Na, már csak 24 perc. Elolvastam az egyik novellámat onnan bal oldalról - hááát, rettenetes :D Minimum egyszerűbben fogalmaznék most már (ha össze tudnám magamat szedni hozzá, persze :P )

Baromi ügyes vagyok, ugyan reggel ültem otthon másfél órát, de nem jutott volna eszembe az adóbevallás határideje. Úgyhogy volt egy hazarohanásom, megtaláltam a papírokat, boltban tipródtam egy sort, hogy vegyek e cigarettát, milyet, de nem volt fekete öngyújtó, ezért (és azért, mert rájöttem, hogy nem tudok választani mi alapján) mégsem vettem. Ennek örülök. Csak az a baj, hogy olyan szinten várok valamire, hogy nem bírom elviselni. Az eső, a reggel, az, hogy megint g'n'r megy a fejemben, és a recepciós munkasűrűség hatalmas amplitúdója ... hát, annyi.