megnéztük a D9-et - nyjajj. A fíling kedvéért. Az előzetesek kedvéért. asszem ennyi elég is. valami sejtette velem, h nem fogja fejbekapni egy véletlen lövés sem a főszereplőket, úgyhogy némiképp tétjét vesztette a történet, de sebaj. megnéztük, tudjuk, miről van szó. hátha lesz jobb.

iszonyatosan unom most magam, árgus szemekkel figyelem a levelezésemet, mikor kapok végre munkát.

a szelet leszámítva szép idő van.aludni szeretnék. meg ilyesmi.
ma este megnézzük Komát és Farkast, kultúra, éljen.

nagyon várom a vasárnapi koncertet. őt balra már nem használhatom fel NPC-nek, mer ő szomszédos Mage mesében került bele. Tudom, h unalmas, de alig történik mostanában valami.
Nincsen próba, tehát minden kreativitásom az rpg-ben merül ki. Emtétés dolgot nem kell kitalálnom, mert külön rendszeres időm nincsen, meg, gondolom, így nincs is rám szükség, h nem mindig érek rá.

olvasnom kellene. vagy nemtom. emberek közé menni, nem öt percre, hanem többre.

Végignézegettem gyorsan az ld50-es beszámolókat, és ezúttal nem a nosztalgia fogott el, hanem szimplán buliba szeretnék menni. Gótdarkakármilyenbe. Sokat adott a szubkultúra, a pózon túl is. Azt hiszem, segít nem elmerülni a banalitásban, amiben egyre több közelebbi-távolabbi ismerősöm kezd. Ez nem értékítélet, abból már azt hiszem, sikerült kinőnöm, h az alapján is ítéljek, ki mennyire "tagozódott be" a többség mellé. Van olyan ember, akinek ez jön be, és csak kis buborékot hagy meg magénak. Nekem az nem lenne elég, a kis buboréknak túl vastag lenne a fala. Jobb ezt a világot megosztani másokkal. Hosszabb távon nyomaszt, amikor nincs olyan beszélgetőpartnerem, akivel közösen látok hasonló dolgokat. Bármely társaságban. A "gótság" számomra mostanság leginkább a zenei és öltözködési ízlést jelenti, az alkalmankénti morbidabb/borongósabb témák természetes tárgyalását, a közös olvasmány és filmélményeket - meg valami halvány közösségérzést idegenekkel.

Ritkábban ugyan, de az alkotás lehetőségét is. Zeneileg például nem vágyom többre, mint ebben a szubkultúrában az (el)ismertté válást. No persze, jelenleg ez is igen távoli vágykép, de azt hiszem, ez az, amit még elérhetek.

Hiába ülök irodában, napi 8 órában, fizetek lakbért és rezsit és kaját, ettől nem érzem magamat annak a felnőttnek, akivé soha nem szerettem volna válni. És ez jó.

hopp, meglepett ez a DoD szám (Colours of grey). Az első két perc nagyjából ugyanolyan, mint a többi, de utána épp elég volt a váltás ahhoz, h befér a Chrysalis mellé.

az meg nemtom mit fejez ki, de azt nagyon, h minden megargadóbb zenéről Rouen jut eszembe, meg az NPC-k.

Megvolt tegnap a Turambar megbeszélés, átadtam a rendezést Inszéjnnek, kitaláltuk az első ötletet az új szereposztásra, mer legalább négy ember helyett kellett újakat találni. A karakterek kisakkozása fárasztó, figyelembe venni a képességeket meg a karaktereket meg azt, hogy kivel milyen jellegű munkára lenne szükség. Pláne úgy, ha lelkekkel is kell számolni. De amúgy még mindig látok esélyt rá, h meglegyen.
Ha valaki szeretne segíteni díszletben-jelmezben, akkor keresse meg Ratzhkát.

Kéne zenélni.
Van is ötletem, mi(ke)t lehetne feldolgozni. Gitáros-éneklős, hegedűs izéket.

a profi előadóművészet azt jelenti, hogy kérésre-pénzért téped fel a lelkedet.
(koncertklipeket nézeget)

ez hihetetlenül perverz.

Comatose

új zenéket találok. lassan táncolni is kedvem lenne - nem jó, ha az ihletet hagyjuk megrohadni. vagy írnom kéne. vagy valami. egyelőre az rpg-n keresztül próbálom levezetni.

erre a számra például lehetne valamit.

...tell them I love them I miss them

amíg nem ver le a láz a lábamról, addig nem maradok otthon munkaidőben betegeskedni, ez a terv. Pláne, hogy ilyen gyönyörű az idő, eső kint, lámpafény bent, igazi ősz van.

a pénteki kopaszénekesnővel együtt vasárnapig volt egy szép nyugis íve a hétvégének - mintha pénteken még éjfél előtt hazaértünk volna... olyan jellemző, h minden sikerélményt képes elnyomni az, ha pl megtudom, h egy készülő darabban majdnem minden lány benne van nagyjából azokon kívül, akik nem szoktak ráérni - meg én. Nem kellene jelentőséget tulajdonítanom neki - egyrészt nem éri meg, másrészt simán lehet, h annyival jobban illik a többiekhez a karakter, vagy mittomén.

mindenesetre köszönöm a gratulációkat, vagy kritikákat, jól estek. Egész hamar sikerült karaktert kialakítanom az eddigiekhez képest. És még igazán élveztük is az előadást, sőt volt előtte olyan próba, ami előre vetítette, h sikerülni fog.

Meséltem Rouent szombaton a VilágVégén, én mondjuk nagyon élveztem, de azért érzem a kihívást :D Meg azért a gonosz ötleteket nem árt, ha érzékelik a játékosok is. Onnan vmikor éjszaka kerültünk haza, úgyhogy másnap majdnem délig aludtam - ennyi előnye van annak, h nem szereplek az új darabban :D

Hazalátogattam ebédre, szóbakerítettük Inszéjnt, h majd akár be is mutathatom, bár tulképp, ha az esküvőre hívom meg a családom, az is megoldás (csak nem szép). Ez is letudva.

Délután rettentő fejfájósan dőltem ki pár órára aludni, ó yeah, első olyan délutánomon, amikor egyáltalán nem kellett semmire sem készülnöm.
Épp beestünk az Oidipuszra a Tűzraktérbe - szerintem legalább a nézőtér negyedét betöltöttük ismerősként. Nopersze, h sikerült az első sor közepére ülnünk, köszönhetően FemmeFatalnak és Komának. Nagyon nem volt jó ötlet.
Röviden összefoglalva az előadást: ráébresztett, h a Főnix-szel nagyon jól jártunk.

Hosszabban: már a darab koncepciója sem volt az igazi, a megvalósítás se hozta ki belőle a lehetőségeket. Volt két jópofának szánt narrátor, akik szerencsétlenül tébláboltak a darab körül, és random időpontokban megszakították. Volt benne koncepció persze, értettem nagyjából, csak nem ártott volna meg is mutatni.
Táncoltak meg léteztek a színpadon mindenféle görögjellegű lepedőbe öltöztetett lányok, akik többnyire úgy tettek, mintha nagyon átélnének megminden... Oidipusz kábé olyan volt, mint egy nagy kamasz ebben a megvalósításban, annak mondjuk következetes (ezt elsősorban a rendező hibájának gondolom, igazán szólhatott volna erről Eltársnak). A szándék az érezhető volt, de az nem elég. A mindenféle "öregemberek" meg legalább sminkelhettek volna, h ne egyetemisták legyenek a színpadon (tisztelet a kivételnek). Összeségében olyan volt, mint egy olyan emtététábori előadás, amire sok idő jutott véletlenül. Sőt, ennél láttam megrázóbb előadást is már táborban.
Tegnap semmi energiám nem volt kritikát mondani (FemmeFatale megtette a lényeget úgyis).

most hűvös van, megnézem, lehetne-e fűteni.

Szép az ősz végre. Azaz felhős meg esőre áll, meg ilyesmi.

Ha minden igaz, holnap este mesélek téli Rouent, ma este Kopasz Énekesnő előadás, remélem, jó lesz, és még esély is van rá. Hogy jó legyen.
--
Rouen hangulatát asszem erősen befolyásolja, h Katatonia-t, Paradise Lostot, VNV Nationt meg egyéb... borongós dalokat hallgatok.
--
írtam Rouent a blogra.

Come by you have come far
All I had I lost in the flood
Come sit with me at the bar
Tell me of progress strengthen my blood
No one here knows my name
I have traded my memories for things
But I remember you clearly
Do you remember that I used to sing

Why have you waited so long

Come by you have come far
Long since I saw you so how have you been
Come sit with me at the bar
How long since they told you that they had found him
No one here knows my name
I gave up my worries for one good thing
But I remember you clearly
Do you remember that I used to sing

Was it because I never told you
I was going away
That you waited so long
Was it because your fucking dreams
Meant nothing to me
That you waited so long

It runs from the top of my fingers
Into my hands
What is it I have been drinking
I do not understand
I thought I'd lost you my brother
I'm so glad you came
My regards to the ones that I love I miss them
Tell them I love them I miss them

ez műár borzalmas, másodszor száll el az excel vagy nemtomm a gépen... öeee.
rengeteg teát ittam ma, szerintem gyógyulófélben vagyok, döntésem alapján. Kéne írni önéletrajzot, beszerezni szerződéseket. Na, ma megkérdem a többieket, ők mit írnak. Alapvetően rühellem a bürokráciát, és már megint vizsgára kell jelentkeznem nyjajj.

csak annyit akartam írni, h tegnap meglátogatta az előadás utolsó két jelenetét az előadás írója, és minden fáradtság ellenére érdekes dolgokat mondott. Hasznosakat és tanulságosokat.
állítólag jó volt az előadás (Tanárúr és Inszéjn szerint), én a változatosság kedvéért depressziósan jöttem ki a jelenetemből, mert persze mindig rosszul érzem, hheh.

jellemző a tegnap éj és a ma kapcsolatára, hogy a fájóstorkom és köhögésem mellett az rsben hagytam a szemüvegemet, és otthon a pénztárcámat. ma kettőig kéne az rsbe mennem, de nincs nálam bérlet. ergo metró kilőve (ma reggel csak azért tudtam lemenni, mert még nem vettem észre, h nem csak nem találom, de nincs is nálam a pénztárcám). még esetleg megpróbálok kölcsönkérni bérletet, metróba annak is jónak kéne lennie...

a hétvégén szigorúan pihenni kell, ergo beszédtechnikára megyek, készülök mesélésre, bulizunk, és asszem kiporszívózom a szobánkat. oké, ha még mindig köhögök szombaton, akkor a bulit kihagyom.
Gonosz terveim vannak Rouenbe, szal remélem, tudunk játszani.

Return

Now my time has come
Return into the sun
Cause I've always been
Searching for you
If I win, if I loose
No charge, no excuse
All my wandering made sure:
"My aims are true!"

--

Of course, there's nothing in my life that matches this song, but nevertheless I felt an unexpicable urge to put it here. Strange, I'm feeling a mixture of waiting and long lost sadness - have nostalgic waves of course, but those are known well.
Maybe my wanderings are really true. Maybe not, and I'm walking in the Void, on the edge between my imagination and yours. At least our imagination has an edge.

I don't want another world (at the moment). I must know this world, I must percieve this as a whole, and there's something between what they say what I think and what everyone dreams and sings and writes and paints. As if there was something different, at least in the perception. In the mirror.
I have to know. And if my eye is not enough... well, then I have to see with other eyes. This is easy, is it?
Matching the world with words.

I know what I want. To live I have to forget it.
--

A kopasz énekesnő

Gyertek péntek este Kopasz énekesnő előadásra az RS9-be (Rumbach Sebestyén u. 9.)
Hogy miért?

• Mert ezzel a szereposztással, amiben benne vagyok, egyszer adjuk elő.
• Mert Tanárúr szórakoztatónak találta némely részét a tegnap esti próbának, tehát valószínűleg szórakoztató is a darab - ráadásul mi is baromira élveztük a próbát.
  
• Mert maga a darab is jó.

Este hétkor kezdődik, kb egy óra hosszú.
A jegy azt hiszem, 1500 szokott lenni az RS9-ben, szóval annyi. Lehet a helyszínen is venni, vagy akár jelezhetitek is előre, akkor szólok, h mindenképpen rakjanak félre.

még egy óra. szerzek inni, aztán folytatom.

Szóval volt szombaton egy Funtineli boszorkány előadásunk, (és lőn, nem találok neten FemmeFatale-os képet belőle, ez snassz) - kaptunk nagy adag lecseszést, fél-érthetően, aztán beültünk sörözni a Blahába, mert kellett már ilyen, a másnapi hajnali próba tudatában is.
A pénteki kopaszénekesnő előadás egyelőre az izgalom kategória,  vajon mi sül ki belőle-e, mert össze még nem állt. de hátha addig megteszi nekünk ezt a szívességet.

aztán vasárnap este, egy jól sikerült furcsapár volt - jaja, amikor Tanárúr a szünetben úgy jön be, hogy jól van, így tovább, akkor az valóban jót jelent.

Újszerű kérdések merültek fel bennem, és ez jó, mert ezeket tudom tesztelni.

ó, csodálatos.
amúgy rettentő mód várom az esti próbát, jólesz az, még akkor is, ha megint sokáig tart. sokkal jobb lesz, mint itt bent ülni. 8 perc múlva egy HRsel mindenféle dolgokat beszélni, közben még nem kezdett el a fájdalomcsillapítani a gyógyszer, viszont már álmosít.

volt előadás, jó is, rosszabb is, majd megírom, majd egyszer, meg talán Farkas rossz viccét is (külön kérte, h írjak róla, hát tessék).

Elgondolkodtatott, h az idei MTT táborból a legerősebb-szürreálisabb-meghatározóbb emlékfoszlányom az az, amikor Hannával árnyékot keresünk a meséhez, elüldöztek a kecskék, aztán a zöldülőhajú Nidoval KÖMTkoncepión agyalunk.

A többi csak zavaros adalék. Asszem, "mezei táborozóként" 40 közelebbi barátban definiálnám a tábor méretét. Azért elég sok dolgot pótol a szervezői lét, úgy látom...
Azt kellene megoldani, hogy az emberek ne érezzék tehernek a másik 119-et. Vagy másik 23-at, ha a nagycsapatot nézzük.
Jó lenne egészen új alapról indítani a táborkoncepciót idén. Aztán mejd lehetnek a programok ugyanazok - csak valami más kéne ahelyett, h kiegyensúlyozottnak szándékozott csapatokba pakolják az embereket, ahol eddig kb 50%os sikerrel alakultak valóban jó csapatok. Mi lenne, ha nem lennének teljesen összemérhetőek a csapatok? Mi lenne, ha máshogy működnének mind? Ha azokat a tevékenységeket végezhetik együtt, amiket szeretnek, és olyan szinten, ahogy szeretnék, akkor felesleges rendeket indítani. Akkor lehetne megint végig a csapat az elsődleges. Vagy lehetne "csak" rend, tehát nem "random" csapatokkal operálni, hanem érdeklődés szerint beosztani őket.
Vagy bármely, de fontos szempont szerint szétválogatni a csapatokat, úgy, hogy ne az egyenlő elosztás elve teljesüljön. Ha a csoportot ugyanaz a tevékenység érdekli, akkor nagyobb valószínűséggel fognak saját maguk számára megfelelő eredmányt elérni, mint, ha másokhoz hasonlítják csak magukat, azon fanyalognak, h passzív (érdektelen) emberekkel nem lehet kreatívnak lenni és így tovább.

Namindegy, a lényeg az, h megütött ez a kép ott felül, és valóban, minden jó emlékem a barátaimról szól elsősorban, nem az úgynevezett "közösségi" élményekről (nem az új emberek megismeréséről).
Az nem annyira számít, h szervező vagyok már sokadik éve, mert ez a kezdetek óta így van.

Szeretnék egy jó tábort jövőre, akárhogy is alakul a részvételem.

No, hétfőtől rendes Cégtag leszek (próbaidőn), számolhatom szabadságnapjaimat. Ami kb 5 darab (remélem, annyi meglesz). hármat ki kell vennem októberben - még egy van novemberben. Viszont délutáni beállásra nem lesz szabadságom több. Azt valószínűleg ki tudom sakkozni, h mondjuk félötkor lelépek, és akkor ötre előadás előtt ott tudok lenni. Talán.
Az a kitétel mindenesetre vicces, h elvben nem fogadhatok el díjazást (meg másik fizetést) a Cég mellett. Monnyuk nem érdekel.
Kihívás az élet, muhaha.

Szép az idő, és a falak is függőlegesek. A főnök még nincs bent - furcsa, h se a kollégám, sem én nem tudunk róla semmit. Majd találok magamnak feladatot, elkezdtem már tegnap csinosítgatni és javítgatni azt a táblázatot, amit még a recin kaptam feladatnak.
Hm. Talán meg kéne tanulnom mondjuk Access-t. Ha lenne telepítve. Ó, de van, csodálatos.


A keddi próba megint ráébresztett, milyen kib fontos a bemelegítés. Akár a mozgásos is jó lenne, de a lelki sem ártana. Nem jó élmény szituációban hallani először magamat aznap, pláne olyankor, amikor még keresem a karakteremet.
A mozgásos darab előtt legalább mindenki tudta, h be kell melegíteni, és szántak erre időt.
--
Aztán ott van az, hogy végig kell gondolnom még a darabot, és rögzítenem a szöveget sokszor.
No igen. igen.

Profizmus

Akkor most tisztázom, hogy mit értek profizmus alatt. És, hogy miért tartom szükségesnek olykor.
Profizmus az, amikor valamit nem (csak) a magam kedvéért teszek, hanem másoknak (illetve a világnak, mint olyannak) akarok nyújtani egy megfelelően jó teljesítményt/szolgáltatást/terméket.
Ha elsősorban magamnak "játszom", és nem szempont a többi ember, akkor vagyok amatőr. Ez mindenre vonatkoztatható - akár még a blogírásra is, bár ebben a kontextusban nem szoktam érteni, mert minek.
Amennyiben valamilyen okból a tevékenységnél fontos lesz a külső szemlélő, akkor szükségesnek tartom a "profi" megközelítését a tevékenységnek - ez a saját örömünkre zenélésen túlmutató követelményeket állít elénk. Kezdve a trivialitásoktól, h nem akkor próbálunk és addig, amíg kedvünk van, hanem addig, ameddig nem elég jó a darab, egészen odáig, hogy figyelembe vesszük az erőforrásainkat (fizikailag, anyagilag, lelkileg) és optimalizálunk.
Ha ez nincs meg, akkor ne próbáljanak arról meggyőzni, hogy mondjuk a számomra készül a produkció. Nem, addig maguknak készítik, és esetleges véletlenszerű mellékhatás, hogy nekem is jut belőle valami. Lásd amatőr előadások. Ezekre úgy megy az ember, hogy tudja, nem a néző az elsődleges.
Nyilván a tevékenységet részekre lehet bontani - mi az, amit a többieknek teszünk elsősorban, mi az amit igazából magunknak. Egy MTT-s farsangi előadáson általában a helyszín biztosítása az első (profi) kategória kell, hogy legyen, a második viszont már a szervező ítéletén múlik - azt akarja-e , hogy a nézők élvezzék, vagy ezt a fellépőre bízza (ilyenkor mg a fellépő is elgondolkodhat, h a maga örömét próbálja e megosztani, vagy elsősorban élvezhető (profi) akar lenni.)

Remélem, érthető a fentiekből, miért idegesít, amikor valaki a profizmust kerülendőnek, szükséges/felesleges rossznak tartja. Az ilyen ember csak olyan részfeladatot vállaljon, amihez nem kell a többiekre kiterjesztett felelősségvállalás.

Asszem a profizmus tulajdonképpen a tevékenységért vállalt felelősség.

ez az emtétés szervezős kommentfolyam rekord a blogomon - soha semmihez nem szóltak még itt hozá ennyien ^^

amúgy hasznosítani kéne az agyvihart, mert különben sok értelme nincs. Még mindig él az ajánlatom arra, h segítek egy általános felmérésben és ajánlás elkészítésben. Most, h nem szervezek semmit (mttben), nem is baj, h nem látom a lehangoló valóságot.
szeretnék rendezvényéletutat tervezni, folyamatábrákat és ilyesmiket :D
és nem szeretnék hamis embereket hallgatni farsangon, illetve rossz verseket, meg jópofizó "humoros előadásokat. É, ha netán fellépek, akkor elvárom a szervezőktől, h szóljanak, amikor bármelyik kategóriába beleesem. Például.
meg szeretném azt látni a LEPen, h nem csak mi vagyunk ott, sőt, sok az ismeretlen ember. Hogy a fanyalgóknak is jut nekik megfelelően elitista program, de a gyerekeket is le lehet adni, mert jól fognak szórakozni.
KÖMTre nem érek rá, de az lett volna az elvárásom, h egyrészt legyen belemélyülős-önkifejező tevékenység hosszan, a maradék időben meg szabadfogású szabadidő, (és a farsangi előadásokra vonatkozó kitételeim ide is érvényesek). Tavaly majdnem jó volt, a kötelező előadás nem kellett volna (minek az író rendnek?), szabadidős izék vagy legyenek, vagy ne, de középút nem jó (épp hogy működés határán vergődő program, mert nincs rendes helyszíne, így gyakran kevés az ember, meg szétesett).
Asszem, amikor jó volt a kömt, akkor azért, mert egyfajta erős program volt, a többi meg amolyan egyéb izé volt, ami helyett lehetett beszélgetni, rpg-zni és bulizni.

Helovínnel kapcs. csak annyi az igényem, h legyen hangulatos zene, aminek köze nincs a tábori buliban hallhatóakhoz, legyenek beöltözött emberek, legyen csendesebb és bulizósabb helyiség is. Program nekem nem kell, inkább házibuli fíling. Hozott piák, kaják, esetleg a belépőből gyártott szendvicsek.

mivanmég? a tavaszi tali akármi is, legyen költséghatékony, legyenek ott barátaim, a többit megoldom.

a tábor meg hosszabb téma, engem már a legelsőben is zavart, h nem segítek a szervezésben, szal nem vagyok megfelelő mezeitáborozó szempontú. Ja, semmiképp ne legyen érezhető a szándékos kiegyenlítés a csapatok között. Legalábbis ne vegye észre a mezei user, h a csapatával kevésbé hatékony, mint lehetne.
így hirtelen.

hullajó

álmomban betévedtem egy forgatásra vagy live-ra, ahol oszló hullákkal (illetve jól sminkelt NPC-kel) volt tele az út menti őszi avar, miközben kerestük a buszt, ami hazavisz a világ végéről.
volt előadásunk is Komával és Nyuszival, ahol nem emlékeztem a szövegre, gyönyörűen kkifestettem magam, de abban sem voltam biztos, mi a jelmezem - és ötlet szinten agyaltam, mit is fogok csinálni a színpadon. Haladás, most már nem pánik a szöveg és szitunemtudás, hanem megoldandó feladat.

Közben eltelt a hétvége, a bemutató - még izomlázam van valamennyi, és örömöm, h ma este nincs próba. Még munkám is volt reggel, de egy ideje megint semmi, és megint nyomaszt.
Ma este meg kell tanulnom a kopaszénekesnő szövegét, annyira, h nagyon. A tegnapi próbát én nem neveztem volna katasztrofálisnak, egyszerűen egy első lejárásnak, hisz egyik szereposztás se volt még végig az egész darabon. Kifejezetten érdekes dolgokra jöttem ár a jelenetben, miről is szól ez a darab... jelenlegi verziójában.

Aztán kilátogattunk a Peremre, játszottunk farkasost, láttunk Batmanes játékot, és emberi időben aludtam.

Emtété

Gandalf felvetésén kezdtem el elmélkedni tegnap este Inszéjnnel, (ill. inkább itt jutott eszembe, h hozzá kapcsolja az elmélkedést, mmint itt a blogon), de persze az ilyesmi sosem egyszerű állításra bontható le. Talán még a kérdésfelvetés sem. Volt szó különféle drogokról, úgy mint az emtété ragasztó, a színészet lsd, (és a munkaalkoholizálst ne is említsük), volt szó banalitásról, burokról, társaságosdi játszásról, cégesdiről és cégekről, emberi hülyeségekről és lelkesedésről.

Most, másfél évnyi idő után a Cégnél, illetve két évvel a hátam mögött a Társulatban van összehasonlítási alapom.  Máshol is elbaszottan működnek azok a dolgok, amikre nem a megfelelő személy van, nem a megfelelő energiaráfordítás, estébé. És nem kevésbé húsbavágó problémákat okoznak ezek a dolgok, mint az mttben.
Ja, azért fontos a témafelvetés, mert tétje van az emtété hatásának. Nem a szimpla résztvevőkre nézve, hanem a szervezők számára. Vannak, akik ezt realizálják, és hagyják az egészet a francba, vannak, akik nem hagyják.
Nyilván "felnőnek" emberek - tehát fontosabb lesz számukra más: család, hivatás, megélhetés, egyéb hobbik.Meg vannak azok, akik számára nincs más; nincs olyan tevékenység, ami lefoglalná őket hivatásként, nincs meg bennük igény arra, hogy hobbit feláldozva építsenek karriert, kertes házat kutyákkal, és nem mennek át másik, hasonló jellegű társaságba. Na, ők maradnak szervezni.
Ez nem értékítélet, félre ne értsétek, egyik irányba sem.

Ezeknek a "felnőtt" szervezőknek (akik komolyan veszik, és nem egészen hobbiként viszonyulnak hozzá), illetve magának az emtétének (méretéből, és elvállalt rendezvényeiből, tevékenységeiből fakadóan) elvárása a "profi" hozzáállás. Ezt lehet letagadni, de ettől még tény.

És itt van a tétje az egésznek. Ha itt sérül valami, annak hatása van az emberekre, legalább akkora, mint egy cégnél. Nem pénzbeli, (bár, ha önkéntes járulékos költségeket veszünk, akkor szélső esetben ilyen is lehet), inkább lelki, szellemi. Ugyanúgy elfáradnak és kimerülnek az emberek. Ugyanúgy stresszelnek, konfrontálódnak, intrikálnak, mint bárhol máshol  - de itt a barátaikkal, barátaik miatt. És ez növeli a tétet.  Egy cégnél munkatársak vannak, közülük egy-kettő közelebbi ismerős, ezért kevésbé fáj az esetlegesen balfasz, és ostoba főnök, de egy alapvetően szimpátiára, kölcsönös emberi érdeklődésre alapuló társaságnál...
Értitek, ugye?

Konklúzió: vagy valóban komolyan veszi magát az emtété, és nem veszi fel a varashloshueveghet, vagy egy idő után elmenekülnek a szervezett részből azok, akiknek időben feltűnik, h kell, és kiégnek azok, akik meg nem veszik ezt észre. Így vagy úgy, eltűnik a szervezői réteg, és vagy a lelkes újak valamit kisebb méretben folytatnak, vagy teljesen szétbomlik baráti társaságokra. (:lángbetűkkel jósol: )
Nem mintha ez akkora baj lenne, leszámítva azt a pár áldozatot, akik ilyen-olyan okok miatt folytatják a szélmalomharcot.

Azért én szeretném, ha a tevékenységet komolyan vennék az illetékesek, míg magukat nem.

uff

omg, működő webcam van a notebookomon a Cégnél. Ijesztően nézek ki. Holnap bemeyek az egyetemre, és elkérem az igazolást, és akkor Igggazzy Dolgozó leszek a Cégnél. Illetve Alkalmazott. Watevör.

Előadás

Szombat este, fél8tól a Textilmúzeumban bemutatónk lesz, amire szeretettel várok mindenkit.
Isten ingyér' teremtette a világot
XXI. századi moralitás

Mozgásszínház, árnyjáték, ilyesmi. Szerintem jó lesz.
Ja, és ingyenes.


Nagyobb térképre váltás

Voltaképp ijesztő, h most nincs feladatom. Időnként szólok róla, akkor kapok újabb 5 perces melót, ami után megint várok inkább, mert már ezt is úgy kaparta össze, h legyen mit csinálnom.

Az ég dühítően napos - innen az irodából minden szürke, a tető és az ég is. Ha esne, már jobb lenne bent lenni. pedig ősz van. Nagyon jól.

A próbákról meg kijelenthetem, h sehol nincsenek feszültségi szintben a tavalyihoz képest. Inszéjnek még új a dolog, vagy nemtom, de rendszerint aggódik a túlterheltségem miatt - pedig... jelenleg inkább fárasztó, amit csinálok, nem megterhelő. Mármint nem kell túl sokat agyalni rajta.
Érdekes figyelni a viszonyokat, meg miniharcokat és sérelmeket, még úgy is, h részese vagyok.

ehh, nincs agyam az íráshoz, pedig még volt valami, demár elszállt. Valami a színészettel kapcsolatban, de nem tudom mi. Olyan jellegű bölcselet, mint a merjünk hülyék lenni - de engem idegesítenek a hülyék, hát persze, h nem szeretek az lenni. És tovább, ezen a vonalon.
Meg, h kéne valamit alkotni, nem mások gondolatait kifejezni végre. Nem mások gondolataiba beleilleszteni a sajátomat. Itt ez az évad, lesz rá lehetőségem.

asszem a legemlékezetes álom-pilanat az volt, amikor szozs jelent meg telepiercingelt fejjel. Három tüske a felső ajkán, rengeteg a szemöldökében, orrnyergében, arcában, mi meg nem is kérdeztünk rá, mert ez ugyan kissé furcsa, de...

próbahegyek, aludni kéne. esőben jobb lenne dolgozni. de csak kint. próbálni nem lenne jobb. fekete körmöket akarok most.

jel

élek, fáradtan és álmosan ugyan, de megvagyok. időm eltűnt, kezd idegesíteni, h nem tudok reménykedni már a jövőhétben, vagy az előadás utánban sem - de kéne leállni nyugisabb tengerekre, vagy csak éreztetni velünk, hogy miért is ez az egész.
Nekem nem szeretetre van elsősorban szükségem Tanárúrtól, hanem arra, hogy megtalálja a motivációkat, hogy megmutassa őket, h miért ezt miért így miért itt. Meg, h lehetőséget adjona segítségre úgy is, h mindenki kib fáradt. Úgy persze, h nehezebben ugranak az emberek, ha azt tapasztalják, h úgysem jó a próbálkozás.
És kurva nehéz áramlattal szemben úszni. Nna.

Merőben új érzés nem a pultban ülni. Még mindig reflexszerűen mosolygok az elhaladókra (kilátok az ajtón), viszont végre senki nem szólhat be azért, mert elmerülök a munkában (munkának látszó tevékenységben).
Volt főnököm javaslatának megfelelően ma reggel megkérdeztem a kollégát, miben tudok segíteni, amíg nincs munka, illetve most küépdtem jelenlegi főnököknek is mélt, h vágjanak hozzám munkát (akár távollétükben is ^^). Tudom, látszat.
közben jegyzetelgetek rouent, kéne a királylányosat is. 20 perc múlva próbára indulok.

Szóval új hely. Már kérnem kellett feladatot, mert nem nagyon van még a Főnök hiányában. De egyelőre az sincs, így netezek, tanulgatok excelles izéket, meg mesét tervezek. Majd kiderül, mennyire leszek elhavazva, jelenleg egyáltalán nem.

A hétvége roppant sűrű volt, meséltem királylányosat Szozsinak, bemeséltem Rouenbe GP-t, és folytattam Rouent a népeknek, Angwen mesélt nekem sajátot, emellett főztem levest, voltam beszédtechnikán, kiválogattuk fotózáshoz a ruhaszetteket, aztán nem mentünk fotózni, inkább a játék és a kaja.

Még mindig nem ártana készülni mesélésekre, nem mindig úszom meg ilyen könnyen. Viszont Inszéjn tökéletes mesélősegéd, rendkívüli kreativitással tud mesét kitalálni, szóval bármikor ajánlom keretjáték-teambe, meg hasonló helyekbe ^^ (juteszembe, jó lenne táborban végre csinálni valami összeszedettet, nem úgy, mint idén, meg szeretnék én sokmindent, csak egyelőre semmi időm nincsen.)

ősz van, ősz van.

azt tudjátok-e, hogy mi a vers balra. (ó igen, pozőrnek lenni jó.)
--
ma az utolsó nap a recin, de semmiben sem különbözik az eddigiektől. oké, ma már koncepció, h nem osztottam szét a tértiket, hátha Répácskának eszébe jut végre - nem jutott -, és Angyal is aktívan lelkesít, h mennyire jobb lesz az új helyemen.
--
NEM vagyok másnapos, csak a szokásos diszorientáltság, amit szeptember végéig nem fogok kiheverni.
tegnap jól elbúcsúztattuk Angwent, vasárnap még mesélek neki, meg ő is nekem... mondjuk még nem látom át, a hétvégi mesélés dömpinget, de kitalálom, kinek, mit... kell ez.
--
haaazaaaa. aztán a textilbe, éljen. éljen.

nem lesz, pedig úgy akartam

nem lesz vér a fűben

az időszervezés, összeszedés, és ilyesmi. az nehéz. mert napközben álmos vagyok, és a minimumot vagyok csak képes. majd egyszer lesz nem így, de most, de most.

Hatásokat és élményeket gyűjtök, vagy keresek, raktározok és igyekszek besorolni a megfelelő címke alá mindent.
A próba utáni estét például. Egy layeren futott fölötte a tavalyi év pár szelete, az Odafönt, hogy ugyan végül nem szerettem, mégis fontos hely volt az életemben is. Jó volt egyedül lakni. Néha szükséges ez a fajta csendesség - csak aztán ki kell belőle váltani a kommunikációra, a többi emberre is.
Azok a megfoghatatlan izék, amik kamaszkorom óta meseként és tündérként és lebegő másikvilágként manifesztálódnak a B síkon, rávetítve a Dunára, a partra, az égre meg a levegőre, most is megfoghatatlanok, de azt hiszem, egy kicsit többet tudok belőlük. Nem eleget. Soha nem eleget. Kicsit megosztás, kicsit megélés, kicsit megfogalmazás.
--
Nehéz megformált karakterben átélni az "emberek hülyék" dolgot, mert, aki közel van, az nem úgy hülye. Attól iszonyodhatok, félhetek, lenézhetem, gyűlölhetem, de soha nem adom fel azt, hogy megértsem. Meg akarjam érteni. Nem akarom feladni.
Lineáris megfogalmazásban a visszautaló javításokat. ().
--
Hiányoznak emberek. Most, hogy nincsenek jelen folyamatosan, megint erőt kell kifejteni. Ettől meg elszoktam.
--
De végre sokat lesz sötét, és sok idő lesz a sötétben.

az ősznek is van egy jellegzetes illat és színkombinációja, aminek a megjelenésétől egyértelműen ősz van. Ma már eltéveszthetetlen volt reggel a hűvös kezdés, a lebarnult fa az udvaron, meg az, hogy, bár nem suliba megyek, akár mehetnék is, annyi energiával töltődik meg ilyenkor a levegő. Mintha az elfáradó természet átadná az életerejét. Vagy valami hasonlóan pátoszos izé.

Tegnap jöttek emberek, és elvitték a Dolgokat - többek között a netet is, szal egyelőre csak munkából látom a hálót. Mondjuk engem ez nem is zavar, hiszen hétköznap reggel és este vagyok otthon, lévén (majdnem) minden hétköznap este próba.

Hétvégén kipróbáltam számítógépes játékokat, hamár szabad (hamár lediplomáztam), de siralmas eredménnyel. Nekem ritkán terveznek játékot - vagy megnőttek az igényeim. Pl. belenéztem a San Andreasba, de a biciklin egyensúlyózás elvette a maradék kedvemet is. Aztán a Sims2-be - itt legalább lehetett öltöztetni, de egyrészt kevés opció volt, másrészt házat berendezni már nem volt kedvem, és több karakter életét sem belevinni a banalitásba. A Spellforce-ot ott untam meg végleg, amikor neki kellett állni fát gyűjteni és házat építeni - akkor legyen stratégia, és ne kelljen bénázni a nézetekkel és a haladással. És ne higgyem azt, h rpg.
A Gothic 3on meg össznépileg röhögtünk, e,mrt egyrészt nem bírta Inszéjn gépe rendesen, másrészt az elejtett kardot csata közben megtalálni, majd előkapni a hátizsákból móka és kacagás. És amikor egy farkas legyőzi hősünket, az is.

úgy tűnik, megyek mégis beszédre, adok neki megint egy esélyt, hátha. Kell tudni szabadulni a formától, h attól tartok, annak tűnik, mintha meghatott volna a dorgálás - pedig az csak ellene szokott hatni. Hát most nem. Azért döntöttem így, mert befolyásolható izé vagyok, és van időm mégis, és már nem látom olyan vészesnek pénzügyileg az őszt, mint lehetne, és nem akarom, h kijöjjek a gyakorlatból, és mások meg benne maradjanak.

A fehér asztallal az a baj, h hamar meglátszik rajta a por. Ellenben még alig van rajta szemét.

Beköltözött a Kisszoba Lakója, mostmár nem irigylem a zsobájáért, bár az még mindig nagyon jó. Falra kellenek képek,meg az életem szemetei, és akkor jó lesz.
Még mindig nem érzem át, a lediplomázottság örömét és felszabadultságát, de az legalább jó, h szabadidőmben nem kell kötelezően ráállítanom az agyamat a feladatra. Végre elcseszhetem bűntudat nélkül a szabadidőt, körömlakkozhatok, miközben betölt a következő fejezet. Jihhá.

Tegnapi próbától izomlázam van a karomban, jó lesz ez, minden napi próba úgy jó, ha részt is veszek benne. Mondjuk asszem némi határozottságot kellene szereznem, mert... mert. Mert asszertivitás nélkül nem hallanak meg.
Enni kéne lassan, meg menni, szal tsá.

És jó lájvot a lájvozóknak :szipp:

Szomorú vagyok egy kicsit. Szozsit nem vették fel hozzánk végül - bár érthető, mert szerintem túlképzett lenne ^^ Azért jó lett volna közösen ebédelni meg ilyenek.

Volt tegnap próba is, és ma is lesz, és minden este, és azért jó lenne, ha végül mégiscsak szerepem is lenne benne, mert az azért segyt a gyakorlásban, meg fejlődésben, míg az ülés és bambulás nem. Bár, ha lámpásos leszek, akkor nem fogok bejárni minden próbára, majd csak onnantól, ha van fény.

A jövő héten még itt vagyok a recin, utána megyek hátra az IT szobába - no, ez vicces lesz, most belestem, ügyes asztalelhelyezés kell, de olyan néma csend volt, hogy döbbenet.

A héten el kell intéznem még a nyelvvizsgabemutatást és igazolásszerzést az oklevélről, aztán háváj.

Néha ingerem támad panaszkodni a buta kolléganőmről, aki állandóan telefonál, és valami hihetetlen módon pergeti le magáról a feladatokat, de ez gáz lenne, nem? És úgyis egy hét és itthagyom őket. Lichit sajnálom, de ímélezni lehet, és ebédelni is ^^

az meg persze rossz, h lájvra sem tudunk menni.

ellenben közölném, h amikor épp nem próbálok, olyankor elérhető vagyok esténként, munka után ha netán játszani/mesélni kéne. Meg Turambart próbálni.

amúgy, meg.

átengedtek. nem érzem tőle jól magam.

dühös poszt

csak lennék már túl a diplomaosztón vagy védésen vagy akármin.
mert persze a konzulensem tegnap írta a választ, és bírálatot, hogy mit hiányol, és azok nagyrészt szerintem benne vannak. Az egyik kérdéséről egy szó nem esett eddig, és nagy meló összeírni és kikeresni, és a többinél is örültem volna, ha korábban tudom. Vháhh. Csak adják meg oszt csá.

hiszti hiszti hátán. társulatnyitó meg fejlerobbanós volt, de persze minek vesszük magunkra, minek, kiépül a paranoia, már a hátsó gondolatot keressük és találjuk, és ez kra nem jó. Honnan szerezzek erőt, és célt és távlatot, ha nem innen? Persze ténszerűen szánsájn és hepinessz, ofkórz. Rengetegsok előadás - csak ne hívta volna fel rá a figyelmet, h ez denehéz, demennyire fel kell rá készülni, mennyire jó kondícióban kell lenni, mert belebetegszünk, és az nem jó. Nem ám az a fíling, h baromi nehéz, de pont ez a jó, és mekkora lehetőség és estébé, hanem baromi nehéz és beledöglesz.
Meg a további csesztetésként felvezetett a maradékhármat is ajánlom vizsgára. Ez is milyen jó volna, ha nem csesztetés lenne, hanem jó hír, hogy szerinte is meg tudjuk csinálni. De így előjött az összes félelmem, h mi változott a nyár alatt, ha a múltkor nem érzett rá engem alkalmasnak, akkor mitől gondolta mégis úgy, hogy most igen. És amúgy is, miért nem egyből?
Mi az olyan meglepő abban, h valakineél előfordul h 3000 forint havonta nem fér bele? Mert inkább eszik hónap végén is, mint hogy olyan gyakorlatokra járjon, amiket tud otthon is gyakorolni, ha muszáj?
Miért kell igazságtalannak lenni szándékosan? Nem, nem hiszem el, h nem tudja, mit beszél.

Komával durva volt cinikus véneknek érezni magunkat.
Persze, nem csakazértis fogok nekiindulni a színész kettőnek, hamár lehetőségem lesz rá, nemcsakazértis leszek lelkiismeretesen jelen, és végre már diplomamunkáznom sem kell.

Farkas meg igazán szólhatott volna a filmről. Stílusbazmeg. Még, ha nem érek rá, akkor is.

de már nem vagyok igazán dühös. inkább csak félek a szerdától, félek ettől a félévtől.

ja, közben lelépett a bázisról tünc is, átrendeztük a szobákat, már csak a konyha emlékeztet a régire, meg az erkély, és ez félelmetes.

szépeső.szépnap. elkezdte lefújni a sárga leveleket a fáról a szél az erkély alatt. itt az ősz.
--
szeretek reggel és este az irodában lenni. olyankor kevesen vannak, alig van munka, csend van és nyugalom. kár, h ezek az időpontok korán, ill. későn vannak.
--
nem egyszerű ez a védés sem, érdekelnének a bírálatok. csak épp az egyiket zárt borítékban kellett leadni, ergo nem kaptam belőle példányt, mer a bíráló az egészet lezárta. A konzulensem meg nem küldte el nekem. Ja, és nézem a neptunon, tanszékről is van egy bíráló... már nem emlékszem, h melyik tanárom volt. A jófej, vagy a kevésbé jófej? Jáj. Hm, rákerestem a jófej. Ha minden igaz, ő érdekes tanár volt :D

ja, amúgy leszedem mindjárt az álláskeresős izét onnan felülről, mert a héten visszejeleztek, h diploma utánfelvesznek, addig megbízásos leszek abban az időlyukban, amíg már diák nem, de diplomás még nem. vagyok.

reggel otthagytam a diplomatervemet a tanszéken, még nem írt vissza, h minden oké, most arra várok, aztán még szerdáig tanulás, és szerencsére reggel van az államvizsga.

tegnap volt szürreális találkozás rózsaszín dolgokkal, a twilight ezúttal nem sikerült végignézni, de nem is baj.

tudom, hogy gáz fanfictiont olvasni.
sajnos találtam olyat, aminek olvasható mind a stílusa, mind a története. a marysueizmustól meg elvonatkoztatok, úgy azért jobb. különben persze, könnyebb ismert szereplőkhöz kötni a történetet, mert akkor nem kell kialakítani az érzelmi viszonyt hozzájuk - de szerintem menne anélkül is. namindegy, van olyan élvezet, mint pattogatott kukorica kólával.

amúgy Inszéjnnel fasza roxford-szettingeket kreáltunk mardekáros házzal, fél osztály halálfaló, vagy a fél osztály apja-anyja halálfaló, a másik fele auror, a maradék meg elbújt ezért lenézzük.
de, mivel királylányosfantasy meg PerdudansRouen lesz, ezért majd máskor.

kalandjaim folytatódnak, elég pénteken leadnom legkésőbb a cuccot, viszont addig szerezzem be a bírálatot is, és egyszerre a kettőt. holnap találkozom az opponenssel, odaadom neki a dolgozatomat. péntekig újra találkoznunk kell, hogy odaadja a bírálatot, h leadhassam az egészet.
valahogy én ezt nem értem.

de, ha az védés is ilyen lazán lesz kezelve, mint amit érzékelek az eddigiekből, akkor probléma nincs.
meg amúgy is, ha leadható a dolgozat, akkor csak befjezem ezt az egyetemet vége...

és az államvizsga anyag egyelőre érdekes. már tanultam, vizsgáztam belőle, és nem egyszer hallgattam néhány tételnyi anyagot - marketingből egészen biztos, mert ezek a felsorolások kifejezetten ott vannak az aqgyamban, csak újra kell őket csomagolni.
csak vérszemet ne kapjak a hihetetlen pénteki határidőre, át ne írjam kétszer a szakdogát. nem fogom. tanulni kell.

igazából az is lehet, h nem is színészből, hanem egyetemistából oldom meg az államvizsgát... és ez furcsa.

viszont még mindig nemtom, mi van az állásommal, és szeptembertől már nem vagyok diák. rá kell kérdeznem. abban a fényben (beigazítva, három nézetben a termék feje fölé húzva), hogy felhívtam mindenféle embereket pánikolva telefonon a héten, már nem is olyan rettentő. vagy kituggya.

az, hogy tegnap végül elértem a konzulensemet, nem sokkal gyorsította meg a folyamatot. csak azzal, h már egy napja várok, várom, hogy a tearózsa... hogy megírja a javítanivalókat, hogy be tudjam fejezni, és holnap reggeli beköttetésre készen tudjam szállítani. E.

Éjszaka tegnap megnéztük a HP4et, volt Snapespotting, aztán nehezen aludtam el - mostanában ez van, államvizsgáig valószínűleg.

viszont elveben ma pihenés volt, mert alig csináltam bármit is. ömmm... megnéztünk 3 hellsing részt.

öö.. akaertam életjelet, féregépelni tudok, konzulens levelét várom (végre beszéltem vele, majd küldi), úgy tűnik lassan leadom a diplomamaunkát betördelve, címlapot kell még, meg jelölésjegyzéket, és kijavítani majd.

hirtelen elkapott a vágy, hogy színes életemből kapjatok beszámolót (ti, olvasóim, értitek), leírjam az izgi dolgokat, amik történnek velem, és úgy általában betekintést kapjatok a lelkembe.

tulajdonképpen nyugi van légkondi, köhögés, mindenkinek boldog keddet kívánok, és nem néznek ezért normálisnak, ellenben nekem jókedvem lesz tőle. És nekiállok bevégezni a diplomamunkámat. Bizony.

És Adrian kopogtat az agyamban, és Sévere kopogtat az agyamban, és Meinir is, és van olyan szereplő, aki hazaérve belenéz a tükörbe (mert már többen kérdezték tőle, hogyan bír belenézni, és ő kíváncsi lett), megnézegeti a sebeit, meg eltűnődik, barátokon, nőkön, ellenségeken, megint letörli a vért, és rájön, hogy már nem is haragszik annyira. Most már talán megbízik benne. Egy kicsit. De egyelőre eszében sincsen kimutatni. És most akkor pofont ad a legjobb barátjának is, biztos, ami biztos. És nézi magát a tükörben, mert megteheti.

Közben meg vörös lézerkardom lenne, a múltkor meg ezüst, ki érti ezt. AMúgy jaja, lehetne belőlem Sith is, és még csak nem is különösebben gonosz.

A kacagós és a félős pánik között hullámzok, most éppen nagyobbra nyitottam a szememet, és rűjöttem, mennyire feleslegesen akartam én megkonsdtruálni ezt az izét, mert kész dolgokat rakhattam volna bele, de nem, nekem bénán, de meg kellett csinálnom. És most már nincs visszaút, ki kell magyaráznom a maradék héten, hogy miért.

Namost, akkor kezdem is a folytatást.

Még az egy hét alatt vizsgaanyagot megtanulás lesz vicces.

Kínomban már nevetek.

Ne nézze meg hozzáértő a műszaki rajzot. Vagy, ha megnézi tekintsen el tőle. Én ilyet soha többet.

Darabjegyzék kell - kellenek az anyagok és a hasraütésnyi tömegek.

Még egy rajz.

Még egy ábra.

Még egy rajz.

Meg egy táblakép.

És aztán összerakni az egészet.

még egy hetem már nincs.

e?
"A csapatuk erősebb, a pályázatuk összeszedettebb és az ötleteik jobbak voltak. " Ez így biztos , hogy mindenben jobb volt a másik csapat? o.O Az ötleteket kifejezetten kikérem magamnak - hiszen majdnem ugyanaz volt mindkét csapatnál. Az egyéni ízlés kérdése, hogy Fq-t, Szozsit, Hannát és engem együtt gyengébb csapatnak ítélni, mint Ádámot és Cueddot, (mer ugye Nido ugyanaz) - az ugyan szomorú, h négyen nem érünk annyit :D.
A pályázat összeszedettsége oké, tekintve az elkészülése körüli dolgokat.
Az ötletek ilyen egyértelmű összevetését meg kikérem magamnak. Szerintem az ötleteink összességében ugyanolyan jók, max a kidolgozottás, vagy megoldhatósági esély más.
Namindegy, ez csak amolyan komment a fórum helyett ide a szél jegyzetébe.

