a mesélés vasárnap jó volt, nagyon élveztem. A csapat is hangulatos és aranyos volt, jóindulatúak voltak, és látszott rajtuk, h élvezik a játékot - bár sajna nem mindig :P
két ork egy pulyka, egy félelf meg kér pap ember.háhá :)=

őszintén fázom. fűtést kapcsolok, karácsonyit.
nálam már mindi rendetlenség marad? annyira szeretném dobozokba csomagolni a múltamat, porrá törni, és mindig újra képessé válni a felidézésre, még magyartalan mondatok árán is.
nem a jókedv, nem is a rosszkedv, nem a hangulat, hanem a levegőnek a szaga. Annyira látszott tegnap, hogy a többiek a tükrök, és csak az ő szemükben létezem. Megteremthetem magamnak az engem szemlélőket, de az torzító öntükröződés. Jó olyan helyen lenni, ahol elfogadottnak érzem a magunkról való beszédet, a magunkra figyeltetést. Talán így van, talán nem, de.

jahajj. ihajj. jó volt tegnap beülni a "csajokkal" kocsmába, és megfigyelni magamon régi mintákat, amiket talán nem követek ez alkalommal.
a hétvége szép menet lesz, megintcsak :D
hiába, nem tanulok, nem tanulok. alig.

rettenetes ez a mágus. remélem, nem akarnak majd túl sokat varázsolni, az NPCkről meg inkább nem is beszélek. talán az lesz a legjobb, ha megkérdem Drymőrt, mikor mit érdemes, osztán jólvan.

nyomasztó, h solid edgeből nem tudom, hogyan tudnék nyomtatni - pedig ott már kész az egész.
most vihetem át mechanikalba, formázhatom, hogy aztán ki tudjam biztosan nyomtatni. hörr.

szép az élet.

dead children call me...

szóval a napok ütlegelésénél tartok, és ott, h a fényes hideget nem szeretem. (száraz hideg). akkor inkább száraz meleg, vagy nedves hideg. tűz vagy víz. bár... szeretem a sötét hideget. megdőlt a felépített elméletem.

leckelecke sallalallala.

raTata.
a pénteki ArtMac fellépés után másztam Főnixbe, ahol szereztem izomlázat mára, utána meg némi rohanás után elértem a hármas vonatot. Ott felleltem Tüncöt, jókat tárgyaltunk mindenféle művészetekről meg mittomén, ja, meg szerepjátékról persze, aztán Tata.
Kellemes volt.
Csak elkapott a régen szokásos szomorúság, magány, vagy mittomén. Ismerősök között, ugyebár. Talán azért lepődtem meg ennyire, mert már rég történt meg. Olyan jó lenne... na mindegy.
Azért jó volt, társaság, majdnem barátok. A majdnem fáj.

ma voltam fogorvosnál, és magas ez a hülye tömés :P le kell fúratnom még.

ha nem irok, az pont azt jelenti, h sokminden történik. most egyetemen ülö, nyomtattam, rádöbbentem hiányosságokra. még fél óra konzultációig. asszem jövő héttől az egyetem előrébb kerül a listán... sokkal.
remélem.
nem akarok plusz dolgot vállalni.
de ez amúgy kell, ez az előadás, és hátha közel lesz ahhoz, amit szeretnék.
csak ne fájna a gyomrom ennyire...

pedig olyan szép nap volt a mai. forradalmian szép idő, és még mindenféle illúzióim is támadtak a verőfényes szélben hulló gyömrői falevelek felett. vonatoztunk, sétáltunk a kocsma után, rettenetes geek poénok, meg hosszúkabátos Lizák, aztán telepakoltuk geekkajával az asztalt (megint perecet vacsoráztam).
Miért kell összetörni az illúzióimat? Lassan én sem hiszek semmiféle forradalomban, pedig - nos, tényleg nem vagyok cinikus fajta ember. De, h egynehezen szervezett próba ússzon el amiatt, h nem lehet közlekedni egy központi vonalon a városban holmi naggyűlések meg tüntetések meg felvonulások miatt! Nem, nem vagyok toleráns. Emlékezzenek úgy, h ne zavarják az életet.
Nem nagyszabású 56-os emlékjátékban vagyunk, wazzeg.
De Gyömrő szép hely, és az ősz is szép.

Kezdek gyanúsan nem aggódni a péntek miatt.

hát én ettől totál kész vagyok. persze, most megint úgy érzem, h meg lehet csinálni, össze tudjuk próbálni, kész leszünk és jók leszünk - hisz csak 10 perc. És nem kell igazán táncolni. De ezt csak a következő próba után tudom megmondani.
Mindennél lehet rosszabb, mennyire a paradicsomnak tűnik az a képzelet, hogy ma háromtól estig próbálunk ma! és mennyire becsülnöm kéne a megadatott próbelehetőségeket.
nem tudom. kiderül.

neme gyszerű az élet. de legalább történik valami. vááh.

aú. ha tudnám, most mi van, asszem, jobban érezném magam. valami rettenetesen ég a gyomrom. mint amikor ideges vagyok, pont úgy. néha ékjszaka is felébredek miatta. mindegy, kibírom. mi a franc van?!

tegnap láttam egy biciklis csajt a bolt előtt, a pillantása, arca és haja majdnem olyan volt, mint X-é. csak szőkébb volt a rasztahaja, és nem volt benne fém. De az a kritikus pillantás, a testalkat, meg az arccsont, a nagy szemmel egészen olyan volt. Igen, valszeg Xtől féltem volna, ha találkozom vele. Az elitista éntudat, meg az agresszió együt pont az a személyiség, amit nem nagyon tudok kezelni. Még ha néha úgy is tűnök, h jobbnak és okosabbnak és szebbnek és májerebbnek képzelem magamat valakinél, akkor is csak eljátszom. Na jó, kivéve talán az intelligenciát. Néha gondolom úgy tényleg, h okosabb vagyok valakinél, de olyankor sem kapcsolok hozzá semmiféle használható értéket.

uhh. megint alig csináltam valamit, bár már többet mint a múlt héten.
megyek boltba, végre kinézek itthonról, aztán meg próbát nézni főnixbe, merazjó. merazkötelező.

kíváncsi vagyok az időre. most bent vagyok és nem látok ki. fűtök ezerrel és fázom.pulóvert kéne felvennem. félóránként mozogni.

i wish i could....

az égett por szaga nosztalgikus, kreatív emlékeket ébreszt. Amikor a hidgben bekapcsolom a fűtést mindig ez a szag kísér. Pedig kiporszívóztam és még portöröltem is a cirkós fűtőtest belsejét/külsejét, de ezek szerint nem eléggé. A vicces az, h lassan ablakot kell nyitni, h szellőzzön egy kicsit... ezt a téli meleget szeretem,amikor tudom, h hideg van és nem fázom, mert kellemes meleg van idebent. Meg a rendszeres forralt bor sem rossz...

A darab alakul, minden tegnapi parám ellenére sikerült próbálni, bár egyelőre egy csomót kell kiabálnom, h KUUUSSSSS!, de hátha rájönnek, h nem jó, ha sikoltozva tépem a hajam :D

azért még tanulnom kell a stressztűrést.

áhh. ez így nagyon vicces lesz. nem baj, kitisztítom a fekemet, miközbén megyek az öcsémért, aztán vissza a munkába. kár, h elolvastam a második kötetet is, most nagyon kéne a folytatás, most, azonnal, igen.
mennyivel egyszerűbb szerepjátékot mesélni, mint rendezni... még mindig nem lelkivilágközpontú rendező vagyok, elvárom, h a résztvevők félretegyék a személyes hiszijeiket az ügy érdekében. én is igyekszem. azt hiszem, ezentúl csak nagyon személyesen hívok meg embereket, ha bármit is próbálok szervezni, mert nincs gyomrom mindenkihez.

ehh, mindegy, majd csak lesz valahogy.

óráról jelentem. egyetemen vagyok megint, haláli :D előadást tartottunk marketingből, vicces volt. ja, meg szereztem leadandó 20 oldalnyi házit. vááááááhhhh.

jujj. elég rettenetesen érzem magam. fáradt vagyok, de nagyon. meg kifáradt. álmos és ideges, illetve stresszel. t. aú, behaluztam valami zajra, h eső. hehh.
nemsokár, perceken belül indulok lájvozni. ma délelőtt eléggé megviselt az, h szóltam tanárúrnak, két hét múlva vagy az előadáson, vagy az órán nem leszek (ugye heti egy fix csütörtök estét akát tábori pályázatvédés esetén is megoldok, de heti kettőt már nem). Ja, azt is megkéreztem, melyikre menjek inkább, ha már tudok kombinálni. Erre, miután megkérdezte, h mit csinálok, és mondtam, h próbálunk, amit én rendezek, megjegyezte, h ez lógásnak számít és egyedül a Valaki a Műhelyből az, akinek elfogadja a más színházi dolgait, mert az a Valaki fizetést is kap érte. Menjen a francba. Oké, én meg minek akadok ki. De nem mentséget akartam, csupán azt, h mondja meg, az előadásra vagy az órára menjek, vagy mondja azt, h mindegy. Eddig egyszer, szombaton hiányoztam. Vagy az volt hülyeség, hogy megkérdeztem, meg törekszem a korrektségre?
Ugyanez, bár teljesen más, de beköszönt az ArtMacban is, Chris felháborodva emesenezik rám, h rengetegen hívták őt tegnap este a próba miatt. és hogy mért nem piros betűkkel írtam az időpontot az ímáélbe, és mért nem re: nélküli méleket küldök. merthogy enélkül nem tudják az emberek. és még azt hittem, h azok a többoldalnyira rúgó íméljeim esetleg számítanak valamit.
1. teljesen normális, h az emberek felhívnak valakit a csoportból, ha nem tudnak valamit. ezért nincsen mobilom, mert nekem nem kell, h bármikor hívjanak, vagy számonkérjék tőlem, h miért vagyok kikapcsolva. leírom ímélben, és ahogy néha egy-egy ember kieshet a telefonoshívás sorozatból, úgy beüthet a mennykő internetszolgáltatóéknél.
Vagy csak maximalista vagyok, és elvárom magamtól, h mindent, még azt is tökéletesen csináljam, amit amúgy nem tudok?

Olyan fáradt vagyok, h szerintem most aludni se tudnék. Tegnap is csak nagyon nehezen sikerült.

Mos viszont indulok.

akkor összeszedem a gondolataimat erről a kis csapatokra osztás dologról, elvégre az én ötletem (is) volt.

előnyei: 10-12 embert sokkal könnyebb irányítani, mint 20at. sokkal családiasabb a légkör, személyesebb, ezt sem kell magyarázni. Van idő foglalkozni mindenkivel, főleg, mert 10 embert könnyebb összeszedni akár fél órára is, nem telik el vele az egész reggel, h idézzük a hiányzókat. Több idő jut megismerni a veled egy csapatban lévőket.
Ezek összessége szerintem erős identitást eredményez, ugyan másmilyet, mint egy nagy csapat, mert oda az identitás a tömegnymás miatt köt inkább, ide meg a személyes kapcsolatok.
Voltam cserkész, tudom, hogy egy 10 fős őrs már jellegzetesen csapatnyi ember, de nagyon jól tud működni egy tömbként is, ami a 20 emberről már nem mondható el - illetve róluk csak akkor, ha nagggyon nagy fegyelem vagy erős összetartás van, ami viszont olyan 40%os sikerrel volt meg az eddigi táborokban.
Kisebb csapatot is lehet ugyanúgy egybeforrasztani, és szvsz könnyebb is. Ennyivel a vezető le tud ülni beszélni egyenként, nincs az, h a 20 emberből van öt lelkes, aki elfoglalja magát, van öt nagyon foglalkozásigényes ember, és van a maradék 10, akiknek ugyan jól esne, ha figyelmet fordítana a vezető rájuk, de annak épp elég az öt problémásat egyensúlyoznia.

hátrányai: sok vezető kell. nagyobb szerepe van a "jó" beosztásnak, mert, míg az eddigiekben azért elviselhetőek voltak a rosszabbul sikeredett csapatok is, kis létszámnál nagyon rosszul sülhet el, ha kihagynak mondjuk kreatív meg vivőembert a csapatból. újdonság - jah.

arról még nem beszéltem, hogy a koncepcióban azért az is benne van, hogy a kis csapatok elvileg kettesével egy nagyobb közösséget alkotnának, mintegy rajokat.

muhahaha. és akkor tessék a falhoz állni, 10esével!

zombulooooooooooiokk.
azaz semmit nem csinálok, de legalább elmegyek az öcsémért, és pár szót átjavítottam a novellámban, amit lassan elküldök a köznek, hátha kritizálják jól. hamár megírtam...
ma este főnixelek, keményen, rá kéne készülni arra is, de... nemtom. no, vissza a játékhoz. még a végén bemegyek egyetemre.

a mai fogorvos már nem volt olyan jó.
a tegnapi megbeszélés meg szétesett volt, bár azért kezd születni valami. fogalmazzunk úgy, már nagy a hasa.
amúgy éhezem még egy órát halkan, meg ilyesmi.

közel nem vagyok olyan aktív, mint szeretnék lenni. írni is fogom mindjárt a házifeladataimat. csak nem tduom, hogyan kezdjek hozzá a folytatásokhoz. váááá.

gótikus tekintettel a belső magányba üvölti: fááááj a fogaaam!
jólvan, meglátogatom az esztékát. nemskára. ma. délelőtt. elég pontos meghatározás így?és hideg is van. fel kéne ébredni teljesen.
tegnap egybizonyos kávézást emlegettek fel, ami lassan másfél éve aktuális. ahá-há! a pusziadással köszönéskor meg úgy vagyok, hogy automatikusan adok, ha igénylik, de összebonyolódik az elméletem olyankr, amikor a másik ember is határozatlan. azért remélem, nem csak kóma leszek a demalgontól, hanem a fogfájásom is elmúlik...

egy nagyon hülye ötlet: mi lenne, ha összeraknánk végre azt a csak női csapatot rpg-versenyre?
Szvsz vicces lenne...

a tegnapból egy dolgot sajnálok igazán: hogy csak 3 percet láttam a belterj.hu kihelyezett részlegéből - élőben :D najó, ennek nagyon örülök. hülye emberfüggő lény vagyok, ez van.

az előadáspara rosszabb volt, mint amit eddig tapasztaltam, de megpróbáljuk legközelebb kiédeni. Valahogy. Nem tudom, hogyan. És most majd megint korrekt leszek. Akkor se szerethet mindenki.

Délutáni geekülést várok. ha nincsa semmi addig, akkor alszom.

valóságos Houdininek érzem magam ettől a fűző föl- és leszenvedésétől. levegőt kifújni, és hasi légzés, vállakaz átmozgatni, vááá, most nem tudok mozogni, levegőt kipréselni, huhh, lejött.
tudom én, h készen érdemes vennem a ruhákat, nem nekem összeraknomn, de egy ilyet sokpénzért kaphatnék, ha találnék. annál az 500+200ft nál tuti többért, amennyit ennek a túrása és kiegészítése ér.került. mittomén. álmos vagyok.
kollektíva jó lesz és sűrű októberem lesz, de valami brutálisan. félek.

Gondolint meg megcsináljuk, mert nem annyira rossz, h ne csináljuk meg. lehet belőle jó, még mindig ezt tartom.
mi lehetett a baj? az, hogy megszoktuk, h nem kritizálunk akkor, ha nem tudunk több jót mondani, és ezért inkább elhallgatjuk? ha nem merjük megmondani azoknak, akik szemmel láthatóan megküzdöttek valamiért, h ez kevés, és így nem elfogadható?

veszítem az emberségemet, érzem. tanárúr ráébresztett valamire, amikor elmesélte, h k-t miért nem engedte tovább. hogy az osztály érdekeit vette figyelembe elsősorban, nem az egyénét. ez mennyire kegyetlennek tűnik, és az is... de tényleg vannak prioritások. ha az a cél, h"jó" darabot készítsünk, vagy szervezzünk valamit egy csoportnak, akkor nem lehet az egyes embereknek mindig jót tenni. végesek az erőforrások (muhaha, egyedül Isten végtelen). nyah. aludni akarok, erre itt blogolok a varrás helyett.

kemény lesz.
és jó, hogy kiderül, kevesebbet tudok, mint szeretném :D
és nem tudom, nem vállalok e túl sokat. azt azért érzem, h a másik projekt is rengeteg problémával küszködik, csak ott megcsináljuk. itjh eéltiz kj.

megyek órára.

no, bombázás. tényleg rossz a szöveg, de ez tény, és tény volt. a baj az, h nem mertem úgy megmondani, mint ratz. viszont könnyű sikerélményre ad okot, hogy tudok jobb (nekem jobban tetsző) változatot írni a saját szövegeim helyére. a baj csak az, hogy ez a darab többi részén nem segít, én meg nem vállalok egyelőre teljes átírást. alegtisztább az lenne, ha újra megírnnk, vagy pedig impróból jegyeznénk le...

amúgy jól vagyok D:

nosztalgia

azért elgondolkodtató, h mennyit edzett rajtam a szekta. már nem ér meglepetésként annyira a szétbomlás.
jujj, tegnap éjjel azon elmélkedtem hazafelémenet, h milyen fordulópontjai voltak az elmúlt öt évemnek. és hogy mennyire netes közösséghez kötődtek. volt ugye egy tolkienhu-ra találás, ami következtében pánikolva szaladtam le a filmes találkozóra. aztán kósza talik, és történelem. 2002.
2003 elején az rpg.hu-n már egy fél éve legalább cseteltem, lekeveredtem egy találkozóra (és akikkel akkor beszéltem, blint, tapsi, woof, az elsővel hetente, a másodikkal ritkábban, de találkozom), egy másikba, akit 10 másodpercig láttam, meg egy évvel később szerelmes voltam. Csatlakoztam a script4hez, ami egy évig talán ki is tartott. Meg egy ArM csapathoz, és velük kezdtem rendszeresen szerepjátszani. mondhatni, 2003 az rpg.hu éve volt, 2002 a tolkien.hu-é. (A RUs vargabetű meg csak szépen beleilleszkedik az egészbe. Pl. Vimpárt onnan ismerem.)
A nyár elején cseteltem GPvel, és felmerült egy Wraith parti. A nyár végén rákérdeztem, és összejött. Azzal a társasággal azóta rendszeresen játszom valamilyen összeállításban.
2004, ez meg gót év. nagyjából a téli vizsgaidőszak óta járok feketében/fehérben/vörösben, és azon a Várgesztesen mutatkoztam be pozőrként - már akkor is réginek éreztem magam, tejóég :rotfl:
Aztán egy fél év alatt két legkellemetlenebb ... pasiügyem is színre lépett, ami azért az őszömet alaposan meghatározta. Vháhh. Ja, meg májusban lementem a CDfűbe a lájvosokhoz. Ők az okai mindennek! :D Persze nem, de jól hangzik. Ősszel meg már ld50 is komolyabban belépett az életembe. Abban az időszakban jártam le legtöbbet bulizni.
2005... 2006... lassan megtalálom önmagamat. Társ, hivatás, ilyenek. De mondhatom azt is, h ez az időszak még a jelen kontinuitásába tartozik, ezért nem elemezhető igazán.
Azt hiszem, azért szeretnék írni, h ne vesszen el az életem. Talán.

ejj, ugrándozom meg nyújtok egy kicsit, és máris kavarog a gyomrom. vagy a képernyő teszi? hehh. ma ellógom az óráimat, és próbálom élvezni a gyönyörű októberi felhőket, és sötétet. aztán meglátom, mit érek.

hát jajj. állandóan álmos vagyok. és túl sok tevékenységemhez alulmotivált. főleg az egyetemhez, főleg ahhoz. meg a felkeléshez. mintha az életem este kezdődne, wazzeg. tudom, h ez a többség élete, hogy ez a normális, de én ezt nem akarom, és, amint tehetem, és nem kell a szüleim miatt egyetemre járnom, az életnek rendelem alá a munkámat és nem fordítva.
addig alszom.

vehe. fél11kor keltem. és tudtam volna még aludni, jaj, nagyon tudnék. ettem, csináltam kakaós lepényt - még nem mertem megnézni, mennyire égett oda az alja.
mindjárt hl2zöm, aztán jó lesz. délután meg geekülök, juhhéjjj, sallala.

összetömörödnek a napok. öregszem.

tegnap voltam gitáros koncerten, PF Tribute Band, korrekt hang, látvány és pinkfloyd. Számomra inkább annak a felidézésében segített, h milyen hallgatni azokat a számokat, de néha azért jó volt együtt hallgatni a zenét.
szídbarett magyar hangja meg szívderítő volt, a pinkfloydot sosem szerettem öregek együtteseként elképzelni, az távolivá teszi az egészet. csak többet kér a közönség az előadásból, ne a zenészeknek tessen játszani.
no, elemeztem, halflájfoztam, jól vagyok.

hú, mit álmodtam.

vámpírt játszottunk amolyan féllájvban féligazban, valami vámpírmenet mentén vonatoztunk, és fátyolból sasoltuk a népeket - én fióka voltam, és mutogatták, h ki milyen klánba tartozik. volt nálam valami értékes tárgy, a csapatunkban meg volt valami szetita is, akinek az kellett (inben nem tudtam, outban igen), összefutottunk egy köpenyes, elszállt lelkű toreadorral, aki szerelmet vallott nekem, meg kapásból ivott egy kortyot a véremből, aztán könnyes búcsút intett - nem tudtam sírjak vagy röhögjek.
volt még valami drámai csúcspont, ahol menekültem a szettita elől, mert el akarta tőlem venni a cuccot, aztán valahogy kiderült, h ő mégis nekem szurkol, mert egy csapatban utaztunk és barátok vagyunk, míg a toreador volt a gonosz. de ez már oszlik szét az ébrenlétben.

nem, nem vagyok geek. ááá.

még egy óra egyetemig, ha jól emlékszem.

és tegnap elköltötem a fél ösztöndíjam könyvre, könyvtárra, ékszerdarbékra, helovíni cuccra. meg kajára.

mért émelygek rendszeresen?!
majdnem hányinger, épp nem az, de nem sok hiányzik hozzá.

a tegnapi napot félig elnyelte az internet. akár szó szerint is szabad értelmezni.
rájöttem, h rengeteg, legalább négy órám szól hasonló témákról, az ötödik egy kicsit konkrétabban ugyanarról, a hatodik elvont, és, azok az óráim, amik mérnökiek, nos, a háromból kettőt ellógtam már, a harmadik kötelező lesz, a negyedikre viszont nem kell bejárni.

aztán volt tegnap ArtMac próba, a társaság legalább annyira fegyelmezetlen, mint a tosz, ebben nincs hiba. az mondjuk vicces volt, h annyian hiányoztak, h nem lehetett elpróbálni egyben az egészet, én meg azért beültem kattingatni 5 percen keresztül :D kihívásokkal teli szerep már megint. de legalább fenn leszek a színpadon.
és lehet, h visszavonom a múltkori döntésemet. mert megkértek rá :P

a lágermegbeszélés meg a szokásos szétesettség volt, látszik, h két érdekeltségű csoport van, a menedzsermérnökök, meg a formatervezők. a menedzsert most az ideális, jó értelmében értem ;)
a nekromantát meg kell erősíteni véleményhangoztatással, úgy érzem :D aért vagyunk, a cég mindig.
no, de merülök is az excellbe.

megnéz, gondol, elalszik.

ne nézz meg több képet!
csillagvirág fotóit nézem a szektáról... hiányoztok. megint rájövök, h az eddig jelenidőben mért dolgok is a múlt kategóriába kerültek.

akartam írni blogot, de beszéltettek.
akkor már megyek órára. most kivételesen megnézem a fogyszoc órát is.

hümm. van egy újabb sztorim. nem tudom, próbáljak-e novellát kihozni belőle, vagy meséljem le, mondjuk ArMban, vagy középkori WoDban.
vagy találjam ki a kalandot, és írjam meg novellának? :P nem... ebből jó nem születne.
a sztorival csak az a baj, h... hm, ja, csak a hangulat van meg, mint mindig. meg egy helyszín. és archetípusok. nem tudom, mitől lesz konkrét. alszom még rá párat.
ja, amúgy kék-szürke, alkonyat színű. és néha napégette sárga-vörös.

túl régen süt a nap. és nem csinálok semmit. semmit. semmit. semmit. semmit.semmitsr

lőjetek le.

ez a kedvencem a tatu albumról. bűbájos boszorká kezdődala, meg ilyesmik. nem igazán értettem eddig a szövegét :D

I am the son and the heir
Of a shyness that is criminally vulgar
I'm the son and heir
Of nothing in particular

You shut your mouth, how can you say
I go about things the wrong way
I am human and I need to be loved
Just like everybody else does

I am the son and the heir
Of a shyness that is criminally vulgar
I'm the son and heir
Of nothing in particular

You shut your mouth, how can you say
I go about things the wrong way
I am human and I need to be loved
Just like everybody else does

There's a club, if you'd like to go
You could meet someone who really loves you
So you go, and you stand on your own and you leave on your own
And you go home, and you cry and you want to die

When you say it's gonna happen "now"
When exactly do you mean?
See, I've already waited too long
And all my hope is gone

Someday
Not one in particular

nem mindig tudom az élet másmilyen értelmét elképzelni, mint amilyen az én magyarázatom.
most megyek mindjárt egy kicsit halflájfozni, így, egyetem szünetében - miközben pedig kéne írnom a házikat lassan.

DoD- Chrysalis

Read my lips and speak out loud
My fingertips are more than proud
To touch your skin, to feel your face
I'm drowning in your sweet embrace
Emptyness and Incompleteness
Endlessness and in-defeat-less
has never been this little
No longer I could spare a thought
You said I'm welcome any time
Be sure I know all flaws are mine
Your promises are never lasting
for longer than it takes to say them.
Ease my pain and say again...
Tell me that you think the same

túl sokat hallgatom.

döntöttem. nem csinálom azt, amit, bár rettenetesen szeretnék, mégsem jut rá időm, és igazából nem is fordítk rá energiát.
ez viszont azt jelenti, hogy ezeket az ötleteimet más keretek között kell megvalósítanom. igazából beleférne a tánccsoport-synithos kereteibe, szal... hümm. még gondolkodom.

vámpira... rotfl. de neeem iiis. zombi vagyok, kikérem magamnak a levámpírozást. úgyszólván sértés :D
ez tök fura amúgy. amikor egy új társaságban a már máshol is kiépített dizájnt veszik észre elsőre. nem, nem az a fura, hanem az, h ott már nem szándékos :P jól van, nem tudom, miért tűnik furcsának.

jó, geek vagyok, ébredés után gépbekapcs, netre fel. 5 perc múlva indulok misére, addig is itt.
a fogam fájni kezdett, meg a fejem is, bevettem gyógyszert, nem iszom ma alkoholt :D állítólag kicsit kába lesz tőle az ember, csökkent a reakcióidő meg ilyenek :D ennél is mégolyanabb? a fejem még mindig. nem jó ez így. tegnap még rosszul is voltam. vháhh.

tegnap váltottunk emtétét meg, meglátjuk, mi lesz belőle.
a rejtett város építői meg kommunikáljanak, kérem. és jelöljék ki a főépítészt, akire a téglák mindenképpen hallgatnak, már az ellentétes utasítások elkerülése érdekében is.

aktuális agymenéseim következnek.
például az az érdekes, ahogy külföldön reagálnak a zavargásainkra. támogatják ott mindkét oldalt, neveznek minket naívnak, mert képesek vagyunk felháborodni a politikusok hazugségain, de vannak, akik meg pont felháborodnak azon, h hazudtak, mert ők sosem.
És, ahogy belehallgattam a rádióba, Lengyelországban sem jobb a belpolitika.

még minidg a militarindusztriál arcok csinálják jól, zenén/képeken/művészeten keresztül próbálják átélni a Háború, mint olyan töredékét - megjegyzem, nagyon hatásos eszközeik vannak - és nem hiszem, h lenne köztük olyan (épelméjű), aki örülne az igazinak, mmint, ha tényleg vele történne ilyesmi. Virtuálisan jó lőni a zombikat, de igazából nem.
Találják már fel a virtuális háborút.
Minőségi váltást akarok.

DoD - Chrysalis.

csak az eső nem akar esni. hűvös, az bezzeg van. nem, nekem semmi nem jó - aludni szeretnék, nem élni.
fázom.
most.
aztán majd megyek be órára, és megpróbálok figyelni. ha nem tudok magamnak kitálálni elfoglaltságot, legalább hagyjam, h mások tegyék.

mittomén. nincs kedvem micsinálni.inkább vissza a beszédgyakorlatokhoz.

újra elkezdtem olvasni a Sandmant :D igen, ő borong a fejlécből ránk. Még mindig meg van az a furcsa hangulati hatása, ami kiemel bármiből. Még úgy is, hogy ismerem és többször olvastam a képsrokat az első néhány részből.
Tök skat lógok, jövő héttől már, sőt, holnaptól kezdve nem fogok. Ennyit.
És most folytatom Vera naplóját Xnél - szegénynek meg átdizájnoltam a blogját, dehát... így járt.

combichrist -Today I Woke To The Rain Of Blood

Last night my shadow went to heaven
My body is here
My soul in hell
Last night i killed
I cant remember
Who I killed and why i loved
Last night will never seem close to heaven
Today I Woke To The Rain Of Blood
A rain of blood (3x)

I Think i might have killed the world
But anyway im better off alone

A rain of blood (3x)

I Think i might have killed the world
But anyway i'm better off alone

Im better off alone

igazából.
gyönyörű aláfestés a hírekelolvaásának a combichrist. asszem az origón találtam egy rendőrlovasos képet, ami pontosan passzolt a zenéhez. az embereknek inkább zeneileg és buliilag kéne kiélniük magukat, nem kirakatbetörésileg. vagy sportoljatok valamit.
ja, és takarítsanak maguk után. ez nem az a világ.

ja, utólagos tandíj.
érdemes megnézni.

ilyenkor néha jó Covenantot hallgatni - és mindjárt Suicide Commandót pakolok be, csak h a nem létező embergyűlöletemnek hangot adjak. jó lenne letudni annyival, h nem tartozom közétek, barmok. és utálom, ha befolyásolnak főleg olyankor, amikor rájövök. csütörtökön délután órám van, ami nem érdekel, viszont Főnix, ami mg elsőbbséget élvez a tandíjjal szemben. Dilemma.

hehe... megnéztem ezt a sokat reklámozott, álláshirdetések között talált netes munkát (wellbiz, wellnes-job), elkezdtem végignézni a rettenetes információs anyagukat. valmi iszonyatos módon semmitmondó, éssikertörténeteket sorol, meg ilyesmi. Kíváncsi voltam, mi sül ki belőle, szóval az elsőt végigszenvedtem, meg belekezdtem a következőbe. Ebből már kiderült, hogy igazából a Herbalife céggel van kapcsolatban (persze, még mindig nem volt szó róla, h mit kéne csinálni), szóval rákerestem a szóra, és kiadta ezt a cikket:
http://www.cockeyed.com/workfromhome/workfromhome_s.html
én már nem is nyomozk utána. úgysem tudnék - viszont egyéb szempontból is hasznos cikk, pl. arra, hogy mi alapján lehet neten keresni, meg ilyesmi :D
szóval ez valami értékesítős cucc, a googliba beírva az első oldalon kijön, h mondjuk Kanadában megbüntették piramisjátékért, vagy mi. Nem, továbbra sem szeretem a továbbértékesítő láncolatokat.

tandíj kérdes pedig, hamár véletlenül van véleményem: ne tandíjazzanak, hanem szórják meg jobban a felvételizőket. Vegyenek fel kevesebb embert, akikre elég a támogatás (egy ember kapjon arányosabb támogatást - és akkor nem lesz érv, h olyanoknak állja az állam a tanulását, akik nem akarnak tanulni, csak lógni.
Persze, ha az államnak nem érdeke, hogy mindenkinek legyen esélye tanulni, akkor persze mindegy.
A tandíj engem konkrétan nem érint, mert én saját hibámból nem teljesítettem elég kreditet tavaly, de ez más tészta. Ez tisztességes. Az, hogy lehetőséget sem kaphat az olyan anyagi körülmények közül érkező ember, aki örül, ha éppen nincs nagyon mínuszban a családja hónap végén taníj nélkül is, csak mélyíti a szakadékot. Előbb teremtsék meg a lehetőséget arra, h legyen miből fizetni...
Úgy érzem persze, baromi felesleges ezeken gondolkodnom. A hatalom azok kezében van, akik használni szeretnék a saját javukra, nem pedig... ehh. Nem lennék jó politikus.

ehhehh. az emberek megint hülyék. de ha bárki bármilyen értelmes dologhoz meri hasonlítani az éjjeli gyújtogatást, azt nem tekintem beszámíthatónak.
kezdek ott tartani, h szégyellek egy országban élni ezekkel a hülyeségért kárt okozó népekkel. ahelyett, hogy végre normális programot, pártot alapítanának... komolyan, még szavazni is elmennék, ha lenne kire.

és akkor most érezzem szarul magam? nem baj, az gót. szép az idő.

Furcsa. Mindenesetre ellustultam a délelőttöt, rendesen, ahogy illik. Pedig most let volna időm a mindenre, porszívózás közbeni beszédgyakorlatokra és beéneklésre, vagy akár nekiülni a 10 oldalas házidolgozatnak, amitől rettegek, mert még négy oldalt is nehéz volt kiizzadnom a vizualitás témában, amihez még képeket is mellékeltem. Majd szövegelek sokat és hülyeségeket, azt hiszem. Meg idézgetek sok Ubikot. Mert reklámszociológiához az illik.

nemsokára indulok ebédért.
és bárcsak lájvokat kéne írnom leadandó házik helyett.

ma csak álmos vagyok. és várok.

Rájöttem. Persze, ha mindennap írok valamit, céltudatosan. nem sokat, de nagyon... célirányosan. például eseményeket, egymást követő sorrendben. Azt a fajtát, amikor a cipőfelvételt megelőzi a zokni megigazítása. Aztán lehet bonyolultat ismételgetni. Azt hiszem, ez nem feltétlenül tökéletes analógia, de kezdetnek megteszi. Basszus, hegedűórán se stílusról, se modorosságról nem tanultunk. És ez fel sem merülhetett volna a pontos hármashangzatok különböző ritmusú eljátszásánál - nem, tényleg nem tudom.
És a szokásos: hiába vettek fel, nem érzem úgy, h odavaló lennék. Hogy legalábbis hasonló szinten lehetne említeni az én íráskészségemet az ottani átlaghoz. Nekem rengeteg még 5e leütés is.

Lájv
Már a buszon ülve szedegettem össze gondolatokat, jó szokásomhoz híven, h majd jól el is felejtsem a gép előtt. De talán megmaradt valami. Szóval, vegyük előre a szubjektív részét a dolognak, mert talán könnyebb, és ebből át tudok úszni a megállapításokra. Vagy nem.
Nem tudom memondani, h ez volt-e életem legjobb lájvja, már csak azért sem, mert én szerveztem, és ez a tény erősen ráül ajátékra. Az biztos, h ezt élveztem a legjobban karakterileg. Az én NPC szempontomból is nagyon fontos volt az a tény, h végre érzelmileg is bevonódtam a játékba - és ez az, ami számomra a szerepjátékban a legfontosabb. Remélem, a játékosoknak is sikerült ez valamennyire, ha erre igényük volt. Azt láttam, h többnyire jól érzik magukat, figyelnek, és nem outolásba fulladt, mint a másfél évvel ezelőtti, hanem szép lezárása is sikeredett. Nagyon jó volt, hogy nem kellett noszogatni az embereket nagyon, maguktól működtek. Bár volt pár rész, ahol, úgy éreztem, megrekedt a folyamat néhány játékos számára, akik kimaradtak a háttéreseményekből. Ezen majd gondolkodom, hogyan védhető ki, valószínűleg több cselekményszálat kell elindítani, köztük olyat is, ami nem feltétlenül oldódik meg az este alatt, de a háttérben fennmarad, mint szóba hozható téma. Ezt a motivációs rendszert meg szeretném tartani, de bele kell kalkulálni a Ratzh féle embereket is, akik képesek elszórakoztatni magukat és a játékot csupán azzal, hogy érdekes karaktert hoznak. Illetve vannak, akik nagyon szeretnek kombinálni, jobban, mint intrikálni, legyen valamiféle kitalálható dolog is.
Hm.
Télen szeretnék egyet, bár ötletem még nem igazán van... de megpróbálnám több emberrel, több mesélővel. Az biztos, h olyan 8 ember reális egy mesélőre (10 is, de uilyenkor már nehezebb), és csapatokat kell mozgatni, mert 20 emberre úgy tervezni egyedi motivációs cselekményszálakat, h azok mégis összetalálkozzanak egy cél érdekében - nos, nehéz. Hm. Nem. Azt megtartom, h személyekben és nem csoportokban gondolkodom. Tehát ez limitálhatja a létszámot. Gondolkodom egy kérdőíven amúgy, az optimálisabb játékszervezés irányában.

Köszönöm mindenkinek, aki ott volt. Mindenkire szükség volt, és megvoltak a fogaskerekek.

Akkor itt a névsor, random sorrendben:
Angwen, Dreamer, Drizzt, Icke, Lamy, Lau, Loth, Rabyn (nem biztos), Ratzkha, gillz (KM)
ehm, mégis névsor lett belőle.
vagyis ők jelentkeztek - pontosabban Loth nem, de ő a házigazda, tehát, gondolom, jelen lesz és játszani is akar, hamár nála van az alapkönyv

nyiii, már mindjárt kész a 0. verziója a novellámnak. Csak lassabban kéne lezárnom. És akkor írhatom át, meg át, meg át megá...
aztán talán kéne egyet foglalkoznom az egyetemmel. is. fq interjúvol emesenen, ilyenkor szeretném, ha vicces ember lennék, de sajna nem vagyok az.

ezt a Mindless Self Indulgence cuccot ajánlom mindenkinek. Dögös lendületet tolnak az arcunkba, jól megkapjuk, én meg röhögök. Szóval szórakoztató, pörgős, emészthetően változatos és már harmadszorra (negyedszerre?) hallgatom meg az albumot. Nem egymás után persze.

Jó reggelt. egy icipicit alakítottam a dizájnon. egyre többet értek belőle. hehe.
Alakul a lájv szorija, bár elég kevesen, mondhatni, családiasan leszünk. És megint izé. Nem fogom másra, tényleg lusta vagyok.

jó dolog az internet :) az életben nem ismernék meg ennyi zenét sem, mint most, ha nem tudnám... khm. szóval, igen.
kíváncsi vagyok, nagy terveimből mennyi valósul meg. és hogyan. aludni jó.

kiegészítés a mai naphoz: anyám kikérte a tanácsomat a sminkje ügyében. rájött, új, sötétbordós-vörös hajához valami szín kell az arcába. és, szerencsére egész jól sikerült megtalálni a vilogkékes, csilloogós szürkés szemhéjfestéket. télleg jó. hehe.

de nagyon álmos vagyok. délután hulladékgazdálkodás óra. dejó.

meg írhatnékkkkkkkáőihget4ihbqűőe4t mbnq9a4eubnőű

eldöntöttem, megpróbálok informálódni. hogy miről? hát amiről lehet. izé, ja. ez nem azt jelenti, h hangoztatható véleményem is lesz, mert mindig azzal értek egyet vagy nem egyet, akit olvasok, de legalább a szélsőségesen egyetértőknek majd ellent tudok mondani.
A véleményem, az igazi, az úgyis az, h a döntéseket egyénileg kell meghozni mindenben, és vannak következményei. És, h nincs közös álláspont, de legalább úgy tehetünk, ha kell.
majd még alszom is. sokat.

a geek örült, h pont a megfelelő szögben támasztja meg a billentyűzet és a monitor a tükröt, de rá kellett jönnie, ha leveszi a szemüvegét sminkeléshez, nem lát el a tükörig.

jóvanna!
tudom, h azt a hüje novellát kéne írnom, és nem netzombulnom.
lehetetlenség rendet rakni az agyaim között... itt ott már penészedik, és nem tudom, honnan jön az a szag. bár ki tudja, talán belőlem. meg megint korrodált valami a mellkasomban, most zörög lépésenként.

kaptok kompressort az arcotokba.
vááá. ez brutális.

megtaláltam egy tavalyi házidolgozatomat, szvsz nem is lett olyan rossz.

hehe, változás az órarendemben, a mai déltől óra négytőlhétig lesz. ami nem baj, mert így tudok nyugisan ebédelni.
most majd kettőtől megyek órára. helyes. és álmos vagyok, és korán kell mindeig kelnem, h a francba, pedig 10től vannak általában direkt az üóráim, erre vihetem az öcsémet suliba minden reggel majdnem. francba, francba. nem leszek itthon, ha nem muszáj.

órarendem. rendben balra.

a csütörtök nyomasztó.
úgyszólván a hétfő és a kedd. meg a szerda
- a péntek leginkább.

csak a ti kedvetekért. ezt.
jó, meg ezt a zene miatt :D a vége mondjuk... :P

ehm.jrhfnmcqukh

elolvastam a trónok harcát. állok is sorba a következő részért, hehe.
elmélkedtem is csomót a történeten, meg úgy általában regényekről, h miért és mi. még nem jöttem rá, mi az üzenet, vagyis, h miért ezt a történetet meséli el az író, pedig szeretném, mert nagyon erőteljes sztori ahhoz, h csak szórakoztató legyen. majd szeretném megtudni a választ arra az író szerint, mért olyan az élet a regényben :D
történelmi regényeknek könnyebb dolguk van, azokban benne van, h ez történt, én csak egyfajta érelmezését adom a megtörtént eseményeknek. de egy fantasy regénynél nincs az az indok, h ez így történt.
Tolkiennél például tiszta a kép, jól meghatározható értékrendre épül, mesei szinten igazolva az értékeket. Amikor valaki erkölcsileg hibázik, az az életében is hibázik. A gonosz elnyeri a büntetését.
Itt nem így van, de szerencsére még nem érzem azt, hogy határozottan az ellenkezőjét állítaná. Cska egyelőre úgy érzem, nem éri meg élni abban a világban, amit lefest. No, megvan. Szeretek választ kapni a rra, h miért érdemes élni. Vagy, h miért nem. Bár ez utóbbi nem igaz, itt inkább azt szeretném látni, h miért lenne érdemes. Azzal nem érek semmit, ha azt mondják, szaravilág.
Mittomén, AnneRicenál érzékelni érdemes az életet, és átélni. Ott a leírt szereplőknél az az érzésem, hogy a haláluk milyenségétől (erőszakosságától, stb.) függetlenül teljes életet élnek, olyan részletgazdagsággal adja meg pl. a Mayfair család életét.
Az 1984ben az a világ nem élhető illúziók nélkül, viszont lehetne, ha máshogyan működne - a kontrasztot a saját életünk adja.

Miről jutott eszembe? A fényképészek véletlenül nem hagyják benne a kisujjukat a képben, csak okkal. Mittomén. Vháhh.

vááá
felvettem 32 kreditet... parázom ettől az egésztől. olyan unalmasdnak találtam még a gondolatát is, hogy polimerekkel foglalkozó tárgyat vegyek fel - és nem lesz időm dolgozni egyetem mellett. örülök, ha így sikerül az összes tárgyat teljesíteni.. tavaly nem tudom, hogyan jött ki.

nem bírok a múltkor beidézett számtól megszabadulni. ma harmadszorra - nem, negyedszerre hallgatom. nem szoktam ilyet, csak ritkán indítok újra számot. és nem alszom. inkább ütöm a billentyűket. ááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááálmodni szeretnék. meg nem is. de igen. go. go. go. go. go. go. take me to the end... drive fasteeeer. ja, az nem itt van. mindegy. visszapörget, újra hallgat. van ez olyan, mint autisztikusan rugózni.
bezárva saját gondolatainkba.

No, megnéztül a Lány a vízbent.
Már amikro hallottam róla, képben voltam, Csingi, nem durva fantasy, csak épp egy kicsit.
Humoros, meg néha ijesztő film - mint egy mesében, a meglévő archetípusokkal együtt lehet szurkolni a főszereplőknek. Tulajdonképpen idilli film :D mindennel együtt, ami mélységet ad neki. Meeeseeee.
Látod, nem tudok róla mit írni, mert egy szó elmondja az egészet.
Viszont már gondolkodok Changeling történeten - aminek talán még értelme is van.

No, megnéztül a Lány a vízbent.
Már amikro hallottam róla, képben voltam, Csingi, nem durva fantasy, csak épp egy kicsit.
Humoros, meg néha ijesztő film - mint egy mesében, a meglévő archetípusokkal együtt lehet szurkolni a főszereplőknek. Tulajdonképpen idilli film :D mindennel együtt, ami mélységet ad neki. Meeeseeee.
Látod, nem tudok róla mit írni, mert egy szó elmondja az egészet.
Viszont már gondolkodok Changeling történeten - aminek talán még értelme is van.

http://englishrussia.com/?p=276
vááá. ááá. :elájul: :agot:
nézzétek és gyönyörködjetek. jut eszembe a az elárasztott faluba megint el kéne nézni.

egész reggel ezzel a ... neptunnal szenvedek. 10 percenként próbálom megnyitni, de... ehh.

viszont jó kedvem van, vagyis olyan semlegesen stagnáló aktív, kipakoltuk a tankönyves szekrényt, kidobáltam a matekfüzeteket - rájöttem, az életben nem lesz türelmem, h végignézzem és gondolkodjam őket, pedig tuti sok XP-t kapnék az intelligenciámra tőlük.
A francia könyveket előtérbe helyezem, mert meg akarok tanulni. Belepislogtam, és emlékeztem nagyjából a dolgokra. Csak aktív tevékenység kell. Ma folytatom a honlapot, meg... meg szenvedek a neptunnal.
Jó fej ember is voltam :D ja, fornosthoz meg megtaláltam egy megírt első jelenetet, amit elhagytam, pedig azt akartam berakni eredetileg :D

no, megvan a synithos honlapja, már csak fel kéne pakolni rá a sok anyagot is :D meg ugye a helyére rakni. bár azt a sok anyagot is ki kéne alálni, hogyan is legyen, de azt nem ma :D

jáhhéjj, dizájnoltam, újabb neptunpróbálkozás... .... ..... ....... lap nem jeleníthető meg.
:shotgun:

hehe
gondolom, a beküldött kép alapján azsvaznak a népek :lol: :nos: mondjuk a két évvel ezelőti helovínos kép jó lenne? Vagy valamelyik másik elmebeteg, gót/geek kép? :D

vhááá. felismertem Maynard hangját, és rákerestem a számra. jajj. ezt szívesen énekelném valakivel :D sőt... igazából toolt vagy Perfect Circle-t is nagggyon szívesen :nyüfff:

Deftones ft. Maynard James, Keenan Of Tool
A Perfect Circle Passenger

Here I lay - Chino
Still unbreatheless - Maynard
Just like always - Chino
Still I want some more - Maynard
Mirror's sideways - Chino
Who cares what's behind - Maynard
Just like always - Chino
Still your passenger - Maynard

The chrome buttons buckled on leather surfaces - Maynard
These are the other lucky witnesses - Maynard
Now to calm me - Chino
This time won't you please... - Maynard
Drive faster! - Chino

Roll the window down this - Maynard
Cool night air is curious - Maynard
Let the whole world look in - Maynard
Who cares who sees anything? - Maynard
I'm your passenger - Maynard
I'm your passenger - Maynard

Drop...these down - Chino
Then...put them on me - Chino
Nice...cool seats there - Chino
To cushion your needs - Chino
Now to calm me - Chino
Take me around again - Maynard
Don't pull over - Chino
This time won't you please - Maynard
Drive faster!!! - Chino

Roll the window down this - Maynard
Cool night air is curious - Maynard
Let the whole world look in - Maynard
Who cares who sees what tonight? - Maynard
Roll these misty windows - Maynard
Down to catch my breath and then - Maynard
Go and go and don't just - Maynard
Drive me home and back again! - Maynard

Here I lay - Chino
Just like always - Chino
Don't let me - Chino
Go... (9x) - Maynard
Take me to the end... - Chino

Persze hét közepén túlterhelt a neptun. persze, ha hétfőn nem működik, kedden meg csak háromtól.
be kell mennem az indexemet felkutatni. ma lesz az. még akkor is, ha csak kettő körül jön össze, már előre gyűlölöm az egyetemet. szinte minden kiveszett belőle, amiért szerettem. egyedül az épületek maradtak. na jó, esetleg tetszeni fognak az órák, amikre bejárok majd - és őszintén, fogalmam nincs mér nem tudtam leadni a gépelemek házit :( nem emlékszem.

hjajj. elpakoltam majdnem mindent. most almát eszem, és kipihenem a leginkább szellemi fáradtságot, ami létrejött a művelet eredményeképpen.
és elég feleslegesnek érzem magam. láttam magamról régi, általános iskolás képeket, és nagyon elszörnyedtem. rettenetes ruhákban vltam, már nem a mosthoz képest, hanem az osztálytársaimhoz képest. valóban nagyon fiús voltam, igényesség tekintetében aztán pláne. vááá.
nemsikeült rendet rakni mindenhol, még van pár hely, amit át kell selejteznem, de már könnyebb lesz, most, h lehet látni az íróasztalomat :D

húwazz... találtam egy adag fényképet asszem a Túrinos megbeszélésről. mikor is? 2002 ősze? azt hiszem.
VALAKI, SCANNER? :)=

Rendrakás

-van egy csomó egyetemi cuccom. leginkább jó jegyzetek - és egy részükre még szükségem lesz. a szükséges dolgok mehetnek kinti polcra, a továbbadandókra pedig keresek embert- őket addig egy fiókba, egyben.

- vannak kották (ének/hegedű/gitár) valahol a szobában még van egy adagnyi belőlük
- vannak drámák (előadottak/nem adottak): ezkre szükség lehet, de szem előtt kell legyenek, ha észre akarom őket venni. tehát vagy fiók teteje, vagy polc teteje.
- szerepjátékos könyveket, meg egyebeket asszem az alsó polcra állítom, mert szépek :D
- könyvespolcon is rendet kell raknom.
- cd-ket helyükre.

