ma kaptunk egy hatalmas és kollektív lecseszést, és, bár gyűlölök a kollektív hibáztatásokat, annyira erősen működik az MVP*, hogy kollektívvá vált a dolog. Valamennyire mindenki felelőssége. És ezzel az a szar, hogy egy ember, ha akarja, sem tud vele mit kezdeni - mint nagy tömeg felemelésénél, egyedül beleszakadsz, és egyszerre kell mindenkinek emelnie, hogy működjön. Ehhez először is mindenkinek meg kell fognia a feladatot, ráadásul jó helyen, aztán meg... egyszerre emelni. Triviális.
Csak a megoldása nem.
Namindegy.

A másik meg, majd csak sikerül. Csakazértis, bármit is kételkedik Drímőr, csakazértis. Mondjuk... baromi furán érzem így magam. Meg egy picit tartok tőle, hogy ... mindegy. Ezt én nem tudom megmondani. Igyekszem minimálisan tartani a civil áldozatok számát. (Ojjektívan nézve ez persze vihar a biliben, de nekem ez jutott.) Ehh, ha valóban szüksége lenne rám bármennyire, akkor szólna.

I'm happy anyway...

*MásValaki Problémája