nagyon régen nem voltam már napközben itthon, ez szokatlan. nyugis, pihenős, ja. de egyelőre még nem kezdtem beleszakadni a másholba azért... mostanában próbálgatom kifejezni magamat - élőben kábé fele ennyire bírok kifejező lenni, ha valami fontosról próbálok beszélni. Ez roppant szórakoztató belülről, kívülről nemtom, de remélem.
kezdődik az utsó hajrá főnixben, igyekszem lendületet venni (lopni), aztán valahogy létezni is közben. megmaradok pozőrnek, szerintem soh az életben nem lehet elérni azt az állapotot, hogy ne kelljen címkét ragasztani magamra ahhoz, h minimálisan beleessek a normalitás kereteibe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése