csütörtök, szeptember 11

Furcsa. Ritkán érzett eufória fogott el, amikor kiléptem a szemerkélő esőbe ezen az őszi reggelen. 
( Na, mostanra már elmúlt. )
Erőt éreztem magamban arra, hogy kreatív legyek, és... és... hé, igazából nincs is kedvem semmiről írni ide. jé. :döbbent:

azért a nap nagy részében egyedül érzem magamat, hiányzik a Bázis népe. kicsit olyan, mintha mindenki találkozna folyamatosan mindenkivel, csak én nem. de lehet, h ez normális, hisz sosem volt máshogyan.

Nincsenek megjegyzések: