péntek, szeptember 5

Amúgy meg tegnap úgy nevettünk próba végén, ahogy még soha. Talán kijött egy adagnyi az eddigi feszültségekből, és a Világvége (mint próbahely) sem nyomta rá a bélyegét a próbára. Mittomén, hiányzott már. Én úgy szeretném, ha végre lehetne gyomorgöcs nélkül csinálni ezt a dolgot. Magam részéről a harmadév elég sokat feloldott ahhoz, hogy menjen (persze, nyilván izgulok, amikor egy nap először kerülök színpadra olyan jelenettel, amit talán, ha egyszer színpadon felolvastam már). Asszem. Namindegy.
Nem tudom, hogyan kéne bevezetnünk azt, hogy bemelegítsünk és ne csak beszélgessünk a mínuszfélórában, mert hiányzik, nagyon. Ha csak 10 percet töltünk a színpadon, akkor igazából nem megengedhető, hogy ez alatt a 10 perc alatt kattintsuk állapotba magunkat - főleg gy, hogy nekem pl egyelőre csak a próba alatt van időm nem csak fejben foglalkozni a szereppel.

--
még jó, hogy van ma ez a cucc este, mert már nagyon hiányoznak a népek.
---
Oh baby don't you know I suffer?
Oh baby can you hear me moan?
You caught me under false pretenses
How long before you let me go?

You set my soul alight
You set my soul alight
(You set my soul alight)

Glaciers melting in the dead of night
And the superstars sucked into the supermassive
(You set my soul alight)
Glaciers melting in the dead of night
And the superstars sucked into the 'supermassive'

I thought I was a fool for no-one
Oh baby I'm a fool for you
You're the queen of the superficial
And how long before you tell the truth

Nincsenek megjegyzések: