Benyomtam last.fm-en a rock tag-et, majd lesz más is, most jó. Ez az eső, ez az eső... még nincs. És érzem a lehetőséget arra, hogy kimenjek az estébe élevegőt venni, de aludnom kell és nem zavar.

Tegnap este két deci száraz fehérbortól egészen kész voltam, ráadásul rájöttem, hogy ez a bor ízlik, ellentétben egyebekkel. Eleve kilencre mentem oda Komához, mint kiderült, próba végére, mert a Színésznő meg a Milliomos még ekkor is próbáltak. Kis pingpong, kis cigizős-passzívdohányzós beszélgetésa nedves betonon, aztán ők leléptek, Koma meg én beültünk a Vis Major nevű alagsorba, ahol a fent említett bor elfogyott zárásig. Olyannyira elfogyott, h kapásból a maradást választottam a városon való végigszédelgés helyett, és csak délután szabadítottam meg Komát magamtól.

Közben gondoltam egyebek mellett az emtétére is, kíváncsi vagyok majd a beszámolókra, meg ilyesmi. (és Pink Floyd szól, és gondolkodom, váltsak-e rá, de nem, most nem.)

Írnom kéne. Mármint minimum befejeznem azt a szerencsétlen novellát, amit már több, mint egy éve meg szeretnék írni. Meg kéne terveznem is terméket. És készülnöm valahogyan Kaposvárra, kitalálni, hogyan, és mit. És aztán... vannak álmaim, vannak. Azt hiszem, ugyanott vagyok, mint az élet. Azt hiszem, felébredés közelbe kerültem, és most már kevésbé szúrok.

Bővítettem a linksort egy csomóval, akiket így fejből be tudtam írni. Mert őket (is) viszonylag gyakran nézem - már, amikor írnak, ugye.