- egy max. két emlékfiókot fenntartok. abba be kell férnem.
- van egy csomó kreatív dolgom, ezek leginkább ruhakiegészítők már, de kell nekik sok hely, mert nem férnek bele kis tatyóba.
- hasznos iratok, meg ilyesmik - mindet egy helyre kell raknom.

no, meglátjuk, mi lesz ebből :P

rendetlenség van. de előbb vérlepke pakolja el a dolgait aföldről, és akkor jöhetek. jáááááj. félek. rendet rakni nehéz, minden szinten.
amúgy végigolvastam a vashölgy vámpírblogját, jó kis játék az.. meg igen élvezetes olavsni is. Főleg, h ismerem a csapat kétharmadát.

furcsa. amúgy. amúgy amúgy.

azon... azon gondolkodom. hogy. mit csinálok. itt. majd kiderül. erőelszívó tehetetlenség. főzni fogok. aztán. aludni - nem, rendet rakni.ősz van. gondolataim a zenére simulnak, lassultan, vérengzve. és, remélem, majd eszembe jut, mit szerettem volna.

hehe. hehehe. :idegesen kacarászik: voltam benn az egyetemen, miután visszaértem öcsém sulijából - rettenet, még nem volt benn senki a tanszéken. szal majd egy másik úttal.
legnagyobb öcsém itt problémázik, azon, h mi kell az adatrögzítéshez. elegem van. nem hsizem, hogy képes lesz normális munkát végezni, maximum automaitkusat, de inkább fizikaira alkalmas, olyanra, amihez ügyesség se kell.
húgom megy ki Bécsbe bébiszittelni, harmadik öcsém meg vidéki főiskolára. üres lesz a lakás. én meg álmos vagyok.
és megint kezdem túlvállalni magam :D

csak a rend kedvéért jövök most ide. szép idő van.
tegnap buli volt, a végén felszabadítóan jó számokkal - szerintem. előtte fornost előadás, amiről nem tudok túl sokat mondani már, hátulról kocsiból néztem a zene miatt.
elgolndolkodtam, mennyit is próbáltunk rá - mert igaz, hogy tavaly tavasszal induélt a szereplő válogatás, de egyév múlva sikerült összeszedni a szeplőket (utánanéztem, márc. 10-én írtam be az eredményt, ergo akkor kezdtünk próbálni, és akkor is csak átbeszélve :P )
tehát fél év alatt tartunk ott, ahol tartunk;)

igazából fejhallgató is hallgathatnék zenét... bár asszem kihallatszana. hehh, jó hallgatni a gép zúgását.
olyan hintahangulatom van, fél órája még lent volt, az előbb fenn, most olyan közepes.Aza lényeg, h délutánra maradjon kifele mnutatható energiám, mégha ez a POFABEMINDENKI előre hozott hanggal történő sugárzását jelenti. vannak jó dolgok a darabban :) szvsz megérte ennyit törni magamat érte. az őszt még nem látom, h mibe fogok tudni energiát fektetni - agódom a munka miat, meg az egyetem miatt meg ilyesmi. egy darabig kitart a pénzem, de azért nem túl sokáig a tandíjak mellett.
4 órás és lehetőleg rugalmas munkaidő kellene. nehéz ügy.

ha minbdent leírnék ami az eszembe jut.
ha most nem megyek el aludni.

nem szeretem mindig a kérdéseket, hogy mért van, mert néha jó ez így.

learn to feel ... end of flowers.... diaryofdreams.
enter... communicate.

szavakat integrálni mozgásba.

és ne néz vele szembe mert letépi a fejedet.
kitépi az agyadat a szemedet a lelkedet.

dalolnél.

álmos lennél.
aluggyá.

ha azt mondanám ha nem mondanám, ha élnék ha itt lennék ha ha ha.

költői bejegyzés.

néha azért segít a helyes valóságértékelésben. például a romantikus mázt jó lehúzniahhoz, hogy végig bírj egyensúlyozni a kötélen. majd, ha semmi dolgod a kötéllel, akkor jó foglalatosság a valóság színezése, de közben nem.

próba valahol a múltban, és a nehézségek ellenére kedvelek onnan mindenkit. de azért meg kéne szerezni azt az iggazzy őszt. pózzal vagy anélkül.

ground control to mayor tom.

ehhehh. sikerült gyorsan szerezni termet ma délutánra. de elég necces. fáradt vagyok. nem találok beejező zenét. holnapra kell terem. tegnap eémagyaráztam barahírt drímőrnek mi kell még. szünet szünet szünet. nem akarok mást, csak aludni. fárasztó élni.

nem, nem most kéne azon gondolkodnom, h milyen mágus-bajtárs párost szeretnék. aludni kell.

mostmár azért nem vagyok olyan ideges. csak egy kicsit. a szokásos. viszont suicide comoando-t töltök, és ez kifejezetten jót tesz a hangulatomnak.

ez az, amit nem értek.
hibázik valaki, nem túl nagyot, de még ő kezd el hisztizni? nem, a hiba nem abban van, hogy nincs ideje felkészülni. a hiba ott van, hogy nem jutott eszébe, hogy nem véletlenül mondtam szeptember elejét még a táborban előadásra. merthogy akkor van az előadás. visszaigazolktan megbeszéltük.
ezek után még én vagyok a gonosz, h csak ímélben és priviben , körpriviben és körímélben értesítem a próbákról. és nem mondom el neki, h ugye tudod, hogy a szeptember eleje az rögtön augusztus vége után következik?
vagy túl sokat várok el az emberektől? az sok, hogy elvárom, ne várják meg a csirkecombot, hanem nézzék már meg, van-e a hűtőben?

ja, mert szerintem fel tud készülni két nap alatt. no persze, ha félrerakja a harctéri idegességet, és a munkára koncentrál.

ha lenne mp3 lejátszóm, akkor Diarí of Dreamset meg Dive-ot, illetve Suicede Commandót nyomatnék végig a városn - jó, ez utóbbit nem annyira, mert még mindig másnál van a cd-m, asszem.
mindjárt megyek. tényleg.
this is your home my friend.

kiráz a hideg. nem csak a hűvös miatt - de attól is, hogy volt, amikor azért szerettem ezt az egész gótságot, mert új volt még számomra. és most már emlékek kapcsolódnak hozzá, nem elmosódott mások emlékei, amik vhogy belém szivárognak a közös tudatalattiból, hanem vááá. megfoghatatlan sajátok, amik ugyanazon az úton jutnak vissza hozzám.
az az igazán vámpr, amikor az érzésre emlékszünk, annak maradt meg a visszhangja, nem az emléknek. öltözöm, megyek. végig.

én csak az álmaimat várom, hogy valóra váljanak, semmi mást.

félnégy. ó, igen. igenigen.
csak a nap ne sütne már megint. egy csomó, túl sok időm van. de nem, nem játszom, csak semmitteszek, jó. 10 pec múlva írás. kuss. lehet, h übertitkos blogra kirakom vhova, lekereshetően megminden. sőt. újabb ok a dizájnkodásra. de asszem nem lesz kommentlehetőség, és még a félautomata írást is csak cenzúra után. mert csak. ihajj, komoly problémáim vannak.

nno. megyek olvasni amerikai pszichót, merazjó. sőt.

de szeretem az esőt. főleg az eső kopogására aludni.
a munkanélküliség egészen nyaralás lenne, ha anyám nem lenne ithon :P

aludni akarok. csak épp félhétkor korai lenne.
érdekes játék ez a thief, tetszik a lopakodásos feladatör, de hiányolom a párbeszédes kidumálásokat :D
nemsokára ősz van.
nemsokára. ja.

vááá. végre tudok mozogni, meg ilyenek. vagyis nem. mindegy. tánctábor nagyon jó volt, megminden, de most persze nincs jókedvem.
hiszti következik, csak úgy spontán netelőtt.
én sem várom el senkitől, hogy zseniális bukfencekkel egy szar hangulatból kirángasson - hiszen ezekért én vagyok a felelős, meg a fizikai fáradtság stb., amikről más ember nem tehet, és amikkel nem kezdhet semmit. ugyanígy senki ne várjon el tőlem ilyesmit. soha nem voltam a jó tündér, aki mindig kitalálja, h a júzernek épp mi lenne a jó, és csettintésre jókedvet hozok.
rosszul programozott, rég leselejtezett droidból zombiként újratámasztott dolog vagyok, és semmi több.
és utálom, ha valaki olyasmit vár el tőlem, amit én nem magamtól. épp elegek a saját elvárásaim.