csütörtök, március 20

Halo

I breath in here i breath in here beyond beyond eons i take you in here your crimson could break entangled here your halo has shifted inside my head inside my head entangling internal i breath you in here inferno i breath you in here beyond eternal beyond inside your halo halo and you say your mine specify you just decide desire incision i take you in your crimson i breath in your crimson i breath in your crimson i breath in inside your halo halo and you say your mine specify you just decide desire look inside my eye i breath you in i breath in inside my eye i breath in i breath in your vision inside my head entangle you're you're twisted i take you in here justify here

(Collide)

Ez a napsütés nem az, már megint nem, mert kint hideg van. De nem baj, csak tüsszögök. Igazából lépkedni kell, mert a körülményektől függően haladás is lehet belőle.
Megyek délután diplomatémázni, tanulok verset, monológot, még akár, ha nem bénázom el az időmet, lehet belőle tanulás.

Az idő rohad. Rohan. Úgyhogy néha belassítok a buszon esténként, nézem a fizikáról beszélgető párt meg a feszült és jóképű barna hajú férfit, aki inkább z tengelyben nagy, mint a másik kettőben, mégis elfoglalja a két ülést, és szemlátomást össze kell csomagolnia magát (és a feszültségét), hogy egy tébláboló nyugdíjas odaférjen mellé.

A homokóra meg a régi kibelezett számológép szépek egymás mellett. Mondjuk csak az aksi hiányzik belőle, a kijelző pirosledes. Jobban örülnék, ha. Ha? Ha mit nem? Hisz most csak terveznem kell. És szöveget tanulnom és készülnöm a felvételire, és... és tábort szervezni, ami meg még mindig jó.
Ha nem itthon élnék, minden nyavaj ellenére az elképzelhető reális életem ez.
Ehe, jelenleg valóban euthanatos inkább.
És a napfény kiszorítja a lehetőségeket a szobából.

szerda, március 19

Egyre inkább hajaznak a kétésfél dimmenzióra a salvatore karakterek. Már-már majdnem elhiszem, h emberekről van szó.

Na, tanulni, tanulni.

kedd, március 18

illéri, előre

Ha jobban belegondolok, ez az euthanatos dolog is igaz lehet. (Elolvastam a Csend Pengéit, azért.)
Elküldtem a szakirányválasztó-lapot, visszajelzést is kaptam az Szfe tanulmányi osztályáról, ami igazán szimpatikus vonás. Remélem, a felvételi végére osztanak be, mert most kezdtem el komolyabban tanulni a verseket/monológokat. Még jó, h annyiszor meg kellett egy csomót tanulnom. Ma megint ezzel töltök időt poharakba.

Húsvétig még várok, utána meg megpróbálok szociális életet élni. És keresni megint munkát. Ezúttal nem irodait, lehetőleg, hanem valami... mást. Ez a teázós ötlet nem is rossz - majd kiderül.

hétfő, március 17

Vissza a jelenbe

Megmaradtam, persze, hogy jól éreztem magamat. És most a napfény sem zavar, ami jó jel mindenképpen. Az élmény volt annyira intenzív, hogy déutáni alváskor körém épüljön a várgesztesi szoba az emberekkel - illetve volt egy szürreális álomhangulatom is, amit még mindig nem értek, de sebaj.

A játék sok hibával ugyan, de összeségében jó volt. Elnézést, egyáltalán nem fektettem bele annyi energiát, amennyit lehetett volna - ami talán kellett volna ahhoz, h jobb legyen a dolog. Az átnézés, a komolyabb átbeszélés, egyebek, mind nyilvánvalóak voltak előttem, h hiányoznak, csak baromi dühös voltam a múlt héten a világra, és inkább rábíztam Cuéra és Angwenre :P. Ilyet többet nem szeretnék, legközelebb inkább nem vállalom azt, amibe nem rakom bele a szerintem szükségeseket.

Arccal a tábor felé, feleim.

Rájöttem, szeretek lúzer karaktereket játszani, és élvezem, h a játék és sztori kedvéért rossz helyzetbe hozom magamat/karakteremet. Mogynak köszönöm, h nem sértődött meg az átverésen, nem akartam vele kiszúrni... nagyon. Ratzhka, te meg a lehetetlen plotodat is hatalmas vehemenciával vitted végig, igazán élvezetes volt tárgyalni veled a várbörtönben :D Azraphel talán még meg is kedvelt téged - sajnált volna megölni. Jóatyám igazi jó apa volt a körülményekhez képest, némi lelkiismeretfurdalásom is támadt, h ilyen helyzetbe hoztalak.
A titkosügynök kommandó szvsz ott bukott el, hogy nem voltunk összemesélve rendesen, legközelebb már erre is figyelek. Dani, téges szívesen megöltelek volna, de jó, h mégis te győztél. Veled is szívesen játszanék szimpla játékosként - persze, a Veszett Fejszét még vidd végbe :D

Nem tudom, mikor lelkendeztem valaha eseményről, de ez jó volt. Elsősorban a társaság miatt. Örülök a régi/új ismerősöknek, akiket talán közelebbről megismertem, mint eddig.

Zsu: Ennyire ijesztő lennék? Pedig tőlem aztán felesleges tartani... ezek szerint túl jók az álarcaim.

Azért szeretnék nem szervezéshez, eseményhez kötötten is találkozni néha az emberekkel. Még akkor is, ha nem vallom be.

csütörtök, március 13

Lándzsások ezerszám

Roppant mód nyomaszt, a dolgok néha a székek közé esnek, és nincs senki, aki elkapná őket hivatalból. (Apocalyptica - Beyond time. Igen, Fornost zene.) Soha többet semmit csak szívességből, ilyen erős ellenárban.

Állásinterjú után rájöttem, h tulajdonképpen nem akarok iggazy mérnöki állást. Én nem az vagyok. Nekem annyi állás kell, hogy éljek belőle, éljek mellette. A megfulladás ellen. Nem hiszem, h felvennének, túl furcsa volt nekem a zügyvezető. Túl tömör, és rövid. Gondolom, nem akarta helyben megmondani, h esélytelen (kb a második kérdésnél már eldönthette, amikor rájött, h a képzettségem a múltkori interjúnak megfelelően még mindig nem az, amit már megkérdeztek egyszer.)

Egész nap énekeltem, amikor nem ettem olvastam állásinterjúztam városban voltam ill. egy rövid időre megszakítottam szakdoga miatt.

Drímőrről meg kiderült, nem tudta, h alapvetően szopránabb vagyok mint nem az.
éjfél.

szerda, március 12

Grr.

Nem, valóban semmi kedvem nincsen se a lájvhoz, se semmihez. Azt hiszem, megértemDrímőr mindne szájhúzását. Ez persze bizonyos szempontból rossz, de talán észhez térek, és nem vállalok olyasmit, amiben nem vagyok biztos, hogy lelkesít.

Jelen pillanatban az is kiakasztott, h megint nem alhatok reggel. Hagyjon mindenki békén. Nem akarok sehova se menni, ami nem létszükséglet. Meg akarok betegedni, 38-39 fokos lázzal pár napig, alacsonyabbal egy hétig, hogy tudjak foglalkozni a szakdogával, és ne kelljen kimozdulni. Ez most komoly.

Persze nem olyan tragikus logikusan átgondolva, csak... valami nem jó. Valami nincs a helyén, hogy így előzetesen mindent utálok. Tudom, helyben majd élvezem. Mint a vidéket is. De azért legalább kaptam pénzt (amit persze félig el is kellett költeni kajára).
Meg egy csomó kérdést magamról, amik felett gyakran átsiklottam, de lehet, h majd nem kerülhetem ki őket hirtelen. Kikerülni biztonságos, szembenézni reálisan pofára esés, abból a fajtából, amikor rájövök, hogy nem tudom megjósolni, hogyan reagálok. Király.

Mindenesetre a düh egy fokkal jobb, mint a szomorúság. Egy fokkal.

Dark-e



csak kicsit pihenni. lenne. jó.

hétfő, március 10

Nodejuhú.

Felhívtak második körre a múlt heti állásinterjúztatók. Ez jót jelent. Mondjuk kapásból ki kell magyaráznom két fevételimiatti hiányzást, és ... szal nem tudom, h próbaidőben mennyire engednek el hangtechnikázni :P (igen, most beleélem magamat, nem baj, ha nem jön össze, lesz min szenvedni).

A monitorom rettenetesen viselkedik.

Kaptam dícséretet Sződyórán, jó férfikarakter vagyok :rotfl: ez valóban dícséret, csak... csak... csak. Ugye, a kategóriákba belekerülést nem szeretem. Meg Kurrahban is fejlődtem, Tanárúr szerint. Higgadtan játszottam, és az jó volt. (Illetve higgadtabban, mint eddig). Ezt különben én is éreztem, főleg a végén. Még nem egészen értem-érzem, hol a határ, meddig kell mutatni a dolgokat, honnantól elég engedni. Mert, ha csak engedem, az még én vagyok, nem a karakter.
Ma csak lájvkaraktereket kell legépelni (nyüfff), szakdogázni és verset tanulni. Ejj.

péntek, március 7

this is my waaar




"Panzer Ag - Battlefield"

A fallen Nation of angels.
An army of shadows to blame.
A struggle for survival and ore materials to claim,
Ancient poems,
Claims life,
We justify our actions
A book, Marks decisions,
For how to live our lifes.

This is my war
This is my battle-field.
Where fire crossing water,
Like stone through glass

Álmok

Mostanában nagyon mozgalmasak az álmaim. Teganp világvégét álmodtam - amolyan Macskabölcső módon volt valami a vízzel, de ez csak egy halálos momentum volt, amibe random módon belehaltak az emberek. Ott voltak az árnyékok, amikbe nem szabadott lépni, a fura gravitációs csavarodások a la Stalker, viszont még éltünk jópáran emberek. Furcsa volt az idők végén élni. Persze, még villamosoztam is.

Ma üldözött valami. Már az elejére nem emlékszem, de valamelyik X-men jellegű fickónak a gyerekét meg a feleségét jöttünk meglátogani, aztán megmenteni valaki gonosz pasitól, aki nagyon erős/ügyes volt, és nekiállt agresszívkodni - a főhősünk, aki szétkapta volna (szép lassan Wolverinné alakult), meg késett. Úgyhogy figyelemelterelésként nekiláttunk felváltva szaladni előle, így vezetni az időközben nagydarab szörnnyé változott gonoszt. Jaja, szokásos álombéli szaladok-előle jelenet, de ezúttal én vezettem az eseményeket. A végén már obfuscateltem is, ha túl közel ért, nehogy tényleg elkapjon, meraz szívás.

Aludhattam volna még :grin:

csütörtök, március 6

juteszembe.

http://www.giantitp.com/comics/oots0536.html

Up

Nahszóval, mahszóval. Asszem ma még sokat fogok írni a szakdogába, csak ne lennének ezek a szükséges (?) megszakítások, amikor anyám szeretne a géphez ülni (és neki nem jó a másik, mert nem ért hozzá), amikor el kell mennem ebédet lőni - de egyelőre kitartok. El vagyok csúszva rendesen, persze, de most nem parázom, most... most nem baj. majd esténként, ugyebár.

Ja, tegnap hajnalban arra ébredtem, h csöng a telefonom. Pár másodpercbe beletelt, míg leesett, h nem az ébresztő, hanem a hívás hangját hallom... pánik,btanárúr hív. Kb egy órával múlt a tervezett ébredési időm, negyedórával a megbeszélt találkozó ideje. Fakk. Még soha nem aludtam el így, (kivéve egyetemet, meg hasonló, nem fontos dolgokat). A Róka* tért ki értem Komával, így hozzánk közel szedtek fel. Aztán a szokásos nap, amikor hangtechnikázom. A Négyszögletű nem volt bonyolult, csak egyszer késtem kicsit, amikor inkább a tanárúrtól kérdeztem meg, h mikoris kéne :D Igazából szeretem ezeket a nagy csúszkákkal teli dobozokat. A játék és a rendezés után a legjobb a színházban, ez után van a jelmez, meg a díszlet tervezése.

Jut eszembe, rendezni szeretnék. Hiányzik. Kevés és jó szereplővel jó darabot. Szeretem átbeszélni az emberekkel a karakterek szándékait, szeretek kísérletezni a jelenetek beállításaival, mondani hülyeségeket, amitől a színészek aztán mégis megvilágosodnak valamennyire. Szeretek zenéket válogatni a darabhoz, értelmezni a sztorit, átértelmezni a sztorit, megjeleníteni a sztorit.
Egyedül azt utálom, amikor az előadáson hirtelen nincsen dolgom, már nem tudom támogatni a színészeket, csak nézni és izgulni tudok. Az rettenetes.

Furcsa, a színpadon már nem szoktam félni - maximum a testemen jön ki az addigi felfokozott pánik, érzelmeimtől függetlenül remeg a kezem -, de előtte, főleg abban a másodpercben, ami megelőzi a kilépést, minden bizonytalanságom csak úgy üvölt belül. Általában belül. Kifele inkább csak rettentően idegesítő vagyok.
Mert ilyenkor tényleg pánikolok, de csak eljátszom a pánikot.

Hangtechnikázásnál csak azt utálom, hogy nem szereplek. Hogy, bármennyire is majdnem ugyanazt a figyelmet igényli a dolog, és hasonló jelenlétet, mégsem vagyok egy csoportban a színészekkel. A tér is elválaszt - és ilyenkor senki nem figyel rám. Nem érzékelik, a mikéntjét a cselekvésnek, csak az eredményét.

Ehe, ennyit az elhatározásomról, h szakdogára koncentrálok?

*maradok a Piroskás szerepénél egyelőre

kedd, március 4

50 perccel az állisnterjú előtt bekapcsoltam zenét jól. mostanában nem nagyon van kdvem semmihez se, sőt, a dolgok nagy részét kifejezetten utálom, kivéve, ha alvásról, olvasásról, vagy barátokról van szó.
ez lehet, h nem meglepő, tekintve, hogy tegnap 11 után értem haza próbáról, ma meg vinnem kellett az öcsémet reggel suliba, holnap meg reggel fél6kor... találkozunk, hogy mehessek hangolni a négyszögletűre. komolyan, nyugit akarok mostmár. ne kelljen már megbetegednem hozzá. értve?!

hétfő, március 3

asszem megbetegedtem. inkább nem eszem, és reménykedem, h ma este nem leszek rosszul a próbán, illetve szombatra rendbejövök. komolyan, miért nem tudtam egy hetet várni ezzel?
képtelen vagyok bármire, álmos vagyok, és stresszelek a szakdolgozat miatt is, amikor nem írok bele semmit. azt hiszem, az egyetem jelentette a legtöbb stresszt - ok, a családom után, de azzal már 24 éve küzdök elég reménytelenül.
minden más dolog általában megéri a belefektetett energiát, de az egyetem soha nem motivált annyira, h az elcsúszásokból adódó ideggörcsök megérték volna.

a szombati fellépést nem tudom értékelni, szokás szerint a technika is belecsúszott, meg időt is kevesebbet szántunk rá, mint kellett volna. Tuti nem lett rosszabb, mint ezek a performanszaink általában.

asszem, lefekszem aludni pár órára, hátha utána jobb lesz.

elolvastam a csillagtalan éjt is, és nincs nálam folytatás. egyelőre töretlen a lelkesedésem,, végig olvasom az összeset csakazért is!

csütörtök, február 28

nem tesz jót több drámát sorozatban elolvasni. á.á.á. az elsőpersze megfogott, címmel, mindennel (árkádia), a öbbitől viszont már nem érzem jól magam. van egy olyan, amiben négy (színész)nő szerepel csak, sokat monologizálnak is - de azt hiszem, abból nem tudok választani. Mert egyik sem. inkább fantasyt olvasok a nap hátralevő részében. szipp.

u.i.:azért ez jó anyag... rendesen kiránt a levegőből. csak onnan tudom, mert az előbb még másképp gondoltam. (és valóban, nem bírok befele létezni? nem, csak néha nem.) hullámforma. és persze mindig azonnal akarom a válaszokat.
Akkora a képernyőm, hogy simán multitaskolhatom magamat rajta/benne/vele, egyik oldalt mindig nyitva hagyom a szakdoga tervezett tartalomjegyzékét, a másikon meg brózolok. Jól van ez - nincs ez jól. keresek monológokat, hajajj. hajajajj.Nem szeretnékmások által mondottat, nem szeretnék túl sokszor mondottat, nem szerenék unalmasat. És még meg is legyen a szövege. Bah.

Entreri megin' összecsapott Drizzttel, én meg megint aktívan utálom, amikor érdekes szituációt és sztorit rosszul mesélnek el. Miért nem lehet teljesebben, nagyon látószöggel, hitelesebb színekkel és vonalakkal? A fejemben mindig fut egy másik történet. De nem azt olvasom - leírni meg az életben nem fogom, úgyhogy tegyék meg az írók nekem ezt a szívességet. Köszönöm.

(Nem ártana emberek közé mennem.)

no quarter



a tool verziót is be szerettem volna linkelni... de az megint 10 perc :D

Amúgy (spoiler?) artemis entreri magával rángatja épp regist, hogy a drizzit utánamenjen. megkapó. különben nem drizzt a legidegesítőbb főhős, a többi még síkabb. artemis entreri és jarlaxle. csakazért is végigolvasom a köteteket.

szombaton performansz, ami a tegnapi próba alapján még jó is lehet.
és amúgy is, várom a hétvégi főnixeket.

meg persze szakdolgozat.

szerda, február 27

kedvem lenne zenélni. Nem csak énekelni, hanem alkotni. tudom, tudom, nem kell beszólni, felesleges kaparnom. de mégis. ez a neofolk válgatás hozta elő belőlem, le kéne róla szoknom.

amúgy simán csak parázom egy egyszerű enkáuntertől, be kell mennem az apehhoz, és aláíratnom, h bent voltam pénteken is. csak nem tudom a nevet, arcra kb összesen. és messze van :Agot: és aztán megint kell az öcsémért mennem.
de a felhős ég... na. az tetszik.

kedd, február 26

Képtelenség dolgozni ebben a koratavaszi borzadályban. Kint jó, meg csak úgy mászkálni, de teljesen lehetetlenné tesz minden koncentrálási kísérletet. Álmos vagyok, sötét van a szobában a kinthez képest, és úgy általában.
Az alkonyatok, mint mindig, a helyükön vannak, és most végre már nem fázom... kint. Itthon igen, de ez ellen van ruhám. Ne legyen ennél sokkal melegebb, mert halál lesz.

Aludnom kellett volna, azt hiszem.

hétfő, február 25

anyán mindig képes összezúzni nem létező jókedvemet is.
sajnálom, de nem fogok amiatt nem elvállalni munkát, hogy tudjam az öcsémet vinni reggel suliba. Pláne, hogy, mihelyt lesz normál munkám, elköltözöm itthonról. Lehet, hogy önzés, de szeretnék már élni.

jut eszembe: nem volna rossz, ha valaki már főpróbán/előtte meghallgatva megmondaná, ha valamit szörnyen éneklek. Bármilyen meglepő, én nem hallom magamat, illetve nem úgy, mint kintről hallatszik. Kurva szar utólag szembesülni vele, hogy eleve rossz. Oké, így egyértelmű, hogy jobb, ha nem próbálkozom, de talán nem lenne ilyen szar, ha nem égetem magamat.

vasárnap, február 24

Tavasz

Type O Negative, mint tavaly ilyenkor, vagy csak ilyen időben.

A live fura volt, megint volt pár nagyon jellegzetes karakter - kár, h nem mindenkire jutott ugyanolyan súlyú plotszál, meg nem mindenki jött el.
Kedvencem a helyi ogre meg a Fae voltak. Utánuk sokan mások. Majd még.

szombat, február 23

Nemsokára lájv, nincs sok hátra. ihajj.
minden lájv előtt ilyen ideges voltam, mert nem emlékszem rá - most szimplán görcsben van a gyomrom. Pedig jó lesz, a plotot Drímőr alkotta, én inkább csak bólogattam és belepofáztam. Nem vagyok én semmi általam fontosnak ítélt dologra jó...
Tavasz van mostanság, egyedül szeretnék lenni most egy darabig. Nem vállalni smemiért sem felelősséget, meg ilyesmi. Múlt hétvége óta nem sikerült kipihennem. magam.

ráadásul folyamatosan panaszkodom, nem lesz ez így jó.

csütörtök, február 21

Halálkemény

Az. Kritikát nem írok, nagyon tetszett. Az ötletessége, a lendülete, a megvalósítása - a tehetsége. Bárcsak.
ezt most egyelőre nem tudom értékelni.

telefonáltam felvételi ügyben, holnap feladom a hitelesítést, aztán meg utalom a pénzt, ez állítólag elég, nem kellett fizetni múlt péntekig. huhh.

másrészt voltam megint állami munkán, ezúttal másik Részlegnél, borítékokat bontani. Az előző hely valahogy hangulatosabb volt - most látszik, hogy frissen költözött ide a Részleg. ráadásul a munka is rosszabb egy kicsit. Viszont másik helyről hívtak, h lenne jobb diákmunka, úgyhogy átnyergelnék arra, amint lehet.
És ma megyünk színházba. Csak álmos ne lennék.

szerda, február 20

ööö

a bank nem utalta át pénteken a pénzt az oktatási hivatalnak, mert különbözött az aláírásom o.O
WTF??!

a másik sirámom meg az, h végre belejöttem a diplomatémám utáni kutatgatásba, mire el kellett mennem az öcsémért, aki végig hisztizte a hazafeleutat. kész.

meg el kéne mennem a műiszbe, felvennem munkát, emrt van - bemegyek, bemegyek, csak hagyjanak már békét.

Gót drow

... vagy emo? Nem is tudom. A Drizztes könyveket olvasni olyan, mintha valamivel kapargatnák olvasás közben az agykérgemet. Valami nem stimmel. Hogy lehet már úgy írni egész társadalmakról, hogy nem szeretjük őket? Csúnyagonosz drow-k. Csak egy, illetve kettő legény van a talpán, akiknek van lelkük. Jajmár. Mindenki más olyan... lapos. Nem érdekes. Tetszik a világ, meg lenne pár drámai szituáció is, ami meg pláne - csak épp nem tudom elhinni. Ja, és a kardozások meg egyáltalán nem érdekelnek.
Volt valami pókkirálynő háborúja ciklus, az valahogyan szimpatikusabb volt. Jó, persze lehet, h a folytatás meggyőz, túl régen olvastam ahhoz, hogy emlékezzek rá.

De már Drizzt halálát kívánom. Az első kötet után.

kedd, február 19

Hümm

Muhaha.

exterminate. annihilate. destroy.



give me your faith, something i can believe in
and you'll be my family, my brother, my friend
tell me a truth that i find not deceiving
teach me a lesson that i understand

build me a shelter, a place i can dwell in
show me a future that i can enjoy
give me a reason and i'll be your fellow
show me the target i have to destroy

exterminate annihilate destroy

show me my leader and i'll pledge obedience
whisper the name of the enemy mine
blessed be my fate and my tools of expedience
i'm going to fulfil what's my mission divine

exterminate annihilate destroy

hétfő, február 18

plotolás ezerrel, két vonalon.
fáradt lettem a végére.
sok csokit ettem.
és végre a nap se sütött.

Tegnap este a LMS koncert, évtizedekből ottmaradt klubhelyiségben, sok ismerőssel. Jól éreztem magamat. Az Epidemic kifejezetten jó volt, a Délibáb is tetszett - bár bevallom, ott a szöveget nem értettem. Sajnos a hangosítás még mindig a metálos "alig hallom az éneket" kategória volt. Ettől függetlenül a Vashölgy hangja jót tett a számoknak.

vasárnap, február 17

.

ide már képet sem érdemes keresni.
mintha tényleg szakadék fölött mennék csukott szemmel, és most pislogtam volna egyet a valóságra.
ennyire nincsen értelme semminek, amit teszek?
opciók, azok vannak. lehet csukott szemmel továbbrohangászni, hang alapján elolvasni a betűket és megállapítani a színeket. ezt teszem úgy is évek óta.
el is fogadhatom azt, hogy nem vagyok értékes, csak bizonyos, számomra érdektelen szempontokból, élhetek olyan világban, aminek nincs köze hozzám. hiszen ezt teszem, nem?

régen ittam azért bulin, hogy ne érezzem magamat rosszul. szerintem olyan négy éve utoljára.

nem kell aggódni, majd pihenek, és helyreáll a rózsaszín szemüveg, és marad minden a régiben - egészen a léc végéig.

sokkal jobb lennne, ha nem lennének álmaim.

péntek, február 15

pontatlan



leginkább kedvem lenne kifeküdni a szőnyeg mintái közepébe, és ezt a neofolk izét hallgatni, amíg belesüppedek a szövetbe (Korbács, jah.). Csak egyrézt belealudnék... másrészt koszos a szőnyeg. Rengeteg időmből semmire sem jut. Elég.
Ja, mondjuk. Örülök, hogy őszintébb vagyok magammal is, másokkal is. Persze ez csak illúziók rombolása, de az jó. A pozőrség igazi. Mármint, úgy igazi... hogy önmagát létezőnek tekinti. Érvényesnek mindenre és mindenkire.
Kellemetlen. Napok óta mord, haragos, ingerlékeny vagyok. Hetek óta érzelmi hullámvasút (bár, talán évek óta). Király. Talán nem kéne másokra is kiterjesztenem. Oké, ismerjük ezt is, lépjünk tovább.
Nem szeretek kegyetlen lenni másokkal. Legalábbis úgy nem, h ők ezt nem élvezik. Minden "gonoszság", beszólás kegyetlenség. Legalább egy kicsit.
És valóban hajlandó vagyok végre komolyan venni bizonyos dolgokat, más dolgokkal szemben. Más dolgok rovására. Kétszer egymás után nem lógok el mesterségóráról, mondjuk.
Ja, és megengedem magamnak, hogy minden biztosíték nélkül merjek felnézni másokra. És lopni belőlük magamnak azt, ami nekem is kéne. Ez a színészet, nem?

Erőgyűjtés

1. Elmegyek a bankomhoz, befizetek pénzt és azonnal utalom is.
2. még egy kört teszek jelmezügyben. nem nagyot. (elegem van már, nem megyek villamosnyi távolságba :hörr:)
3. ebédelek ezúttal itthon és rendesen.
4. megyek próbára.
5. este összerakom és írom a zenéket. megoldom, akárhogy.
6. kirakom és csomagolom a holnapi jelmezeket/ruhákat.
7. holnap bemegyek főnixelni, viszek mindent.
8. eljövök legkésőbb ötkor. akkor kb hatra a helyszínre érek, felmálházva, mint egy vándortársulat.

és akkor még nem írtam a szakdolgozatomat, nem írtam a novellát, nem raktam rendet.

csütörtök, február 14

natessék.







Discworld: Which Ankh-Morpork City Watch Character are YOU?




Sergeant Delphine Angua von Uberwald
Take this quiz!

Nahh, utolsó pillanatokban kezdem mindig az égszakadást érezni. Faxolni vérlepkének, ruhát szerezni a semmiből, pénzt kérni itthonról, nem jó.
nem érzek hozzá magamban erőt. pedig most kéne... még most... még most.

fázom. mostanában mindig fázom.

Felhők

ó, igen, felhők az égen. már nincs apokaliptikus napfény a minuszfokokban. bár a köd, nos, az szép volt.

állásinterjú: úgy 10 perc alatt megvoltunk vele, sablonkérdések, sablonválaszok - nem voltam még igazán felébredve.
Aztán mentem és végignéztem 5-6 ruhaboltot, és egyikben sem találtam kellően ólcsón megfelelő ruhát a táncokhoz. Aztán mentem próbára, ott sikerült egy fehér szoknyát összeszenem, ergo a negyede a kitűzött célnak megvan.

Ha ma nem ugrál annyit a hőmérséklet, akkor lehet, hogy nem fog egész nap fájni a fejem.

szerda, február 13

állásintertú

perceken belül indulok, fejfájósan. semmi kedvem nincsen kimozdulni itthonról. remélem, megéri menni.

kedd, február 12

jójó, tudom, gáz dolog kétsorokat írogatni óránként... de nekikezdtem a gamerznek. kár, hogy olyan kiejtéssel beszéli az angolt, h csak sejtem a szöveget, de... egyelőre megragadó. Ez is jobb lett volna a Dragonlance filmnél. Hörr.

update: ehehe. széép.

RPG


:szipp:
és most a Nyüfinek ígért sorozat első része. Itt. Lehet, h volt már?
Fázom. Nincs mit olvasno... öhm. De van. hátha.

Tegnap tánc után Szozzsal átmásztam egy épülettel odább, megnéztem, mi ez a szerepjátékos szeminárium, ha már úgyis évek óta van ilyen. Csak kicsit volt kínos, amikor név szerint köszönt az előadó az egyórás késésünkkor. Azt nem értem, miért pont a Dragonlance rajzfilmmel kellett népszerűtleníteni az előadást - ugyan már a regény sem volt egy összetett, mély gondolatokat ébresztő remekmű, a filmből még a báj is hiányzott. Oké, nekem elég, hogy Raistlinnek hívják a homokóraszemű figurát, de ez nem menti meg a történetet. Ellenben fantasyt támadt kedvem játszani, háromszínű varázslókkal, tolvajokkal-fejvadászokkal meg minden. jóvan, majd elmúlik.

Mennyire más felfogás a jó-gonosz-törvényes-kaotikus jellemfelosztás, mint a wodos emberség... Az egyikben van esélyed jónak lenni, és szabadon gonosznak lenni, amásikban meg eleve mindenki rossz, de ha nagyon az, akkor egyre nehezebb játszani. Nem mintha annyi gonosz karaktert jszottam volna eddig. Még az NPCim sem igazi gonoszok. Csak... úgy alakult, hogy mást akarnak, mint a PCk.
Kitöltöttem az e-felvételit, mostmárcsak pénzt kell szereznem, befizetni, nyomtatni hitelesítő-lapot, megminden.
Utána izgulni. És tanulni.

hétfő, február 11

Hétfő

Szétesett hétfő ez. Legszívesaebben egész nap takaróba burkolózva olvasnék - de kellett mennem egyetemre, meg egyebeket intézni, meg a regényt is pár óra alatt kivégeztem.
Riasztóan keveset olvastam tavaly. Sőt, talán már régebben. Amilyen ütemben faltam a könyveket kamaszkoromban, nem gondoltam volna, h nehezemre esik öt könyvet összeszednem egy év alatt.
Ami érdekel, és a kezembe kerül, még mindig napok alatt elolvasom, de nem emgyek a könyvek után. Itt a net, bármikor, ha nem tudok mihez kezdeni magammal. Nem jó.

Meg kéne... kéne diplomát írnom, ez se megy. Most már megijedtem a mennyiségtől, de még mindig nem érzem, hogy látom a fonál elejét. Nemhogy az alagút végét.

Jó lenne, jó lenne... több erő. talán olyan, amit nem ellopok, hanem csak úgy... van.

Megúsztam

(2) Ha a hallgató az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja, a féléve automatikusan aktív félévnek minősül, akár felvett tantárgyak nélkül is.

:megtörli fázó homlokát: és még az indexemet is időben tudom leadni.

szombat, február 9

Mostanában rövidek a próbák. Mármint az én jeleneteimnek a próbái. Mindig korábban van végük, mint amire szükségem lenne. Már nem szakmailag - arról fogalmam sincs - hanem lelkileg. De lehet, h csak én vagyok lelkileg érzékenyebb, de majdnem sírok a jelenetek abbahagyásánál. Csak a próbák végére jutok el ebbe az állapotba. És bennem marad, hogy ha mégegyszer komolyan meg kéne csinálni, akkor sírva fakadnék, de legalább... nem maradnék úgy.
Az is szar, hogy véégre eljutottunk addig, hogy nekem is mondjon olyan kritikát a tanárúr, amivel tudok kezdeni valamit - de a többi jelenettel sokkal gyorsabbak voltak a többiek. Miért nem vagyok képes időben odafigyelni, időben elkapni a másodperceket?
Nomeg, rettenetesen érzem, hogy első óta először kezdek megint normális embert játszani, nem vásári komédiát, nem vadállat félmanó-bűnözőt (ez utóbbinak nyilván embernek kéne lennie, de annyira szélsőséges...). Komolyan, irigylem Maricát, hogy neki nem kell más stílusban beszélnie, mint ő maga.

péntek, február 8

Ehehe


What wings should you have? (Beautiful anime pics! Girls only please)

You have tattered wings. Your soul is troubled and lost. You've been in many battles and still search for the answer to your being.
Take this quiz!



jajjderég töltögettem animeképet eredményező quizillás teszteket. Persze, hogy tudom, mit kell válaszolni a gót eredményért. D ki kellet próbálni.

Napfény

Ráadásul reggel, blöe. Jó sokat aludtam, kb 11től 9ig, álmodtam is, sokat utaztam, meg volt sötét fenyegetés egy kisvárosban, raptorok nyomai, és éntudtam/sejtettem az igazságot, hogy mik azok a vágások. A végén meg én voltam az egyik ellenség, aki megadtam magamat, emrtmégis jófej voltam, de majdnem levágták a lábamat vallatásnál, pedig magyaráztam, h anélkül is elmondok mindent.

Autechre hangulatos reggel. Most még van agyam hozzá... illetve, eddig volt.

Vicecs volt tegnap, hogy ugyan piros és fehér ruhát keresve indultunk el túrni, de ebből lett egy feketecsipkeruha (nem nekem), aztán később nég benéztem egy boltba a Múzeum körúton, onnan meg egy fekete nadrágot szereztem. Szóval nem azt, amiért indultam.

A CD-fűben még mindig jó a pincefalakra szerelt fémalkatrészek és a széteső bútorzat közepette geekülni. Pár pillanatig erős ingert éreztem rá, hogy a zöld asztal mellett gyosan meséljek egy Changeling szemelvényt, ahelyett, hogy magyarázzam a játékot.
Pár kategóriával kreatívabb játék, mint a többi. Ez a kit és miért rabolt el kicsoda kérdéskör nagyon összetett. És nagyon jó ötleteik vannak a játékosoknak. Itt nem elég azt mondani, hogy gangrel vagyok, othagyott az atyám, h éljek túl. Az asztaliban ez nem így jött elő, mert ott halandóknak meséltem le az elrablást és Árkádiát is.
... one death in every forty seconds...
Hű. Zenei számokra is lehetne írni karaktereket. (Slatty. Foglalkozz az ebéddel meg a diplomáddal, te lány.)

csütörtök, február 7

nyjajj

Egész délelőtt énekelgetni próbáltam, rászabadultam mindenféle karaokékra, hogy végre kitaláljam, mit éneklek a farsangon. A legviccesebb ötletem eddig a gyorsan elvetett Nobodies volt - bár azzal nem lenne gondom, lévén a szűk hangterjedelme a számnak. Amit szeretnék, annak csak egy rövidebb változata van meg, az úgy meg... olyan csonka. Szegény családom és szomszédok, részvétem.
Ma. Ma. enni fogok.

Nem vagyok még mindig jóban az időkkel, de legalább februári tavasz mászkál errefele, esővel, madarakkal, energiával.Inkább essen az eső, minthogy hideg legyen. Mérsékelt égövi lakó vagyok, se a hideg, se meleg nem tetszik.

szerda, február 6

Felvételire

1. Robert Burns: Falusi Randevú
2. József Attila: Iszonyat
3. Kosztolányi: Lánc, lánc...
4. Goethe: A villikirály
5. Shakespeare: Az vagy nekem... (mittoménhányadik szonett)
6. Sapphó: Édesanyám! Nem perdül a rokka
7. Weöres Sándor: Zimzizim
8. Kosztolányi: A játszótársam, mondd...
9. Borges: Two English poems, I.
10. Szabó T. Anna: Lenni a mindent
11. Ady Endre: Új vizeken járok
12. Lorca:?? (csakazért is keresek egyet)
13.Arany János: vmi ballada. Vörös Rébék. Annak úgyis hosszú múltja van nálam.
14.??
15.??

Monológ:

Kornis M.: Körmagyar – takarítónő
Kopasz énekesnő- szobalány
Shakespeare: tőle kell valami, nemtom még mi.
Sütő: sztem megint a Káin és Ábelből, vagy... hm.
Ibsen: Nóra?

Ének:
valami népdal. abból van egy csomó
valami musical. abból kettő. mondjuk egy giccses, meg egy Cabaret vagy Chicago vagy ilyesmi.
meg egy ave maria? na?

ehh. ehehe.

Nerd-e vagy


I am nerdier than 79% of all people. Are you a nerd? Click here to find out!


NerdTests.com says I'm a High Nerd.  What are you?  Click here!


ööö. szerintem csaltam valahol. ennyire nem vagyok.... nem....

kedd, február 5

Farsang


Tavalyi kép. Most is pozőr farsangot. Eeee... legalábbis lehessen pozőr képet gyártani belőle. Drímőr sajna pont háttal van, róla nincs maszkos kép.

Kezdődik

Nekikezdtem dolgozni a diplomatémámon. Mármint, komolyan leültem, és csináltam ütemtervet, és lassan kezdem érteni, mit kéne csinálnom. Juhú.

Tegnap estére rettenetesen kimerültem, egyszerűen képtelen voltam energiát ölni abba, h jól érezzem magamat. Az energiavámpírkodás meg csúnya dolog, nem ér másoktól elszívni.

u.i.: krisztián blogolt, üzenem a Laszlovszky-sagásoknak :D (és nem igaz, h az NPC-im többsége arrogáns bunkó.:orrfelhúz: )

vasárnap, február 3

White Rabbit


One pill makes you larger
And one pill makes you small
And the ones that mother gives you
Don't do anything at all
Go ask Alice
When she's ten feet tall

And if you go chasing rabbits
And you know you're going to fall
Tell 'em a hookah smoking caterpillar
Has given you the call
Call Alice
When she was just small

When men on the chessboard
Get up and tell you where to go
And you've just had some kind of mushroom
And your mind is moving low
Go ask Alice
I think she'll know

When logic and proportion
Have fallen sloppy dead
And the White Knight is talking backwards
And the Red Queen's "off with her head!"
Remember what the dormouse said:
"Feed your head
Feed your head
Feed your head"

Bróz

Mostanában musical-részletek nézegetek youtube-on, keresek valami előadhatót. A R+J hatásvadászatát már kezdem elviselni. Most belenéztem a vámpírok báljának néhány dalába - meglepve fedeztem fel, h az egyiket ismerem. Jaaaa, h Bonnie Tyler. De sajnos kiábrándító volt. A jelmezek - főleg a csúnyavámpíré - meg... no, az eredeti jobban tetszik.
Lehet, h túl WoD-geek vagyok?
Az egészről addig nem mondok véleményt, amíg nem láttam. (Tekintve a belépő árait, egy darabig nem is fogom.)
Jahajj. Erről eszembe jutott egy projekt.

Sötét karikák

szemem alatt. Naná.
Meghökkentő módon pénteken minenhol ott voltam, ahova ígértem magamat, táncoltam, beszédtechnikáztam, meg meséltem. Ezek az esti/éjzakai játékalkalmak a Laszlovszky-sagával minden álmosság ellenére nagyon pihentetőek.

Sokat álmodok, keveset alszom, dolgozni kell, pihenni szeretnék.

péntek, február 1

Álom

Tegnap 9 után valamivel már sikerült lefeküdnöm. Elaludni ugyan még egy óra volt, de ez nem akadályozott meg a bőséges álmodásban. Legutoljára megint sikerült azt álmodnom, h összevesztem Cueddoval. Most kifejezetten én sértődtem meg rá valami színitosszal kapcsolatban: de annyira, h kijelentettem, kiszállok az egészből, tsá. Kiszaladtam az épületből, összefutottam Brandirékkal és két régi osztálytársammal, akikkel már nem tudom, h hova mentünk, de pont rám vártak.

Tegnap reggel a vonaton azon tűnődtem, mennyire szeretem az éjszakából kibukkanó hajnalokat. Sötét van, kevés ember az utcákon, más, mint napközben. Kár, hogy szeretek aludni, nappal meg ébren kell lenni.
Más buli után menni keresztül a ködön, mert olyankor a hideg és álmosság mögött vár az ágyam, a magam köré csavarható takaró és az álmaim. Hajnalban kelve nem ekkora motiváció általában a nap, ami miatt felkeltem. Csak ritka, kivételes alkalommal kelek azért, mert érdemes ébren lenni.
Inkább csak átvészelem alvástól alvásig az időt. Közbeiktatva néhány játékot, néhány embert akik miatt azért érdemes ébren lenni. (Kár, h egy részükkel kevesebbet találkozom, mint szeretnék.)

A mai napom meg húzós lesz időbeosztásilag. Ezk nem szoktak összejönni.

csütörtök, január 31

Szürreál

Amikor az egyik egyetemi tanárommal, a konzulensemmel meg egy másik tanársegéddel, illetve egy intézet igazgatójával, főnővérápolójával és egy hasonló nemtomkivel ülök egy asztalnál. Néha felém néznek, h igen, a diplomatémám pont idevág.
Lehette volna terméktervező, ha az szerettem volna lenni. Most talán lenne diplomám és laptopom, és blogolhatnék arról, miköben a vonat a téli aranynapfényes leborotvált dombok között elszalad.

Most csak úgy teszek, mint aki. mint aki ért hozzá, mint akit érdekel, mint aki okos. Nem baj, az elvárások ugyanazok, mintha igazi lenne az egész. Ez benne a szép.

szerda, január 30

Kaland

Holnap hajnalban felszállok egy vonatra, és remélem, h megtaláljuk egymást a konzulensemmel meg még valakivel. Nem, nincs meg a telefonszáma... de, megvan. Nem baj, majd legkésőbb Tatabányánál felhívom, h ugyanazon a vonaton vagyunk-e. Vagy Szombathelyen. Mittomén.

Na, alvás.

Szineztézia

60%



kíváncsi vagyok, milyen lehet a 100%osnak.

Life on Mars.

Ma sem csináltam semmit - illetve vérlepkének vázoltam az íródó novellát, mivel a haja kibontása röghöz kötötte, és megnövelte a befogadóképességét.

Tegnap négy paklival muncskinoztunk. aggasztóan gótnak érzem magam, mert állandóan a munchkin bites kiegészítőből akaram húzni. végül egy epic szamurájom lett, puissance-szal meg evil eyeshadow-val, trenchcoattalés goth boots-szal (amíg el nem cseréltem valami izével+cheat lappal. Volt vámpírbárdunk, gnóm-yakuzánk is.

Kell öcsémért mennem, este keretjátékmegbeszélés, holnap hajnalban megyek Szombathelyre, arra is össze kéne raknom az anyagot.

Unalmas az életem. viszont éneklgettem megint a légzésgyakorlás után.

kedd, január 29

Szabó T. Anna: LENNI A MINDENT

Mit akarok? A levegőt, egészen.
Hogy áramlása bizsergessen át.
Hogy ürességet foglaljon a térben,
tűzzé telítse az energiát.
Lenni, a mindent vonzó mágnesesség
két kíméletlen pólusa között
(lenn hideg föld, fenn nappá robbanó ég)
és érezni a selymes levegőt.
Úgy bomlani ki minden mozdulatból,
mint szárnycsapásból lebegő madár,
ahogy a tágas, áramló magasból
a célra tart, a zuhanásra vár.
Telítődöm a tűzzel: lebegek.
Magamban hordom saját egemet.


Felvételire keresek verseket. Elegem van a versekből. (azért javasolhattok, leginkább kortársnak örülnék.)
ómájgót, ez a dead can dance szám egészen korai darkvévrokker, kb mint a Bauhaus. (DcD - Threshold)

amúgy pedig: diploma. most csak az ímél meg az emesen lehet nyitva, blogolni meg tudok scribefire-ből :D

vasárnap, január 27

Glamúr

Jajj, de fáradt vagyok. Kábé, mint Adrian egy átzsarolt/fenyegetett nap után, őszinte karikákkal a szeme alatt. Úgy érzem, a NPCim túlnyomó része cinikus dög.

Ma délelőtt főnixes ugrálás, tegnap este meg életünk sötét alagútjába tekintettünk előre. Feltvételizni kell (nyjajj).

péntek, január 25

Félsiker

Nna, zöld utat kapott a diplomatémám, a háttérben már intézkedtek, csak én nem tudtam róla. Juhú!

A felhős idő gyönyörű, csak a szél ne fújna. Szédülök, és nem tudom, miért. Kúl.

péntek

Kavar a táboridőpont terén, juhú. Annyira örülök, hogy egyelőre a diplomatéma-felvételt komolyabb problémának tartom, és legalább e miatt nem idegeskedem. Igazából a diplomatémaleadásos kavarással se tudok mit kezdeni - én mindent elmondtam a konzulensemnek, amit megtudtam a Joanovicstól, persze, ő azt mondta, h szerinte ennyi is elég lesz, de azért megkérdi mélben J.-t. Válaszról nem tudok. Úgyhogy ma mehetek be, próbálhatok nyomtatni, aztán kaphatom meg, h dehát megmondta, h még az a másik papír is kell. :zokog: és mindjárt januárnak is vége, és Bercseynél se voltam.

Legalább tegnap emgtanultam a Komát, beszédtechnikáztam meg énekeltem és mozogtam, cak épp nem írtam. Ma próba, meg lájvintézés meg buli.

szerda, január 23

klisé

A furcsa az, h szerintem hosszú ideje most értem el megint olyan kommunikációs szakadék szélére, ami abból áll, hogy magát az élményt nem lehet átadni közös nyelv híján. Hajnalban (és mindig) a tatai vár gyönyörű. Ott maradt pár évszázad mutatóba, mítikus ködbe vész a tó túlpartja, a vízben tükröződő ház akár szörny is lehetne, de nem lehet elmagyarázni a másik embernek.
Á, rájöttem. Az ember szeret(ne) felvágni a lelki gazdagságával (tegyük fel, vannak neki olyanok), a lelki gazdagságot meg ... nos, miben is mérik? Annyi, amennyi átjön. Amennyit ki tud fejezni. Én meg szavakba csomagolom az életemet, de szavaim nincsenek mindig, megfelelőnek meg még kevesebbet találok, ezért inkább nem szólalok meg. Pedig néha kell beszélni, és annyi is elég, hogy szólok a kocsiban utazóknak, hogy irreális ma este a Hold. Mert az apokaliptikust nem mindig bírom kimondani.

Na, szóval új társaságba próbálok beilleszkedni, új eszközökkel. Mert nem úgy hasonlítunk.

És azt hiszem, nem mindig kell ennyi tüske. Néha kevesebb is elég. Néha.

Vidék

Megint Tatán volt a társulat, ezúttal hangtechnikáztam a Piroskában. Két nap, öt előadás.
Közben egy éjszaka a már ismert szálláson, ház, négy szobával meg egy közös helyiséggel. Ezúttal 12 emberből négyen voltunk nemdohányosok, de persze nem sikerült a nemdohányzó kocsiba helyet szereznem - osztálytársból is egy volt, ő is másik kocsiban utazottt - tehát szocializálódni próbáltam, egy kocsiban a Nagymamával, a Farkassal meg a Csókafiókával. A Farkas friss jogsival is simábban és gyorsabban odaért mindenhová, mint a másik két kocsi, a Nagymama gyakran instruálta a sofőr-padawant, én meg rájöttem, h nem valószínű, h valaha lesz jogsim. Csókafiókával is váltottam pár mondatot, még jó ötletet is mondott, bár nem tudom, eszembe jut-e kipróbálni.

Nem olyan jó amúgy nem szerepelni a darabban. Akármennyire is segítek nekik, meg jó fejek, azért ott van az a tény, h én nem voltam színpadon. És hülyén hangzik, de jobban stresszel a technika, mint a fellépés. Színpadon, ha hibázom, azt valahogy ki lehet javítani, az elfelejtett szöveg helyett lehet mást mondani - de ha rosszul/rosszkor adom be a hangot, azt mindenki észreveszi.
Erdőőrúrral megint beszélgettem, ő az egyik, akivel könnyebben találok közös témát - mmint a színházon kívül. Ez azért még mindig zavar - ez a másság. Hogy folyamatosan úgy érzem, más világban élek, más könyveket olvasok, más filmeket nézek, mint a többiek.Túl kéne lépnem ezen, mert csak részben igaz.
Mindenesetre a Death Note mellé (ezt Farkasnak)tartozom egy Twin Peaks+Sandman csomaggal Erdőőrúr számára.
Először jártam körbe az összes színészt gratulálni. Ez kb olyan kínos néha számomra, mint mindekit végigpuszilgatni. Tehát megszokható. Ja, volt egy felköszöntés is, mindenkinek kellett köszöntenie Nagymamát szülinapja alkalmából, ami megint gáz volt a részemről - tökéletes szociális és empatikus készséghiányomat megint bemutathattam.

Egy csomót néztem az ágak kontrasztját az éggel, hallgattam másokat, láttam Farkassal hajnalban a várat meg a napkelte csíkját a felhős ég alatt.

Ja, a kedvenc karaktereim a Farkas meg a Róka.

hétfő, január 21

Storm - Covenant

drones behold the life that was given
be aware of the choices within your grasp
oppose the temptress who leaves you dry
redeem what was lost unleash your will
hail the ones who take nothing for granted
praise the moments of the giving day
worship the sensation that passes by forever
conquer yourself for the kingdom of fury
I want to stand in the eye of the storm
I want to get struck by lightning

I want our house to be set on fire
for us to walk without shelter
I seek no rest I seek no shelter
where weak dwell in the shadow of decay
I want to walk forever with the storm
until I become the prey anyway
Itthon jókedv van, kaptam marcipános csokit és Martinit, amikor anyám rájött, h névnapom van.
Beszéltem konzulenssel, most épp neki kéne fogni a feladatnak. Valahogyan. Még nem tudom, hogyan. Az a baj, hogy még mindig a szombati játék körül forog az agyam. Mesélni szeretnék.

Szánsájn

A napfényes időszakokat kábé alkonyatkor tartom vidámnak és energiatelinek - reggel/délelőtt határozottan lehangoló a sárgán fakuló tűzfal. Télen meg kifejezetten nem ideillő.

Ma majd beszélek a konzulenssel, hogy mi legyen, hátha el tudom intézni a szükségeseket a diplomatémafelvételhez. Hátha. Erről többet most nem.

Aludni szeretnék. Furcsa álmaim voltak, de legalább emlékszem rájuk. Az egyikben vámpír voltam, és a "túloldalt" - jelentsen ez bármit - egyik ismerősöm megsajnált, mondta, h azért olyan kedves velem, mert vámpír lettem. Én csak elnéztem az estébe, hogy valóban, embervért iszom meg nem látom a napot, és ez tényleg deprimáló hatású. Aztán meg gumipókaz emtétéseket beszervezte valami hatalmas játékba, voltak ott harcosok meg varázslók meg ugrálóbombák, sárga és fekete köpenyeket lehetett felvenni, és nagyjából 1000 ember vett benne részt. Rettenetesen bonyoult szabályai voltak, én meg egyáltalán nem ismertem őket. És nem is próbálta elmagyarázni nekem senki se őket.

Tábormegbeszélés. Jah. Tanulságos volt, emg hasznos, meg minden.
Holnap meg négykor kelek, megyünk vidékre a társulattal Piroskázni, hangosítok. Két napra.

Aludni szeretnék.

szombat, január 19

eh

A mai nap fénypontja a szerepjáték volt. előtte szépen csökkent, az előtte lévő fél órában mélyrepülést végzett.
A cselekvés, illetve a kreatív izé, meg az alkotásnak nevezett hülyeségek képesek elfelejtetni velem azt, h mennyire szart se érek.

Ezért szeretek mesélni, mert néha így azt hiszem, érek valamit. Emtétét is azért csinálom, mert az az illúzióm, mintha fontos lennék, meg van helyem, pedig ez csak... illúzió. Nem több, mint amit magamnak meg a játékosoknak gyártok.
Marha jó dolog főnixben azt képzelni, h fejlődhetek bármit, de egyáltalán nem érzem, hogy annyit nyújtok, ami a minimum lenne ahhoz, hogy értékes legyen önmagam számára is a teljesítményem. Ha másfél-két év alatt rosszabb lesz a hangom, miközben tényleg megpróbálom követni az udvarias instrukcióit, nos, ebben az esetben be kell látnom, h felesleges a pedál. Színészmesterségből nem tudom, h hogyan állok, de nyilván az utolsó felében a csapatnak, hiszen inkább csak felesben kaptam eddig szerepet, míg vannak, akik már évek óta játszanak a társulatban.

Életképtelenségemet meg már bebizonyítottam az egyetemmel kapcsolatban.

Persze csinálom tovább, mert létezni kell, hátha van valami értelme.

péntek, január 18

üzenet a mai megbeszéléshez

Itt egy link a csingihez, hasznos, és magyar :D

(és elfáradtam, de jó volt megint magyarázgatni lelkes embereknek)

Levegőt vesz

Mégiscsak a Covenant a legkellemesebb most.

Megnéztem egyik Rouen néven elmentett fájlomat - és meglepődtem jól az egyik NPC-men. Ezt még én se néztem volna ki belőle (avagy hogyan lepjék meg magukat a mesélők azzal, hogy elfelejtik a plotot?). Még néhány ilyet ki kell találnom, hogy kellően nyomasztó legyen a légkör.
(Menekülj csak szépen játékba az egyetem meg a valóság elől. Így kell ezt.)
...we are the heroes of self deception....
Kis színes: csöngettek, ablakot nyitok a bejárati ajtón, valami behízelgő fejű és hanghordozású fickó, kezében talán csekkfüzetet, vagy valami kis formátumú dolgot szorongatva köszöbés után rögtön azt kérdezi, itthon vannak-e a szüleim. Lol.
Acanthus vagyok-e? (időtoszó geekségünket figyelhetik)Különben azt hiszem, néha igen. (újwodos mágus ösvény, az idő és sors, Árkádia, a Bogáncs ösvény.) Rosszabb állapotomban meg Mastigos (Acél ösvénye, elme és tér, Pandemónium vagy miatosz. Belső démonokkal küzdés, ilyesmi.)
Ha nwodos vámpír lennék, akkor szinte biztosan Daeva (Torcsik és Brujah-k összegyúrva).
A Mekhetek inkább a könyvben szereplő rajz miatt vonzanak (ami a linkelt lapon is látható). Na jó, elég gótok ahhoz, h tetszen a klán.

u.i.: ja és kedvem lett megint kipróbálni a lájv-izét, amit nem én szervezek. jó, csapnivaló játékos vagyok, de mondjuk Drímőrrel együtt talán kiegyenlítettebb lenne a dolog. ja, és rendes, esti lájvot, nem nappalit. főleg, mert egyre inkább úgy néz ki, h nem fogok ráérni, bár ennek adok még pár napot, míg szólok, h mégse :P
(azt nem merem mondani, h újwodos lájvnak jobban örülnék, de semmi nem lehet tökéletes.)

persze.

idén még nem történt semmi rossz velem, miért ne. miért ne pont az egyetemmel szívjak megint, mint rendesen. mert persze, hogy jan. 11. volt a diplomatémefelvevés határideje, persze, h kell üzemi konzulens szombathelyről, és persze, hogy nekem kellett volna utánajárnom, nem bíznom a kiírások logikájában, vagy a konzulens tájékozottságában.

most majd próba-szerencse alapon megcsinálhatom lóhalálában, bekopogtathatok bercseihez, háátha elfogadja, és nem kell őszig várnom.

rohadt életbe.

Visual DNA



Nem mondom, hogy máshogy nem tudtam volna kitölteni :)

csütörtök, január 17

szósölááájz... szósölááájzzz...

Tudod, olyan helyzet, amikor beszélgetsz emberekkel, meg minden. sőt, egyáltalán, kimozdulni. néha nem árt. tudooood, azért, mert az jóó. nna.

és mi a szart hallgatok már megint?! (és lejárt a fájdalomcsillapító hatása, asszem ez a fáradtság már a normális).

tényleg, kifejezetten izgalmas igazi zombiként működni, amikor ugyan követem a külvilágot, hallom a szavakat meg a képeket megminden, de mégis... ja, hogy ez reakciót igényelne? Na neeem, az luxus.
Fridának igaza van, sokszor előfordul a "csak mosolygunk", Jolánka tehát okkal mosolyog.

talán aludnod kéne. néha, nem?

X is blogolt a túloldalt. Neki rosszabb, vígasztaljon a tudat.
gváhh. igyekszem összekaparni magamat. azt hisze, legközelebbi vicces hajam bordó lesz, mert olyan még sosem volt, még rövid időre sem. Bár ahhoz ugye várnom kell, míg kikopik ez a lila (amibe nem sikerült végül feketét raknom).

pull yourself together, gillz! you have to wash the dishes after breakfast, vacuum clean some rooms, give the notes (?) to Celebrom in an hour.
I think I will write a new something with a vampire-thing, because I have to live up to my reputation :D I don't promise the main female character won't die/go crazy in the end... but I try. I can make exceptions, perhaps a happy ending isn't so painful, is it?

szerda, január 16

random klip



Peter Gabriel veszett jól állt a vámpír-gótság 1973ban. :)= (jobban, mint Phil Collinsnak a kantáros nadrág :D )


(Collide)

tegnap megkérdezték, milyen stílusban szeretek énekelni. szeretnékre pontosítva: nos, bár hangom még egy darabig nem lesz hozzá :S.
vagy, ha kicsit metálabb:

(the Gathering)

(the Birthday Massacre)
de a hangom egyáltalán nem ilyen.

lassan menni kéne?

maybe.

Maybe I'll wake up one day to notice
that all my life was just a dream..*
simán.
addig is elmegyek az öcsémért. aztán majd megyek próbára hangosítani.
ez mára a kiírt adag. holnap megyek kratívkodni, azán utána meg... kratívkodni. pénteken meg színitosz meg gondolin beszélés. szombaton főnix és játék, vasárnap főnix és táborbeszélés. (és naponta pár bekezdés. meg pár oldal tanulás. ja.)
ma... szerda van.
The walls of this chamber
were made to set you free*
*Diary of Dreams, mi másból idézgetek én állandóan.

kedd, január 15

Visszanéz

Balra kipakoltam eddig netre kipakolódott novelláimat... érdekes. Van ott olyan, amit jól megdicsértek, van olyan, amit jól nem, ilyesmi. Valóban érthetetlenül írok, tanulságos visszaolvasni. Mondjuk találkoztam olyan emberrel a script4ben, aki minden utalásomat megértette, de ez... ritka.

Hm. Talán kijavíthatnám, bővíthetném néhány koábbimat? Nem, az munka. Örüljek annak, hogy megint sikerült pár sor. Álmos vagyok - nem meglepő, mert annak ellenére, h lefeküdtem fél 11kor, egykor még ébran voltam. reggel hajnalban ébredtem, aztán sikerlt visszaaludnom. Áá, biztos nem a vizsga miatt. Fogjuk a frontra.

Meleg esőt szeretnék. De egyelőre megfelel a ködös idő is, nem kell félni.

Hegesztés

Átmentem. Ötössel. Vissza a normál kerékvágásba, lehet nekilátni a diplomának.

Meg a lájvnak, meg a novellának, meg a daraboknak, meg a tábornak. Meg a Csingi és a Laszlovszky-mesének.

hétfő, január 14

Fornost

... én megmondtam, elvész Fornost, ha nem tisztaszívűek védik...
...megvolt a bája. Visszahallgatva a zenéjét megállapíthatom, hangulata azért volt.

hegesztéshez vissza.

vasárnap, január 13

Lángkorona

Fél oldal. Talán van értelme annak, ha minden napi nemtanulásos netezésem mellé a hangás fájl kinyitását és pár sor megírását tűzöm ki célul. Valahol el kell kezdeni.

Girlandok

tulajdonképpen. ...

A fáradtsághoz ódák. Ólmos. És nem figyelek oda. Nem kell érteni mindig mindent. Egyre azt hiszem, rájöttem - érthető, ámde irracionális.
Az meg ugye nem egyértelmű, hogy mindenki ugyanúgy ismer engem, mint én magam, és ez alapján értékel. Csak olyan könnyű elfeledkezni arról, h a számomra egyértelmű dolgok mások számára nem azok. A közhelyek másoknak jelenthetnek is valamit.

ha az ember megengedheti magának az érzéseket, akkor nem kell jól éreznie magát. A panaszkodás persze fölösleges és káros - káros, mert komolyan veteti a problémákat a panaszkodóval illetve idegesíti a másik oldalt, felesleges, mert nem változtat semmin. És a felelősség a gazdatudaté. Nem a géneké, mémeké, nem az ellenőré és nem a tanáré.
... lights out as you hit the ground....
De ez is csak egy később mások által depisnek titulált bejegyzés. Mert az ember nem élhet így. A normális, egészséges ember.

szombat, január 12

Éjfél előtt

Már megint rövidnek éreztem a próbát. Illetve... azt a részét, amikor én próbáltam. Ehe.

Most már kitaláltuk Drímőrrel a csingilájv koncepcióját, neki kéne állni szervezni. Az egy naaagy körímél lesz.

Holnap Piroska meg Sződy meg játék.

Az átmenetelt meg nem felejtettem el, csak az időm nincs meg hozzá, így vizsga előtt. De nyugodtan szóljatok rám, és viszem a munchkint is akár :D

Sztoikus: Raymond E. Feist. Tőle van az a könyv, és szerezd meg elolvasásra valakitől :D

Illetve most tele vagyok friss könyvekkel, Stardust, Éjszakai+Nappali őrség, Ólomerdő, szívesen terjesztem a kultúrát, ha valaki kölcsönkérne :D (van egy adag Goldenlane is, egyszeri olvasásra azok is tök jók :D )

péntek, január 11

határeset

ugyan összesen voltunk öten, de a belga sör finom volt.
Azért ráférne még egy rendes megbeszélés minden synithosérintett emberre, hogy tudjuk-e, akarjuk-e normálisan csinálni. már nem vagyok annyira elhivatott mtt színjátszóügyileg, h négy-öt ember legyen csak. Esetleg akkor, ha ez a 4-5 ember valami közösen bemutatható cuccot csinál.

azt hiszem, megértettem, mire célzott bicskei az emtétés "szerepjátszással" kapcsolatban. ha valaki nem törekszik minőségre, akkor nem lesz minőség. és egy-két ember nem tud ezen változtatni. (én meg már nem is akarok).

és egy cirka... 5 éves (lehet ez?)novella.
azért az idő még mindig megrémít.

(zárójelben)

ha ma feleslegesen mászom ki a hidegbe és hagyom itt a tanulnivalót, mert nem szóltak az emberek, h nekik nem jó a mai színitosz, akkor... akkor egy darabig nem fogok rá energiát áldozni, és eltöltöm máshogyan a péntek délutánjaimat. mondjuk... rajtam kívül legyenek öten.

Decsention - FLA

ehe, felfoghatatlan, miért vámpírlájvoznak rendszeresen napközben? Nagyjából csak az veszik el, amitől vámpír. van még kismillió lehetőség modern kori lájvra, és még olyan lehetőség is van, ahol nem kell égetnie magának a népnek a darkpozőrséggel (mondom én, aki tolkien rendezvényen fekete númenoriként igazolja a kinézetét, esetleg sötét tündeként). De tényleg.
visszaemlékezve pár lájvra, kb egyszer láttam olyan gótoid kinézetet lájvon, ami teljesen helyénvaló volt - cinnamoongirl álbrujah-ja drímőr meséjében. Én pl. azért vagyok többnyire gótoid ruhákban, mert nem találok aktuálisan mást. De pl. még én se játszottam direkt gót vámpírt... asszem. Alice mindig másmilyen akart lenni, Sophie nem az volt (és nála sikerült asszem nemgótba öltöznöm), Ilona meg... obfuscate. A Cosmo-nosfi külsőt kellett volna felvennem vele, csak sajna nem jutott időben eszembe.

El kéne kezdeni szervezi a changeling lájvot. Jut eszembe. Februárban lesz. Akik eddig játszottak általam szervezett lájvban, azok tekintsék magukat meghívottnak, mind a tolkienes, mind a webchates részről (igen, a szilveszteri számít ;) ). Akik nem, azok is, ha már elolvasták ezt a bejegyzést. Persze visszajelzés meg minden. Valószínűleg egy szombat este lesz, kb. 7 órás kezdéssel, új csingi szerint, de mindenki számára elmagyarázott világképpel, megminden. Technikailag nem sokban különbözik a vámpírosditól, és még a műfog is ugyanúgy belefér.
Give me shelter from the pain
as this hate drives me insane
Seeking refuge from the rain
All in all we do believe as we try to conceive
In this glowing afterlife
Give me shelter from above
Send two angels and a dove
As we hang on to despair
Tears of blood run from your eyes
As we cannot hide the lies
Breathing in this toxic air
Hm. Meg kéne szerezni a tervezett zseniális futurepopslágerünk szövegét a$tól. Abban is volt toxic asszem, csak épp nem air, hanem rain. meg ... doom's day device.

csütörtök, január 10

bloodlines - ministry

How did I make this choice?
Filling my heart up with rage.
No one can hear my voice.
The deafening shame

I lay my life on the line.
I lost my soul to Bloodlines!

How can you live this way?
That's a good question.
I'm walking between the pain
Without redemption.

What is it like to be hated
Inside a world with no control over time?
What is it like to be created
Inside a world where life is a crime?

...false creation...

Na, éljük meg nagyban a kicsit.

Nem sok idő maradt a megmérettetésig. Csak az elveszett idő maradt itt. De annak is csak a nyoma. A tárgyak elfoglalják a síkot, és teret, de legalább két és féldimenziót varázsolnak belőle.
A tények megtörik a létezés lendületét, és valósággá teszik.

Jövő héten vizsgázom. Addig még expedíciót indítok az indexemért, a diplomatéma-felvételért. Talán tudom, h honnan szerzem ezekhez az erőt. Addig még kijegyzetelem az anyagot. (Csak azért írom le, hogy az írásbeli megerősítése is meglegyenek az elvállalásaimnak.)

Mi lenne, ha ezúttal megpróbálnék táncolni farsangon? Mert a népek az életben nem fognak diary of dreaset hallgatni maguktól :ármány: Egy ötletem már van, de ahhoz táncolni tudó férfi pár kéne, olyanból meg keveset ismerek.
Egy másik ötletemhez viszont... Vagy az lehetne ugyanaz, átformálva?

u.i.: nna. akkor mostantól fogva addig, amíg ki nem jegyzeteltem az anyagokat, csak a blogom a googletalk lehet nyitva. esetleg a zímél.

szerda, január 9

Hideg

Végigolvastam a hegesztést. Most már csak meg kéne tanulnom. Jellemző, mennyire kijöttem a gyakorlatból.

úgyhogy a konyha hidegében itthonra kókuszgolyó keverés, aztán el.

kedd, január 8

ID24


Deavartra id. Majd, ha nem leszek lusta, kirakom.

Tehetetlenség

Túl az összes kognitív disszonancián, amit szombaton és vasárnap gyűjtöttem össze.
Későn fekszem, későn kelek, a délelőtt elúszik, mintha szabadságra mentem volna. Nem tudtam időben lemondani a hétfői vizsgát, tehát azonnal iv-zem. Nem tanulok, teljesen lényegtelen dolgokkal foglalkozom - ma másfél órát kísérleteztem a mikrofonnal és az énekhangommal, ami sajnos nagyon rettenetes visszahallgatva.
... can't you take away my pain, tell me can you, can't we close our eyes forever help me can you...
...how can be his sacrifice if you didn't lose anything...
És az eső esik. Én meg elvesztem az időt.
... and now you wonder why i'm asking you to go...
Nem keresek munkát, pedig kéne.
Fogalmam sincs, hogyan tudnám túlélésre kényszeríteni magamat.

És még csak nem is érdekel ez az egész. Csak egy kísérlet arra, h tudom-e még rosszul érezni magamat, vagy visszazuhanok a kómába.
Ó, nem igazán.

Szóval korrózióálló acélok hegesztése.

hétfő, január 7

Gondol

Azért az fura, hogy az emtété képtelen túllépni egy bizonyos fokú amatőrségen szervezési szempontból. Hiszen már többeknek van tapasztalata szervezésben, és még fel is nőtt egy csomó ember. Ennek ellenére ugyanazt cinálják, mint eddig. Lehet, h arról van szó, h az igényszint megmaradt ugyanannak, ergo nem szánunk energiát a sablonok átgondolására, optimálisabb megoldások keresésére, pedig megtehetnénk?
Kicsit olyan volt az egész LEP, mint a szerepjátékszervezésem rá: a tavalyi tapasztalatom alapján úgy döntöttem, nem szervezem túl, mert úgyse kell. Ennél az eleve kevésre szervezett dolognál kevesebbet sikerült megvalósítani (mert mnindig elcsúszik valami), de az érdeklődés nagyobb volt. Aztán valahogy megoldottuk, valamennyire.

Célok definiálása. Nem ártana.

...

felébredtem. ez is csak egy ilyen nap, amikor semmit nem teszek, pedig kéne. cdak épp annyit képtelen vagyok kitalálni, hogy mi az, amit és hogyan, ami optimális.
Na jó, tudom. 115 tétel.

vasárnap, január 6

Ereszt

Elfáradtam. Álmos is vagyok, lelkileg is kimerültem a hétvége során. A múlt hét során.

Ráadásul Bicskei kifejtette, mi a baja az emtétével - no persze, már amennyit érzékel belőle, mert kötve hiszem, h tényleg ismeri. Ettől függetlenül pár vonatkozásban igaza van talán. Már, ha jól értem, amit magyaráz.
Megértem, h zavarja, h a főnixnél nagyobb prioritása van az amatőr színjátszásnak meg az egyéb helyen való felelősségvállalásnak. Csakhát itt egyetlen napról van szó, amit még a betegség is felülír számunkra (itt a nöbvendékekre gondolok), a betegséget meg az emtétés programok is felülírják. Furcsa ez.
Azt nem egészen értem, mit magyarázott arról, h a főnixbe járó emtétések nagy része a szerepjátékhoz használta fel az ott tanultakat - most tényleg? Nyilván nem tudja, h a szerepjáték olyan dolog, amihez nincs igazán erre szükség - de hogy ő mit ért ezen a szón, egyelőre kérdés. Majd egyszer, ha újra előkerül a téma, megkérdem. Főleg, mert azt mondta, h konkrétan rám nem vonatkozik, én meg szerintem a leggeekebb vagyok a főnixes emtétések közül, sőt, gyaníthatóan az emtétében is a leggeekebbek körébe tartozom.
Lehet, h az zavarja, ami a matematikatanárt zavarná, ha valaki azért venne különórákat tőle, h jobban menjen a póker?

A LEP elég punnyatag volt, nem szeretnék igazából emtétés rendezvényt egy fél évig. Na jó, amikor ráérek, akkor igen, de szervezni most nem annyira. Amit megígértem, megtartom, azzal a kitélellel, h nem szeretnék- a fentiek miatt - kihagyni miatta órát. Kipróbálom, oszt, ha semmi hatása, akkor hagyom a dolgokat úgy, ahogy működnek.

péntek, január 4

Barna csomagolópapír

Metálfényű, ráadásul. -nem én ettem belőle. Nincs erőm és kedvem mit tenni.
Ez nem álarc, ez páncél... (nem haldoklom, így élek)
No...
ott tartottam, hogy...

grr.

Ehe, anyámra megint rájött valami, most épp vérlepkét utálja feltűnően. Nyilván majd a következő célpont én leszek - szal hamar kéne állást találnom, h elköltözhessek. Gááz. Ha a húgomat elzavarja, akkor majd engem is el akar, és most jó úton halad affelé, h egyinkünk se nézzen vissza, ha végre sikerült elmenekülnie. Csináljon amit akar az öcséimmel egyedül. Csak lenne már állásom.

csütörtök, január 3

Béke

Csend, rend, nyugalom. Még mindig erre lenne szükségem. Nem az ingerszegénységre, csak arra, hogy aludhassak, amennyit akarok, ne veszekedjen velem senki, és azt tegyem, aminek lehet, hogy nincsen semmi értelme, de élvezem. Kevés volt a szünet.

Vashölgy blogjára reflektálva azért azt mondanám, hogy... hogy nem ragaszkodom a harchoz. Nem ragaszkodom az erőfeszítéshez és a fájdalomhoz. Nem utasítom el, de a boldogságomhoz kell az az egyensúly, ami azt jelenti, hogy legalább önmagammal békét kötöttem. Meg a világgal. Meg a többi emberrel. Nem jó érzés, amikor körmeimmel kell kikaparnom magamból a tüskéket. Ha szükséges, hát ez van, de jobban örülnék annak, ha nem lennének.
És elégedett szeretnék lenni magammal. Olyan magasak az elvárásaim, h ez az életben nem fog előfordulni, de jó lenne.

Van egy befejeztelen, de még befejezhető novellám évek óta, amiben visszatérő motívum a bekötött szemmel kötélen egyensúlyozó lány, akit bármikor megpróbűlhatnak lelökni, leölni a kötélről. Néha csak az ég és föld között egyensúlyozom, néhacsak az alvás és ébrenlét között.

De utálom, hogyha átlépem a vonalat, mindig visszacsapódoma másikra is. . Nem is. Ha felugrok, akkor nagyobbat esem, mint amilyen magasra feljutottam. De ez már megint más.
Egyszerűen utálom, hogy energiámba kerül jól érezni magam, és utána olyan, mintha a nullából kellett volna elhasználnom valamit. És visszafele?

Ááá

Hol vannak a kottáim?!
Oké, utolsó pillanat, de egészen eddig a hegedűtokban voltak csinos narancssárga mappában.
huh.
anyám vérlepke íróasztalfiókjába pakolta. hörr.
akkor lassan indulás.

szerda, január 2

1111

Elkezdtem a Nappali Őrséget. Jól van.

Írtam tegnap mégis, látok esélyt rá, h megírom a tavaly elkezdett scriptes feladatot. Bárvisszafelé nehéz írni - és minden elhatározásom ellenére nem sikerült befejezést megírni, pedig azt hittem, h ott a vége, ahol. Meg persze az eleje és a közepe hiányzik még :D

kedd, január 1

2008

Dobókockával, geek körben kezdődött. Helyes.

Van valami idegesítően profán a szilveszterben. Olyan érzésem van, mintha azt szeetnék az emberek, hogy a szilveszteri buli legyen a legjobb, a legpörgősebb, a leg-bulibb. Pedig... bár lehet, h csak én érzem görcsösnek a konfettit, a girlandokat, a petárdákat meg a pezsgőt.

Aztán eszembe jutott, h vannak népszokások, nem a korunk terméke a szilveszter, és ez megnyugtatott. Kár, h nem jutott korábban eszembe. Nem baj, majd jövőre.

A karácsonyt és a húsvétot szeretem. Azok úgy ünnepek, ahogy nekem kell: szakrális események, míg az évszám átfordulása... csak babona, az értelmetlen fajtából. Napfordulót komolyan tudok venni, születéi évfordulót komolyan tudok venni - de a ez az időpont önkényesen választottnak érződik. Az évek nem önmagukért léteznek...
Ja, meg persze nem szeretem a kötelezően bulierőltető hangulatot. Kaácsonykor nem kell jól érezni magunkat.

Mindenesetre jó volt a tegnapi buli, kedvenc webchates geekeim körében, lájvval, dobókockával, láncos kutyával. Volt pár zseniális alakítás, Drótsáska ijesztően KGB-s volt, Drímőr gyenge idegzetű amcsi ügynök, az meg jól esett, hogy az elsőnek késszúrásos halált halt játékos is nayon élvezte (az örmény terroristánk). A ráfordított időnek megfelelően nem volt mindenhol átgondolt és kiegyensúlyozott történet, de majd legközelebb.
Tényleg, lehetne az emtétés csapatot meg ezt is vegyíteni egy kísérleti lájv erejéig vajon? Kár, hogy van közbe némi személyes/ ...kiadói/honlapos ellentét is :P Sebaj, majd Csövi bácsit összezárjuk a célszeméllyel, csupán kísérleti alapon.

Ólomerdő mellé pipa, meg vagyok elégedve vele :D Kamaszlányként valószínűleg rongyosra olvasnám... és várom a folytatást :ugri:

Egy dolog zavar - tegnap túl sok scriptessel találkoztam, és felébredt bennem a vágy, h írjak. Az meg nem jó :agot: