péntek, szeptember 19

uninvited

in my current state of mind it would be wrong to move. i desperately need friends, and i would lose my last chances in meeting them. however, i haven't met anybody apart from collegues in the last two weeks - ok, i met halfblood, as i think about it - so would it be a change? i'm sure it's my fault but i don't know why. or how. am i simply that unintersting person? ok, i know these lines are almost egzactly the same as dreamers pouting on his blog a couple of weeks ago. i don't care. i'm just feeling fucking alone at the moment and i have to write it out. i don't blame anybody, after all i can't... mustn't expect anyone to lov... need me just because i need them. and i don't want to force myself upon anyone.
oh my goth, i'm so pathetic.
--

és két pillanat alatt felcseszte az agyamat megint vki a Cégnél, hihetetlen módon képesek közölni, hogy a recepció oldja meg mások helyett a dolgokat.
ééés igen, egy telefon volt az egész, mindent tudok, és akár azonnal lehetett volna, az alapján, ami az átküldött link alapján olvasható volt. ezt most minek kellett? ha az első kérdező felhívja a három soros leírás alapján kitalálható számot, és egyszerűen megmondja, h mit akar, máris képben van. vagy, ha a lánc második szeme megteszi ezt, ő is. már megint több energia ment el a feladatok delegálására, mintha a probléma megoldására. Azt megértettem volna, hogyha nem értelmezhető a leírás, vagy egy hívás nem elég. Mert akkor már valóban munka van vele. De így... arról már nem is beszélek, h szvsz ezt a dolgot más már tudja és alkalmazza a Cégnél.
Jó, nyilván, ha nem mondtak el nekem minden körülményt, akkor lehet bonyolultabb is az ügy, és a triviális megoldás mégsem megoldás, és kapom mindjárt a mélt, h ezt ők is tudják, de van még ez és ez.

amúgy ma mindkét kolléga hiányzik, lesz egy pótkolléga, akit annyira kell betanítanom, h tudja másfél órán keresztül egyedül vinni az eseménytelen péntek estét. Lichi egészen ellustított és leszoktatott a problémamegoldásról, annyira profin viszi a recepciót. Azért örömmel tölt el, h egyedül is képes vagyok dolgokra.

Nincsenek megjegyzések: