Télszagú a levegő, furcsa, furcsa. Elmúlt a nyár haragja, hirtelen színes lett a világ, erős, gazdag, telített színekkel telt meg a levegő. Ez már nem az ébredés köde, itt már látni lehet a tündéreket a szomszéd kocsmában, az épületek beszélni szeretnének, és póklábakat növesztenek. Most kezdődött, és félek, hogy vége lesz.
És baromira nem szeretnék egyedül gázolni az avarban.
Well, I am pleased to meet you.
--
miután kb az ötödik mélt írtam meg és töröltem ki azonnal, mára feladom a kommunikációs kísérleteimet.
1 megjegyzés:
Szerintem csak simán rohadt hideg volt. :kultúrpusztaság:
Megjegyzés küldése