Még mielőtt egészen belevetném magamat a modellezésbe és egyebekbe, körbenézek a neten, "reggeli mellé", kiöntöm a kávémat, ami utólag kóstolva egészen finomra sikerült, és a gyorsmentésnek köszönhetően antikoltam a jegyzeteimet, ennyi. Azért, aki látta már az íróasztalomat, sejtheti, hogy mennyi minden lehetett végveszélyben. De most már azt hiszem sterilizáltam mindent.
Ki kéne váltanom a gyógyszeremet, meg .... meg... majd rendet rakok, ígérem, miután államvizsgáztam. Utána majd energiát fordítok arra, amire most nem. Ezek olyan szép ígéretek, nem?

Most listákat írok meg minden, és pipálgatom őke, nem gondoltam volna, h ez rám nézve is hatékony lehet. De az.

És ma szurkolni kell Szozsinak, h meggyőzze a főnököt meg a HRest, h ő kell ide. Meg az, hogy engem végre átvegyenek. És akkor Zen leszek, meg minden.

És blogolásról álmodtam, meg költöztetésről, és álmomban Nagymamáék lakását béreltük, ahol volt még pár szoba. Tulajdonképpen - az a lakás 4 szobája a galériákkal csodálatos mennyiségű embert bír magában tartani - na annak a végében fedeztünk fel pincejellegű szobát, és kitaláltuk, h illegális romkocsmát fogunk oda csinálni, mert minden adott volt hozzá.

van egy kisugárzásom biztos, hogy segíts nekem, mert a világ gonosz. És az emberek segítenek. Tegnap aranyos volt a doktor, ma a főnököm jófej, és nekem majdnem elég az egyensúlyhoz. Hátha arra várnak a velem való beszélgetésnél, h legyen utánam valaki. vagy valami.
Az mondjuk fura, h Inszéjn hirtelen átköltözik, mert szétbontják a szobáját hétfőn.

Jajjhát el is felejtem, álmodtam. Pl. Egy csomó emtétéssel utaztunk buszon, és megálltunk egy faluban, és Ankalimon elmondta, hogy ugye milyen érdekes, tünde-díszítésű katolikus szenteltvíztartó egy buddhista templomban. Aztán aláírtunk egy követ, és Ankalimon igazi neve Adorján.
Egy másik részében pedig AralPeti nagybőgőzött egy southern zenekarban :D mik ki nem derülnek...

nézzük: allergiás vagyok valamennyire majdnem mindenre, inkább porra meg penészre, meg kutyára meg... öizé, lusta vagyok előkaparni a listát. Pl. Drazséra is, de csak kicsit.

Felírtak köptetőt, meg gégészt, h nézzen meg, hátha kiderül, h mi is a bajom. Két órát tartott nagyjából az egész. Már nem viszket az alkarom.

Viszont nem tudtam menni próbára, ráadásul álmos vagyok a dolgozatíráshoz is :P

Na, tegnap végül nem mentem el Momót meglepni, tehát innen kívánok neki Boldog Születésnapot. Ez a diplomaírás, hejj... kihasználom a ráérő-időt itt, gyűjtök még, hátha.
...szeretnék egy kertet, de mindez csak álom...
A net persze szakadozik, miért ne tenné, elvégre nem létfontosság. De az eső jó (igen, muszáj ezt újra és újra leírnom). Iskolakezdési hangulatom van, bár jó eséllyel nem fogok már iskolát kezdeni, max tanfolyamot és kurzust, ha úgy adódik időm és pénzem.
Például a szombat este Vid által megemlített hastáncizé is érdekelne, csak jelenleg egyik feltétel sem teljesül. Meg szerintem azért jobban érdekelne mondjuk a flamenco. Vagy a random modern tánc. Amúgymeg, persze, ez mind elméleti kérdés.
--
az meg vicces ahogy... bizonyos emberek bizonyos dolgokat elintéznek bizonyos hátak mögött. Nem, igazából nem baj, az meg jó, hogy el is mondták nekem - ahogyazonnal megjegyeztem, nem tudom, h mit is kéne éreznem. Ezen mondjuk X hisztizne. Ebből is látszik, h nem vagyok azonos a karaktereimmel - na, ez a kérdés is csak a megfelelő emberekben bír felmerülni...

A cégen belül szakadozik a háló, az emberek mászkálnak a kv és az asztaluk között, amíg nem tudnak dolgozni, vicces.

Reloaded

A Bázis:

Negyedik emelet lifttel, a Feneketlen tóval szemben, jó tömegközlekedés, szép környék.
az elrendezés itten-e:

A nagyobbik szoba paraméterei:
ár: 40e + rezsi negyede (merhogy négyen leszünk, és akkor még olcsóbb is :D).
nagy szoba, bár nemtom a méreteit. Szeptembertől lesz szabad, ha minden igaz. Az ablak az utcára néz, zöld, fák, 11. ker meg minden.

A szomszéd macskás néni még egyszer nem panaszkodott, néha éjszaka hallok tőle rádiót.

Az ideális pályázó vagy geek/mtt-s vagy az lesz ;)

még mindig aktuális, helyben mesélő is kapható, meg emtétés geek is ;)

--
amúgy szeretem a diplomamunkát. mert az nekem jó. és érdekes. és bár ne kéne mellette mást csinálnom, bár ne erre kéne fordítanom a szabadidőm.

és tudom, ősztől tanulok franciául, írok, olvasok, zenélek, játszom, és emtétében szervezek, mert perverz állat vagyok.

csendben kattog az ebm, és meglepődtem rejta, hogy mennyire jól esik, pedig logikusan gondolkodva nem egy kellemes zene. Most mégis. Talán ezért mert meglepő, hogy dallamos. Vagy nemtom. Vagy csak szimplán megy solidedge mellé.

tisztességesen megküzdök ezért a diplomáért, én úgy érzem. Ha kivehetném mondjuk a jövő hetet szünetnek... vagy csak a pénteket... hm. Megkérdem, tényleg. Ez az egész napos írás egészen alkalmazható.

Tegnap jó volt geekek közé menni szocializálódni, Pirosember pont akkor hívta Inszéjnt, miután megjegyeztem, h lassan becsavarodom emberek nélkül. Aztán ültem ott, és vigyorogtam, h jé, beszélgetek, jé, ez vicces. Azért büszke vagyok magamra - időjárás helyett általános klubot tervezni a kínos csend elmulasztása végett, nos, az kellően geek.

Előkerült HamvasBéla a beszédtémák közé, talán életem első beszélgetése, ahol erről szó volt, tekintve a téma ... öööö... erős bölcsészfilozófus hangulatát.

Felhők jók, maradjanak.

letelt a 10 perc szünet, vissza a mosogatásból a munkába.

most épp jó az idő, felhős-sötét ég, és, ha képes lennék takarítani és rendet tartani, akkor jó lenne egy macska állandóra, de nem vagyok rá képes.

valami szomorú zenei összeállítást hallgatok, kellemes háttérzene.

az ultragyorsan megszáradó körömlakk kb ugyanolyan gyorsan le is kopik.

várok a fontokra.

Izgalmak vannak, esők vannak, ilyenek.

Például mostmár szeretném biztosra tudni a cégen belüli állást, ugyebár. Feladatot már kaptam, jól is állok vele. Megtaláltuk a recepciós gyakornoki állást a műiszen, Szozsit jelentkeztettem rá, mert milyen lenne már egy helyen dolgozni. Vicces, úgyhogy drukk van.

Nem nyertük meg a kömt pályázatot. Jó lett volna végre szervezni valamit, meg alkotni normálisan, hogy kiegyensúlyozzam a tábort magamban - saját ötletek és megvalósítási metódusok alapján dolgozni pl. -, de nem baj, mert így tudok másra koncentrálni ősszel. Furcsa, nagyon hasonlít egymásra a két pályázat, szerintem az ötletek nagy része ugyanazon alapul, csak annyira más, amennyire a szervezők személyisége. Nyilván nekem a mienk szimpatikus, a vezetőségnek meg a másik. Mert másban igazából nem különbözik. (Logisztikus ugyanaz kapásból :D)
Mondjuk a Gálaestet még így sem kéne erőltetni, de szerencsére semmi sem kötelező program - mintha persze képes lennék megállni színpadi bénázás nélkül.

--
muhaha. megyek munkaebédre. zseniális.

elvagyok.

még mindig tábor

nagyon furcsa ez az egész, miért pörgök még ezen ennyire. Jó, oké, nyilván az zavar, hogy energiát raktam bele, nem is keveset, és mégsem lett olyan eredménye, ami ezt ellensúlyozná.
Az okait tudom, részben vagy egészben, de azt nem tudom hova rakni, hogy nekem mégis mekkora a szerepem benne. Már persze, azon kívül, hogy én csináltam, enyém a felelősség. De mégis, ezt nem érzem igazságosnak.
Adott dolgokkal indultam neki a tábornak: kevés idővel, kevés energiával, kevés lelkesedéssel. Diplomamunkát csináltam, immár aktívabban, mint tavaly, társulatban játszottam, ami miatt nem értem rá a találkozókra, és ezek mellett még teljesen feleslegesnek éreztem magamat a 30 ember között, akik közül sokan nem érezték ezt, és jelentősen rontották a részvételi kedvemet - privátban a legtöbb embert kedvelem, de olyan szinten képtelenek rövidre fogni magukat, h semmi kedvem nem volt energiát rakni abba, h átvágjam magam szórengeten.
De persze lelkesíthettem volna magamat, plusz energiákat rakhattam volna bele, hogy csakazértis hallassam én is a hangomat, hogy csakazértis csináljam a feltételezett dolgomat, és beoszthattam volna a magam idejét.

Nem az a baj, hogy ez így sikerült. Az a baj, amikor az jön le, hogy ennél nem is tudnék jobbat.
--
Az ijesztő meg az, hogy szeretném megint szervezni-tervezni, nem ám feladnám végre. Pedig jó lenne. Középszerű nem akarok lenni.

áhh, jól éreztem a táborban, tényleg szarul csináltam a fő feladatomat. mmint a rendvezetést. azért jó, hogy közben valahogy sikerült elhinnem, van és volt értelme, mert rosszabbul éreztem volna magamat.
azért volt pár olyan pillanat, amikor legszívesebben hazamentem volna, miután a többi rendvez lelkendezését végighallgattam, hogy mennyire üügyes és imádnivaló mindenki, és hogy élvezik. Mindenki egy nagy boldog csalás, én vagyok csak a béna idegen.
nem, addig nem értem el a minimum teljesítményt sem, amíg a számomra mérvadó véleményű emberek mindegyike nincs megelégedve. és ez általában így van.

oké. volt, akiért megérte.sőt, mindenkinek volt olyan pillanata, amiért megérte.

bár értenék ahhoz, amit élvezek csinálni :S

Szóval a történet.

Az volt, hogy 3ra mentem a Gyárba, próbálni végre. Inszéjn áthozta a nyomtatót, így lett kottám is. Szombat, nyári dögmeleg. Rettentő. A Gyár rettentő világosban, undorítóan mocskos takarítás nélkül. Viszont Szőke meg Doboslány arcok, meg a többiek is szimpatikusak. Én nyilván zavarban voltam, meg csendben, hegedültem, amit megdicsértek, ami jólesett, aztán elindultunk végre a fesztivál felé.

Ott viccesen hörögtek az együttesek, megettek a szúnyogok, mi meg tisztességtelenül fikáztunk mindent, persze a hely maga tetszett. Egykor sorra kerültünk, álltamkomoly arccal a színpad elején, néha hegedültem, néha eltévedtem a kottában, de nem is hallottam magamat, úgyhogy különösebben nem aggódtam. Mint később kiderült, a hegedű hallatszott. De állítólag jó volt. Hehh.
lehet, h fogok ott játszani többet is.

Most meg kéne mennem állásinterjúra (update: lemondtam, mert jövő hétfőtől kerestek embert),indulok is nemsokára, bár szinte biztos, h maradok itt egy másik pozícióban. Rendszerező, technokrata agyamnak tetszeni fog. Ha nem terhelnek túl, akkor jó lesz. A héten kapok már "próbafeladatot", meg még két főnök visszajelzése szükséges, de a közvetlen főnöknek tetszik az ötlet :D

Valószínűleg elmesélném a tegnapot, ha nem lenne ilyen kib meleg, és nem lennék álmos.

Zene

Majd fogok én is összerakni ilyet, de most ezt találtam és hallgatom.

Angwen lelépett, a hajam, fekete, holnap koncert és aludni kellene lassan már.

...
szívesen énekelnék ilyesmiket megint.

a reggel az úgy kezdődött, hogy bekapcsoltam a gépet, h elküldjem magamnak a kottákat, h kinyomtassam bent. fél óra alatt nem sikerült egy logoffolással együtt elérnem, h fel tudjam tölteni, szal jó reggel.
--
azóta volt minden már ügy, kicsit zombi vagyok a tegnapi koktélozás után - tényleg, dejó, akkor írok Angwennek az esztétika-asszírológia szakos karakteremről.

Megvolt az interjú, jó élmény volt. A közepén átváltottunk angolra, aztán vissza - szókincsem még mindig random 300 szóból áll, asszem nem ártana, ha készülnék előtte. az a múltkor segített, hogy leírtam a témából egy pár bekezdést előre, mert felhozta a lehetséges szavakat a passzív szókincsemből.
Az állás elmondásra tetszik, még egy hét legalább, mire bármi visszejelzésre esélyem lesz. Első interjú, ahol tudtam mit kérdezni.
--
tegnap tanonc hajatvágott nekem gyakorlásképpen, ugyan nem vagyok elégedett, de szerintem tíz éve soha nem voltam elégedett fodrásszal, úgyhogy ez így van rendben. Nemsokára fekete leszek.
vicces volt, h rajtam magyarázott a tanár textúrát meg freestyle belevagdosunkot.

az a jó, hogy ráébredtem, nem szabad mást csinálnom mostmár, csak a kib diplomamunkát. Fájni fog, de ne kérjetek időigényes dolgot. Egyszer-egyszer mesélhetek, bár mostanában nem látok rá igényt, meg néha elmegyek emberekkel találkozni.
--
szombaton fellépés a sturmasttal, izgi, vhol a határon túl, de nem messze, blackmetál fesztivál utolsó koncertje. Jó lesz részeg metálosok előtt?
--
megint egy állásinterjú, ezúttal hétfőn, négytől.
nyilván nem az lesz a munkatársam, aki a HRes cégtől felhívott, de ő szimpatikus volt. és egyelőre nem ijesztette el a diplomaírásom sem.

Déja Vu 2007

Majdnem azt hittem, h elrontottam a dátumot.
Kísérteties.
--
lassan a blogra is twiteket írok, de nem érdekel.
érdekes új sorrendben olvasni, keresőszó alapján a blogomat. (Mi márt? valóban ennyire egomán vagyok.)

írtam Szőkének megint, mert elvben most szombat a koncert, addig próbálni kéne, és szeretném tudni, mikor és hogyan megyünk-jövünk.

Az IE6 gáz.
Amúgy fun munkahelyen online cuccokkal képet szerkeszteni.
Kéne kaját szereznem.

Tegnap elküldtem 3 jelentkezést állásra. Számolni fogom mostantól, legyen a múlthetivel együtt négy.

asszem Hollow One vagyok manapság. Hermész Rendjébe nem vagyok elég kitartó (és nem is érdekel, talán emiatt is hollower). Esetleg még NWO vagy Void Engineer. a Technokrácia kölcsönözne nekem erőt. és a világot megmenteni mindig kell.

Bázislakó keresés

A Bázis:

két szoba is szabadul ősztől, de egy biztosan, és már augusztustól a háromból, amik mind különnyílóak.
Negyedik emelet lifttel, a Feneketlen tóval szemben, jó tömegközlekedés, szép környék.
az elrendezés itten-e:Legalább a nagyobbik szobába kéne ember, mert Inszéjnnel felesleges két ekkora szoba.

A nagyobbik szoba paraméterei:
ár: 40e + rezsi harmada.
nagy szoba, bár nemtom a méreteit. Szeptembertől lesz szabad, ha minden igaz. Az abak az utcára néz, zöld, fák, 11. ker meg minden.
Kisebb szoba:
20e+rezsi harmad. Félszoba, kinti folyosóra néző ablakkal. Innen is látszanak fák, meg zöld, és belső udvar.

A szomszéd macskás néni még egyszer nem panaszkodott, néha éjszaka hallok tőle rádiót.

Az ideális pályázó vagy geek/mtt-s vagy az lesz ;)

no, informális hirdetés E.

szerdán állásinterjú, recepcióra. kíváncsi vagyok. lehet, h addig kell angolt is gyakorolnom, illetve ... diplomamunka. írjam már meg.

Ja, és ezek szerint megyek hegedülni is, még egy próbaegyeztetésre lenne szükség.

Azért az biztató, hogy már ma felhívtak fejvadászék - asszem ez az az állás, ahova angoul írtam a motivációs levelet, mert a hirdetés is angolul volt. És, mert írni még mindig tudok angolul.
...
kéne jelentkezni statisztának. kéne hozzá kép rólam.
---
diploma. sajátságosan beszűkült a gondolkodásom.

tudom-tudom, itt van a zöldbabfőzeléknek való zöldbeb, de semmi kedvem hozzá. nem volt elég a kenyér. ma kellemes punny volt, a hangszórót kell beraknom, a szíjat és a műanyaglapot felraknom, befednem a cuccot, és a vázat megcsinálni és kész. A terv része. Aztán rizsálni mindenről és egyberakni a rizsát. kereken egy hónapom van rá.

Ne engedjétek, hogy mással foglalkozzam nagyon.

Kéne ma társasozni, de itt máncskinon kívül nincs semmi.

Tompa hányungerem van pár napja. Valami nincs rendben a gyomrommal. Remélem, elmúlik. Végignézegettem a Sturmast szólamokat, írtam Szőkének, kíváncsi vagyok, ezúttal lesz-e belőle valami. Ugyanis még mindig nem beszéltünk le semmi konkrétat, pedig már tábor előttelindult a levelezés. Csak abbamaradt (én se válaszoltam, Szőke se hívott).

Még megcsinálom a plakátot, aztán már tényleg kellene foglalkoznom a diplomamunkával. Legalább annyira, h tudjam, mit kell még befejeznem.

aggódom. lehet, h tényleg allergiás vagyok? (nem röhög :amccoy: ) vár rám pár óra unalom még itt a recepcióban fél 7ig, zseniális lesz.
volt értékelésem, az egyetlen, amit negatívumként mondtak, kifogásoltam - állítólag nem veszem észre, h a többiek túlterheltek, ezért nem segítek. Que? Azt hinné az ember, először nekem szólnak ott helyben, ha véletlenül nem látom, h tudnék segíteni. A rendszeres feladatokat rendszeresen végzem én is, és nem egyszer van az az érzésem, h ha valamit nem csinálok meg, akkor arra csak sokára kerül sor, ha egyáltalán. De én még nem panaszkpodtam e miatt, ergo nyilván feltűnő dologról lehet szó, ha valaki ilyet említett. De akkor vissza az előző kérdésre, h miért nem szól? nyjájj. amúgymeg a pozíciómban mindenképpen diákot akarnak, tehát ha szeretnék, se tudnék maradni.

utálok most köhögni. nem jó.

a tábor fura volt.
volt egy 0. nap, amikor a buszúton meséltem Hannának csomót, aztán fél tábor alatt egy ládában volt. a sátorban izék hangját hallottam a fejem alatt, ezért fejjel lefele aludtam, annyira zavartak az izék. perszehogy elfelejtettünk zseblámpát vinni.

a társaság jó volt a királyi sátrak környékén, egyedül a szomszéd szoba nyomasztott - értem én a túlterheltséget, de ezt lehetett volna kulturáltan is közölni. És én se kértem kopogást attól, aki a sátrak közé tévedt. meg amúgy is, a területfoglalósdi emtété táborban kb olyan gáz, mint az elől hagyott, romlandó csoki utáni nyavajgás.

majd máskor folytatom. vagy nem.

nyjajj.

kéne nekem állás szeptembertől.
van kb két év tapasztalatom irodai asszisztencia-recepció témakörben, meg lesz egy műszaki (ipari termék- és formatervező) diplomám, középfokú angol nyelvvizsgám. szerintem nagyszerű kreatív munkatárs lennék, okos, humoros, alkalmozkodóképes meg ilyesmi. Van esztétikai érzékem vizuálisan is, meg jó hangom, meg határozott kiállásom, ha szükség van rá. Szervezői készségem is. És nem szeretek unatkozni.
ha netán valakinek van híre ilyesmiről, vagy rám van szüksége a cégébe, akkor nyugodtan jelezze :muhaha:

ja, meg kéne lakótárs is a Bázisra, mert Vashölgy lelép már most, Tünc meg szeptembertől, és van még minimum egy, de inkább két szoba (ha lesz állásom rendesen, akkor lehet, h csak egy szoba, de jelen helyzetben.). A hely jó, mi jók vagyunk, geekek vagy emtétések előnyben, két emtétés geek mellé kéne ember. Ezt lehetőség szerint a baráti hálózatból kéne megoldani, mert az mindenkinek jobb.
majd jobban ráfekszem mindkét témára, csak legyen nyugi, legyen hűvös. de legalább nekiláttam, hátha az segít.

piton for president, nopersze, és én Mardekáros vagyok akkoris, ha nem.
éjféli vetítés jó, még kevés alvással is, mert élmény, és nyár van, és meleg, ami nem jó, de éjszaka ez elviselhető.

munkában nyakig voltunk, most némi szünet. mindenféle excelleket bűvölök ad hoc infókra ad hoc módon.

jó volt látni éjjel az embereket. vérlepke megjegyezte, itt majdnem mindenki őskövület, mert majdnem mindenkire emlékezett :D
--

amúgy Tom Denem kissrácként és fiatalsrácként is para, és a bevillanások azt sejtetik, hogy iszonyú múlt és gyermekkor és hogy nem mindenkit sikerül megmenteni (és nem emlékszem már, mi volt a könyvben.)

a fanficem meg úgy kezdődne, h Mary Sue a Mardekár házból azon filózik, h amellett, h nálunk vannak a legnagyobb tehetségek, a legnagyobb faszfejek is, csak mi összetartunk, és csak a közösségi termek magányában rúgjuk fel őket. És ne csodálkozzanak, h egy egész évfolyam Halálfaló lett, az elfojtott dolgok sokkal erősebben törnek elő, mintha szabályozottan teret engednének nekik. Aztán tovasétál egy random folyosón, és egy vámpírhercegről álmodozik, mert mindenki más évfolyamtársa Pitonba van beleesve.
--

ja, és állítólag kikezdődött a pózom, meg a boszorkánysapkában is túl ...cuki voltam. Ömmm. Nem érdekel?
node kéne írnom a táborértékelőt, az valszeg levon a cukiságomból.

...miután elküldtem a koncepciót pár perce, amihez nem találtunk főszervezőt, pedig végigvettünk mindent, de rájöttünk álmosak vagyunk és holnap munka, meg amúgy nem ettem pedig Inszéjn még kenyér is lement, és eltámolyogtam a hűtőig, valaki megszólalt a koponyámon belül, hogy ez olyan mint a táborban, és rájöttem, hogy valóban.

és ez mindent elmond.

tulajdonképpen nem értem, mi a szart kerestem ott. mindenki örül és síreva emlékezik, bennem megint csak az maradt, hogy jók voltak a dombok, a csillagok, meg az emberek, meg a fák, de színitosztartáshoz lehet aludni is.

pluszegyedik este is, most is úgy érzem, valami borzasztóan hiányzik az egészből.

de, mivel mindenki boldog, én vagyok a helikopter.

e.

nem, nem ebben a táborban teljesítettem a legtöbbet. Nem most értem el először a határaimat. Az megvolt Szorospatakon, megvolt tavaly, amikor először éreztem olyat, h nem jut eszembe játék délelőtt.

jó volt a tábor. ebben sokat segítettek mindazok akik körülöttem voltak, Inszéjn, Szozsi, Hanna, Angwen... meg mindenki aki ott lakott, aki aa rendemben volt és ezt akarta csinálni, aki szervezett, és pár pillanatra eszembe jutott, h őket is szeretem, bár a szervezés alatt kevés kötött hozzájuk.

Annyi hiányzott ahhoz, hogy a legjobb tábornak érezzem, hogyí meglegyen a szervezői csapat, ami kompenzál. És erőt ad. Enélkül muszáj volt tartalékolni, muszáj volt szelektálni és priorizálni. Nem volt semmi, ami arra motivált volna, hogy mindent meg akarjak csinálni.

Most fáradt vagyok, van net és víz a kádban és ágy csigák nélkül, holnap munka, de ahhoz most van erőm, mert ott nem beszélnek ennyit a munkáról.

Nem vagyok nehezen motiválható, de, ha nem motiválnak, akkor a minimumot teljesítem.

T-1

már benyomtam a ruháimat a hátizsákba, kábé ennyi, valami a fejemben van, h elfelejtem hozni, majd eszembe jut remélem. Nyugis semmittenni, de már megint várakozom, és az nem jó. Mert hajlamos elfelejtetni velem, hogy dolgom van. Lett volna.

