kevés dolgot gyűlölök, de egyedül hazafele gyalogolni, miközben arra várok, h józan legyek, de nem sikerül - no, ez most bekerült a listára. ilyen intenzíven szarul asszem rég éreztem születésnapom alkalmából. de nem baj, mert ez gót.
különösebb okom nincsen rá, csak az, hogy látom, hogy gyönyörű a holdfény, a fények a Duna fölött akár eddig mindig, én mégsem érzek semmit, csak megyek előre, és tudom, hogy soha senki nem fogja megérteni, mert nem fogom tudni megírni (mert írni képtelen vagyok), és nincs alkalm,am eljátszani. Elmondani meg nem lehet.
Így marad a blog, meg az, hogy holnap csak üres leszek.
Amúgy ma valaki hazafele levette a kalapom a fejemről, ráüvöltöttem, h azonnal visszaadja, visszaadta. De komolyan mondom, nekimentem volna, ha utolérem. Nem zavart, hogy fiú (férfinek azér' nem mondtam volna), nem zavart ma semmi.
még, amikor azt próbáltam elképzelni, hogy a darab fák a híd lábánál egy rakás hulla, na, az sem hatott meg. Józanul valószínűleg félnék magamtól, így csak blogolok, h nézzétek, ez meg milyen érdekes, ágika megint rájött, h kibaszott értéktelen az élete, és erről jelenleg nincs sok ember aki lebeszélhetné.Persze holnap, másnap, meg később majd mosolygok megint, és azt hiszem, hogy most csak rossz pillanataim vannak, meg részeg vagyok, pedig ilyenkor látom az igazságot.
A depressziósoknak állítólag reálisabb az önértékelésük, mint a "normális" embereké.
Azért megjegyzem, minden ellenére most úgy érzem, élek legalább.
6 megjegyzés:
igen, az alacsony önértékelésű emberek sokszor gondolják magukról, hogy nekik _reális_ az önértékelésük. ez hülyeség. nincs reális önértékelés. az van amit te gondolsz magadról... tudom, mert én is ebben szenvedek. a családban volt pár öngyilkos, van depressziós felmenőm, és közvetlen rokonom is. voltak gondjaim emiatt, de nem szabad feladni. ha úgy érzed, hogy tényleg depressziós vagy, menj el egy pszichológushoz (én is voltam már). de ha úgy érzed, hogy doki nélkül is menne... szóval te lehetsz más, nem kell, hogy a génjeid meghatározzanak!
részben. valamelyik önképzésen anno fincék modnták, h az emberek jobbakat képzelnek magukról, mint amik, ezért a pesszimisták önértékelése közelebb áll a valósághoz vagy vmi ilyesmi. nyilván az érzelmi viszony nélkül áll közelebb.
nem hiszek a pszichológusokban, nem hiszem, h tudnának olyat mondani, amit még ne hallottam-olvastam volna, az meg baromi kiábrándító.
vannak dolgok, amik ellen csak illúziók léteznek.
tudtad, hogy ahányszor kimondod, hogy "nem hiszek a pszichológusokban", valahol meghal egy pszichológus?
:o
(no ezt csak azér' írom, mer' ha megtudom, hogy kinyírtad a barátnőmet, véged.)
;)=
akkor most tapsolok.
oké, de most szólok, hogy az csak tündérekre műx.
pszichológus-revivalhoz 'akarni kell róla beszélni'... :D
Az illúzió maga az ember. az ember illúzió. Az ember az egyedüli lény, aki képes az illúzióra. egyesek szerint másra sem, dehát ettől függetlenül ez tartotta éltben a fajunkat.
Az illúziók elpusztítása, kiikatatása, lecserélése, kikerülése a legszuicidabb dolog, amit csak az ember művelhet. Ha álmaid vannak, mindened van.
És a reális önértékelés is csak egy illúzió. ikszdé
Megjegyzés küldése