Vérlepkével kölcsönösen kipanaszkodtuk és kibeszéltük egymás táborait, hehh, táborszervező család vagyunk.

Másfél hétig nem leszek munkahelyen. Furcsa.

come! no night too dark, no road too long
run! no rain too hard, no wind too strong
pray! no blood too red, no cut too deep
stay! no paint too bad, no track too steep
faith! i'm bound to live my destiny
hail! my longing for eternity

lendületlen vagyok.

Mi lennék, ha...

...hónap lennék: november
...a hét napja lennék: Csütörtök
...a nap egy időpontja lennék: alkonyat
...bolygó lennék: Szaturnusz
...tengeri állat lennék: portugál gálya
...berendezési tárgy lennék: csillár
...bűn lennék: torkosság
...történelmi személy lennék: Jean D'Arc
...folyadék lennék: higany
...drágakő lennék: malachit
...fa lennék: ében
...madár lennék: sólyom
...szerszám lennék: olló
...virág lennék: viola
...időjárás lennék: nyári zápor
...mesebeli lény lennék: varázsló
...hangszer lennék: hegedű
...állat lennék: macska
...szín lennék:sötétzöld
...érzelem lennék: bánat
...zöldség lennék: cékla
...hang lennék: alsó E
...elem lennék: fém
...

...hely lennék: város
...íz lennék: édes-savanyú
...illat lennék: levendula

testrész lennék: szem
...arckifejezés lennék: ajakharapás
...tanóra lennék: fizikaóra

...mértani alakzat lennék: 1/x sinx
...szám lennék: 0
...ruhadarab lennék: kesztyű
...ékszer lennék: fülbevaló
...kiegészítő lennék: öv
...szeretet megnyilvánulása lennék: hajhúzás
...rovar lennék: szentjánosbogár
...gyümölcs lennék: feketeribizli
...smink lennék: színes szemfestékpaletta
...épület lennék: templom

olvasom a modoros-blogot, rögtön három-négyfajta modoros blogíróstílus is rámillik, kezdve az elsővel. Bár, aszondják, mostanában egészen populáris stílusban írok, ámbár érdektelen dolgokról.
A ducigótkislányosról eszembe jutott, hogy amikor először olvastam ezt a sztereotípiát, már akkor is régi és bevett volt, és azóta meg már felnőttek a ducigótkislányok. Határozottan kezdem magamat ősinek érezni.
Node csapjunk a tettek közé.

A pénteki apokaliptikus látomás. Elmúlt, de azért énekórára menet átszaladtam az eső alatt, mert valóban így működik a világ. Ettünk sütit, meséltem királylányfentezit, szombat reggel meg egészen hamar fel kellett ébrednem valami miatt, de már nem emlékszem, mi volt akkor olyan fontos. Félálomból azért felkelni, mert azt álmodom, h fontos - nos, az kínos.
Ennek örömére hétvégén lényegében nem csináltam semmit, mondhatni, pihentem a táborra.

Volt aztán társulati évadzáró az rsben, szavaztunki megminden, megint nem volt meglepő az eredmény. Az azért kár, h Inszéjn nem időben küldte el a szavazatát - nem a sajátom miatt, hanem, mert a Beckett nyerte volna a közönségszavazatot. És megérdemli.
Jó volt a hangulat, a pult mögött és előtt is, beszélgettem kicsit Prepegyittal, okos dolgokról, színház meg egyebek, aztán mentem a pultba, mert az vicces. Józanul iztos nem lett volna ennyire szórakoztató.
A vonalak érdekesek, a személyesebb beszélgetések hiányoztak, de így megmaradt a jó hangulat, és nem kezdtünk megint sorselemzésbe.

Furcsa az elmaradó nyárikurzusos dolog. Én egyáltalán nem találom meglepőnek az alacsony jelentkezési arányt - akárhogy nézem, szerintem a többség dolgozik, a kurzus nem olcsó, és enél több propagandát is elbírt volna. Fontos a belső PR is. Az meg kkifejezetten zavar, h nem lett volna benne egy hétvége sem, hogy netán mégiscsak ráérjenek többen legalább két napra. Ennek tükrében szokás szerint igazságtalannak tartom a példálózást meg ilyeneket. De abban igaza van, h pl én nem mernék a társulatnak tábort szervezi, mert egyelőre nem érzem, h visszajönne a belefektetett energia. Mondjuk kétésfélnapot igen. Hétvégén. Megfelelő rugalmassággal.

Jövőképem siralmas, és ezen nem segít a megint vagy költözéses, vagy albitársszerzési akció sem. Fogalmam sincs, mit fogok dolgozni, és úgy általában.

unalmamban borzalmasra módosítgatom a template-t, sebaj. jó szórakozás. és kellőképpen idegesít minden körülöttem.
--
feeling strange. An urge to break out from whatever, to tell stories about brooding and handsome people falling in love, or not falling just being an obstacle in the way of strange but genius girls. There is no storm out there, I miss it. Everyone is leaving from here, and this could be a beginning of a beautiful orange-sun officezombie setting, with melting glasses and roarinh... things. Apocalypse, please. Very please. Or just ... let me sleep.

So farewell, I part from you for a while.

letévedés az idő kerekésről, és az elszálló vasfog, ami jó, ha nem csap beléd, mint a hazug kutyát utolérő ménykő.

Én még azét aludnék és pihennék, és csak remélni tudom, hogy az időjárás ütötte ki a fejemből az ébrenlétet.

igen, megntam az előződizájnt. ez se tetszik, d ez most más. és lesz lehetőségem mondjuk naponta cserlni.
Ja, durva, de kb ilyen színekből raktam össze évekkel ezelőtt a színtan házimat, és az teljesen random volt. hhá.

és ma fél 7ig bent, aztán rohanás énekre, aztán még biztos vannak izgalmak.

volt egy furcsa álmom, tényleg furcsa volt, nem ijesztő, inkább a szürrealitás kategóriájába tartozik, sőtmitöbb.
Furcsa szabadság-érzés fogott el reggel óta, talán az álmom is a részese, talán az esti emesen-mesélés, nem tudom pontosan, de nyilván mindkettő. Tényleg tegnap reggel, félálomban, talán már az erkélyen álltam, és becsuktam a szemem, és leírt mondatokat, szavakat láttam, megpróbáltam elolvasni, és rájöttem, hogy csupán random szavak egymás után dobálva (de nehéz volt elolvasni őket). Szavak úgy összerakva, hogy szövegnek hassanak.
Szépség, ruha vár zöld anya zajkeltés meg rétisas a királyság létén. Mert. Szívós. Kizabálja. Összetöri. etcetera. És álmomban tudtam, mit nézek, álombéli szöveget nézek, néztem a asaját álmomat. Ma is kommentálta magaban az eseményeket, bár ma nem tűnt fel, hogy álmodom, csak meg voltam lepődve.

És most dtp-ről meg tipográfiáról olvasok, és emlékszem, hogy aktív egyetemi éveim alatt amolyan távoli tudományként éltem meg, és elkönyveltem, h én ehhez nem tudok eleget, meg sem próbálok dizájnernek meg grafikusnak tűnni. Most sem, de most használnom kell.

Furcsa dolog a dac. De jó, amikor megtehetem, hogy tábor előtt egy héttel ne aludjak ilyenkor, hajnalig meséljek, és másnap menjek dolgozni. Még akkor is, ha már érzem a határaimat. Régen nem éreztem, de féltem tőlük.

muhaha.ha.

Ó, szoros időbeosztás kell.
És a mi lenne ha a munkaidőt nem számítanám még véletlenül sem időnek. Mert az csak véletlenül lehet az - ha úgy adódik. Kell valami zenmeditatív időszelet, mert sűrű lett az idő a tábor és a diplomamunka miatt. Ami ugye mindjárt kész...
Munka után tánc, utána diplomamunka, utána táboros cuccok. Ha leírom, hátha tartom.

A hétvége tanulságos volt. Volt egy lájv. Balra Gertrúd, aki voltam, Sárkányfej, elvben übertápos misztikus fej a Felső Királyság triumvirátusából. Furán néztem sokat, halkan és mély hangon beszéltem és mezítláb mászkáltam. Állítólag ijesztő voltam, juhú. Volt ott pánikolós megbeszélés arrólm h kiderülnek a susmusok, volt"ohmájgádvigonadáj" eszmecsere az érkező igaztündérekről, meg ilyesmik. De egészen simán minden megoldódott, áldozatot sem kellett hozni, meg semmi, úgyhogy a Sárkány mérlege pozitív lett, még úgy is, h csak kiderült a szerződés.

Hm, és eldöntöttem, fekete lesz a hajam, mihelyt kijött belőle ez a nemtomilyen szín, ami most van.
Tulajdonképpen szeretek reggel utazni egyik helyről a másikra, telített lesz tőle az élet. A táborépítés éérdekes volt utána, de lassan valami kezd épülni, csak ne legyen nagyon nyomasztó. Ó, ó, ó.

Az sárga-szürke-zöld vihar lélegzetelállítóan viharságos, és a novembert követő április után egészen meglepő. Ma is legyen ilyen, léccilécci, még akkor is, ha elázom ezúttal mondjuk én.

... néha észreveszem, hogy egyensúlyozom...

Azért nem érdemes várni arra, hogy elmúljanak a problémák, és aztán majd utána jó lesz, mert mindig van más. Ezért fölösleges ilyenben bízni. Nem biztos, hogy jobb lesz - persze előfordul, ezért olyan csalóka az egész. Azt hiszem, ezért szoktam le gyerekkoromban a várakozásról, mert úgyse lett jobb. Ezért kellett visszaszoknom rá. Ha úgy érzem csak becsapni tuom magamat, jobb pillanataimban a kényelmesebbet, szebbet választom. Azokon kívül persze marad a legrosszabb, mint mindig.

...aztán elmúlik.

Könyvfal körben, kandallótűz, sehol egy ablak, de mégis beáramlik némi esőszag, talán a hosszú alagúton keresztül. Meinir nem néz fel, csak int, miközben elolvas pár sort a regényből. A sötétzöld zsámolyok közti asztalkán ezúttal édesség van bor helyett. Ritkaság, ezen a szigeten nem terem kakaó.
Egyetek, ajándék. A mérgező darabokat már kidobtuk, csak a szokásos.
...

Bizonyos részletekben hasonló az ízlésünk Tünccel, ha az NPCeimet nézem. Ez azért szórakoztató...

Fázom, egyedül ülök még pár órát a pultban, mert egyik kolléga vizsgázik, másik meg tegnap depechemode-on volt, és inkább alszik, amit mélységesen megértek.
a szürke égbolt az esőkkel ugyan inkább ősz, mint nyár, de talán épp ezért egészen másidejűvé teszi a világot, mint az önmagától amúgy. Meg az erkély, meg a hatalmas tükör, ugyebár.

Délután csendélet, diplomamunka, miközben a túloldalt RBG mesél, Nyüfi meg alszik, Aztán közben befut Inszéjn, h sütit süssön, aztán megsül a süti, én meg mesélek királylányosfantasyt.

Kicsit többet kéne aludni, de hát reggel fel kell kelni...
--

Tényleg, nem is meséltem, hogy Szőke megint megkérdezett még a Kontraszton, h be tudnék-e hegedűvel ugrani a zenekarba, mert hátha. Na, ma már látom a levélben, hogy egészen necces, mind koncertideileg, mind próbailag. Egyszer azért érdemes lenne megpróbálni.
--
meg vmikor két hete volt gyömrőn elitistabuli (^^), mindenféle megismerős játékkal meg szusival, és furcsa ...polgári környezetben látni emtétéseket. furcsa. én azért ilyet nem akarok.
--
és még néha eszembe jut, hogy akár a diplomázás kitűnő lehetőség a mélyvízben megfulladáshoz - ha netán statisztálkodásból, színházból és egyéb dolgokból szeretnék élni. Például mi lenne, ha megtanulnék egy biztos szinten énekelni? Lehet ezért pénzt szerezni valahol? És a színészetből, ha nem komoly darabokban? Legyen meg a kib diploma utána elfulladozom szépen valahogy, de ezt a stresszt kellemetlennek találom.
(Hajtásrendszer összetákolása, modellezése, termék modellezése, és a rizsa meg az egybeszerkesztés van hátra.)

aludnék inkább nappal. mondjuk a délelőttöket még indig inkább kihagynám, mint az éjszakát.

szombat este Contrast fesztivál a Gyárban, érdekes volt, de valahogy nem volt annyira meggyőző, mint lehetett volna. Ha ezek a magyar underground zenekarjaink, akkor szívesen részt vennék én is valamiben, mert ennyire szerintem én is tudok, mondjuk énekelni. De bontva nézzük, amiket láttam: a parasonic kellemes volt, csak ne ütögették volna benne azt a fémrudat, mert az fizikailag rosszul esett. a servo.hatredet megnéztem, aztán inkább nemtom hol voltam, volt egy menzonimitátor társaság, az meg egyenesen nevetséges volt.
Az autumn twilight megint csak a kellemes kategória volt, de semmi különös. Jó volt az annó játékhoz háttérzenének. Utánuk jött még egy zenekar, feldolgozásokkal, de újat nem adott, lent meg a Schyzzo.com, ami tetszett, csak beszélgettem helyette
Parandroidddal meg másokkal. Ja, eszembe jutott, a Failotron volt a másik, ami tetszett. Ott még magassrác is látványos volt, ahogy előadta, legalább annyira, mint maga a zene.
Hát, kb ennyi. Esett az eső, sok látványos gót volt, meg beszélgettem zöldtündérrel, és másnap negyedegykor keltem, de ez már a vizsga története.

mert tegnap aztán a főnikszben volt az év végi vizsga, ahol immár mv volt a nevem mögött, és szokatlan volt, és mélabús és nosztalgikus (amilyen egy évvel később visszamenni a giminapokra ). láttam az elsősöket végre, végig azon kattogtam, ki milyen, mennyire ügyes vagy jó, de ilyet még mindeig nem tudok megállapítani. Azért volt pár szép darab.
A másodéves vizsga felejthető volt, csak remélni tudom, hogy ennél jobbak voltunk Komával. A záródarabban viszont nagyon szépen alakított a végzős évfolyam, részint meglepően. A darab maga mondjuk befejezetlennek tűnik, pedig szépen felépül, csak nincsen kifutása.
Aztán bankett, maradtak bennem némi kétségek Tanárúr idei döntése révén - mert ennek fényében már nem olyan fényes az a tavalyi "mindenkit felvesz" döntés, node mindegy.

aztán majd esik az eső

hehh. meg van a hátránya az egyedi nicknévnek. a gothposeur-ra rákeresve kiderül az életkorom, nevem, blogom, lakóhelyem, igazából csak végig kell lapozni pár oldalt. Mondjuk ezek személyes ismeretségből is könnyen kiderülnek, csak azért nme kezdenék semmi olyan dologba, amihez titokban kéne tartanom magamat.
--
tegnap művelődtem kicsit, leghíresebb fényképek alapján, mostmár tudom, mi van az "éhező etióő gyerekek" kliséje mögött, és azt is, hogy a világ valóban olyan kontrasztos, mint egyesek sejtetik. csak az ember nem képes akkora végletet átfogni általában, kellenek az elmosásos, a súlyok csökkentése. Szerintem az egészben az a legszeb, hogy mindez ellenére még vannak emberek, akik segítenek a másiknak, és hisznek dolgokban.
Jólvan, máskor meg azt nem értem, hogyan képes valaki elfelejteni, hogy igazából nincs igaza, csak kényelmesebb úgy?
Izé, szal konkrétan a szabadság-egyenlőség-testvériség dolgokra gondolok, amik számomra egyértelműek, mégis vannak olyan emberek, akár a közvetlen környezetemben is, akik ezt nem így gondolják.
Mert mégsem vagyunk egyenlőek, mégsem jár mindenkinek ugyanaz, mégsem lehet bízni az emberekben.
Pedig az Isten (vagy az emberen kívüli akármi, aka világmindenség meg minden vagy akár a hall, hogy legyünk gótok) "szemében" mindenki egyenlő. A különbséget mi tesszük. A többi hübrisz. Pont.

igényem van másik blogdizájnra. meg persze arra is, hogy kész legyen a diplomám.

az idő hiányzik nekem, de az nagyon. egyszerűen nem tudok mindent belezsúfolni a nap 24 órájába, a 9 óra alvást, a 8 óra munkát utazással együtt, a diplomatervezést, a tánc- és főnixpróbákat, az rpg-t (mesélés plusz játék), a rendi program kitalálását és egyéb tábori előkészületeket, a rendrakást és takarítást, ... ööö. És akkor még nem beszéltem az erkélyen ücsörgésről, beszélgetésről, esőszagolásról, olvasásról, írásról, rajzolgatásról és sétálásról.
mondjuk legalább semmilyen hülye elvi szempont szerint nem válogatok, úgy random van megfelezve a lista :D
--

táborra kíváncsi vagyok, rég voltam csapatban. és most meg vagyok, és szándékozom normál csapattagként viszonyulni a dolgokhoz - végre nem kell visszavonultan kivárni a csapattagok ötleteit, hanem aktívan lehet kitalálni és megvalósítani, versengeni és konspirálni más csapatokkal. Egyszer majd talán mezei táborozó is lennék.

és akkor azért eszembe jutnak dolgok. hogy mire vagyok és nem vagyok képes, és mit szeretnék, meg ilyenek. meg a jövő felmérhetetlen és átláthatatlan köde.
így, lassan másfél év után kezdem érezni, pontosan miért nem vagyok ide megfelelő. az meg a zsenialitásomat mutatja, hogy ezzel szemben nem kerestek mást a helyemre (pedig nyilván találhattak volna kismillió diákot).
nekem olyan munkakör kell, ahol tudok egy problémával foglalkozni folyamatosan, nincs kötelező készenlét, de emellett összetett és többféle dolgokkal kell. Meg legyen kreatív, és érdekeljen. És tudjam használni a képességeimet, és tanuljak közben. A környezetről már szót sem ejtenék, mert már így is úgy érzem, ilyen emberre nincsen szükség, hiszen mindenki okos szép és kreatív, és csak monotonitástűrő gépeket keresnek. gváhh.

azért, ha netán valakinek van ötlete, mit csinálhatnék szeptembertől terméktervező mérnök diplomával, az ne tartsa vissza.

nakérem, én igazából romantikus-misztikus lányregény író szeretnék lenni. már, amikor éppen író. meg egyáltalán. a királylányos mesék tulajdonképpen jók, és élmény úgy mesélni, hogy simán rábízhatom a játékosokra a világ részleteit. királylányos-fantasy?
--
pénteken a Dogma-nézéses palacsintázós izé is jó volt, a színészek civilben dadognak, de legalábbis képtelenek normálisan beszélni előre írt szöveg nélkül, a Bázison a főzés is a show része, és a még, még. filmet nézni lehet a gépen (nincsneve, ninccsneve, csak helye).
--
alig aludtam, a tegnapot is inkább átmeséltem, és karakteralkottam. Aludni volna jó.

hm, átpörgettem a másik Metadolce előadás videóját (hang nélkül), már ránézésre jobb volt a tegnapi előadás. Színesebb. Érdekesebb. Farkasnak jól állt, hogy ennyi karakteren végigszáguldhatott, Nyúllány általában jól hozza a dolgait, most belőlük cska az hiányzott, ami az egész darabból, Doktorúr volt kissé túljátszott szerintem, de ezt meg lekoptatja az idő asszem. Jók az ötletek, jól is csinálják az egészet, csak hiányzott nekem a súlya a történetnek. Nevettem sokat (meg a kortárs táncbetéttől vinnyogtam, pedg én nem is néztem olyant), de nem volt még tétje a történetnek. Nem baj, majd lesz.

naszóval, azt nézem, kéne virágcserép a fűszernövényeknek, különben meghalnak.

közben egy gratu Tüncnek is, a túlegyszerű államvizsgáért :D

és jelentem mindenkinek, aki el akart zavarni orvoshoz, h elmentem, és nem lettem okosabb, de azért majd megnézik allergiás vagyok e. Agugusztusban. Tehát nincs semmi bajom. Tehát jól sejtettem, h tök felesleges orvoshoz menni.

Nohát, dartonitát se játszottam még. Sőt, mi több, sztem még nem volt pap karakterem. Izgalmasságok elébe nézünk, ha a fantasyt is a wod féle realitásban próbáljuk majd játszani :D Rég játszottam fantasyt, ebből is látszik.
--
közben meg nézegetem, kire is kéne szavaznom az ep-n. Most épp két jelöltnél tartok. Mindkettőnek megvan a maga bája.
--
közben eszembe jutott: a múltkori beckettben volt az első olyan, h előadáson azon gondolkodtam, engedjem-e a könnyeimet végigcsorogni az arcomon, avagy sem, aztán úgy döntöttem, sem.
--
és tényleg naccsalád. az meg külön vicces, h a szalonban lakom, éltem én már nagyszobában :D
ha nem üldözne páni félelem a diplomamunka miatt, egészen boldog lennék. Ja, meg ha nem tartanék attól, h nem lesz ősztől munkám :S

Izék az űrből

Tegnap azt álmodtam, egy Űrhajó kapitánya lettem, a legényság meg Emtétések és Főnikszesek, bár konkrétan csak Mr. Sarcasticra emlékszem, h vállal valami tisztséget, a többiekre nem. És arra, hogy van pár hónapunk megtanulni mindent, amivel majd visszaverjük a gonosz izék támadását.
Ma Indiában voltam, az indiai útszakasz és az európai között mászkáltam, és egy Preacher jellegű alakkal akartuk megnézni a várost, egy magyar kocsmából indulva, ahol azért megittam egy felest, mert... csak.

Tegnap megnéztük a Firefly utsó részét, már csak a film van hátra, és ki vagyok akadva, h pont kezdett igazán jó lenni a sorozat, erre abbahagyják. Pedig. pedig olyan jó konfliktusok kezdtek kibontakozni, ó, jajj. Valami mást kell nézni.

Hajam még mindig. Lilás-bordós-vöröses. Tetszik.

Volt még kedden kopaszénekesnő próba, most megint kaptunk valami instrukciót, a szöveget képtelen vagyok megtanulni, bár igyekszem, és még mindig nagyon lelombozó, hogy csak egy párjelenetem van. És utána annyi. És kevés nelkem a próba, ezt nem lehet otthon tanulni a szöveget fel-felmondva és átgondolva, az csak 30%, kell a mozgás és partner és legalább ugyanennyire a visszajelzés. (Jé, azt is álmodtam, hogy kiderült, kik jutnak be a társulatba, és mindenki döbbenetére, csak StGeorge lett kiválasztva, pedig még a Boszorkány is esélyes volt.)

Tegnap meg táncoltunk, nincs akkora izomlázam, mint számítottam rá. Jó lenne ezt rendszeresen művelni, de egyelőre se pénzem, se időm nincs rá, szal marad a néha. Engem is kezd nyomasztani az abszolút amatőrizmusom.

Ach, a polgári formaságok. Közös ebéd, ötórai tea. Jó, hogy nem csak nekem van igényem erre, és jó, hogy vannak kellékek és van díszlet az eseményhez.

A virtuális ade... geek hollower beköltözött a verbéna szobájába. óvatosan kellett eltolni a dolgokat, nehogy a véletlenül megmaradt körök és rúnák megtörjenek. de lassan felépül a saját védelem, és a közös rituálé tulajdonképpen pledge-kötés. kezdem úgy érezni magam, mint egy wodjáték downtimejában, amikor minden szép és jó, de nemsokára megjelenik az első izé, ami miatt borul az idill. a Bázis amúgy is fura hely.
--
szombat este egyszercsak felbukkantak tanárúrék hátul, az öltözőben, két fizető nézőnk van csak, de már a múltkor is elmaradt, mi legyen. Anyánk már nem akarta, mert kevés ember, és sminkelni és nem jó, a többiek csak határozatlanul néztek, FemmeFatale meg igen, mert már rajta volt a fehér,de a múltkor akkor mérnem léptünk fel az édesanyjának? Furcsa volt, hogy Anyánk azt mondta, akkor ő is az előadás megtartása mellet van (ha senki nem mondja, h nem, és FemmeFatale meg igen? miért nem mondta, h nem szeretné, amikor nem szerette volna?). Aztán Ika hátraszaladt, hogy már öten vannak és eldőlt a dilemma. Én örültem, mert nekem most mindegy volt a nézőlétszám.
És Koma minden baljóslata ellenére jó előadás volt.
Érdekes, miken monologizálok a színpadra lépés előtt... most éppen a pulzusszámomon gondolkodtam, és azon, h jé, mennyire felpörget csak az, ha a szerepre gondolok, és mindjárt színpad. Farkas meg többnyire eltalálta a hangokat, és ilyenkor azért megvillantja, h tudna ő énekelni, ha a hallása összébb érne a kiadott hangokkal.
--

Aztán tanultam. Diplomamunkán kínlódtam.
és most fázom és álmos vagyok.